Kitoloncolás vár az erőszakoskodókra

Már 16 gyanúsítottja van a szilveszter éjszakáján Kölnben történt akciónak, amikor egy több tucatnyi – szemtanú szerint észak-afrikai vagy arab – bevándorlókból álló csoport nőkre támadt, zaklatták őket, s néhányuktól pénzüket, értéktárgyaikat is elvették. A legtöbb gyanúsított nevét ugyan nem közölték, de mint a Bild napilap írta, a térfigyelő kamerák segítségével sikerült a nyomukra bukkanni. A feljelentést tevő nők háromnegyede azt közölte, hogy szexuálisan zaklatták őket.

Stuttgartban is hasonló esetek játszódtak le, a városban egy gyanúsítottat vettek őrizetbe. Az ügyészség közlése szerint egy 20 éves fiatalt helyeztek vizsgálati fogságba. Hamburgban szerda délutánig 50 feljelentést tettek, ebből 39 esetnél szexuális zaklatás vádjával indult nyomozás. Az áldozatok 18 és 30 év közöttiek. A helyi rendőrfőnök, Holger Vehren, arra a kérdésre, azonosították-e az elkövetőket, azt a választ adta, hogy „a nyomozás folyik”.

Thomas de Maiziere német belügyminiszter közölte: „akik a törvény ellen vétenek, függetlenül attól, milyen státusszal tartózkodnak az országban, számolniuk kell a kiutasítással”. Hozzátette, nem szabad általánosítani a menekültekkel kapcsolatban, de ha bebizonyosodik, nem kell félni kimondani azt, hogy a támadók között menedékkérők is voltak.

*

A magyar, a szerb és a macedón rendőrök kegyetlenségére panaszkodtak leginkább a nők. Előfordult, hogy megverték, kirabolták őket, félelemérzetet keltettek bennük. Erről beszélt a vs.hu-nak az az amerikai újságíró, aki menekült nőket érő szexuális erőszakról írt a New York Timesba. Az egyik történet szerint egy magyar hivatalos személy – szó szerinti fordításban börtönőr – egy szíriai nőt eszméletlenre vert, amiért az visszautasította a közeledését.

A cikket szerző, Katrin Bennhold a lap megkeresésére azt válaszolta, a magyarországi eset az egyik fogva tartó központban történt. Erről az áldozat lánytestvére számolt be, aki szemtanúja volt a történteknek. Az újságíró pontosan nem tudta megmondani, hol és mikor verték meg a nőt. Ezt azzal magyarázta, hogy a muszlim nők nehezen nyílnak meg. A magyarországi eset szemtanúja sem magát, sem a testvérét nem kívánta azonosítani. A szíriai nők attól félnek, hogy ha az ehhez hasonló történetek kiderülnek, akkor a családjuk és közösségük könnyűvérűnek bélyegzi őket, így komoly retorziókra is számíthatnak. Pedig a szíriai asszony szerint a testvérét Magyarországon csak megverték, nem erőszakolták meg, írta Bennhold. Az újságíró hozzátette: természetesen ezeket a sztorikat nem tudja leellenőrizni.

Több interjúalany – köztük a magyarországi ügy szemtanúja – arról is beszélt, hogy az említett országokban az őrök, rendőrök a napszaktól függetlenül besétáltak azokba a helyiségekbe, ahol a nőket szállásolták el. „Nem voltak tekintettel a magánszférára, olyan környezetet teremtettek, ahol a nőkben félelemérzet alakult ki”, írta az újságíró.

Szerző

Visszafordítanák Obama reformját

Teljesítették 2014 novemberi választási ígéretüket a kongresszusi republikánusok, a washingtoni szenátus után a képviselőház is megszavazta Barack Obama egészségügyi reformtörvényének visszavonatását. A képviselőházban 240 igen, 181 nem szavazattal fogadták el a törvényjavaslatot, a száz tagú szenátusban még decemberben 52 igen, 47 nem szavazattal ment át a határozat. A dolog egyetlen szépséghibája, hogy semmi esélyük a sikerre. Barack Obama egészen biztosan megvétózza az asztalára kerülő törvényt, s a kongresszus egyik házában sem lesz elég szavazat ahhoz, hogy az elnöki vétót semlegesítsék.

Paul Ryan, az új republikánus házelnök, volt alelnökjelölt jól tudja ezt, ennek ellenére, mint csütörtökre virradóra tartott sajtóértekezletén rávilágított, fontosnak tartja, hogy a republikánusok demonstrálták nemtetszésüket, s a szavazatukkal kifejezték: Obama egészségügyi reformja nem működik. Ryan bizonyítani akarja, elődjénél, John Boehnernél harciasabban száll szembe a demokratákkal. A republikánus honatyák már korábban is próbálkoztak, de ez az első alkalom, hogy a kongresszus mindkét házában sikerült megszavaztatniuk a törvényt.

Az egészségbiztosítási reform Obama elnökségének emblematikus vívmánya, amely azonban rengeteg bírálatot kapott, s e bírálatokból nőtt ki tulajdonképpen a teadélután mozgalom. Ha novemberben republikánus elnök költözik a Fehér Házba, s a republikánusok a kongresszus két házában is megőrzik többségüket, esélyük lehet a reform visszafordítására. A megfizethető egészségbiztosításról, a betegek jogainak védelméről rendelkező törvény valamennyi rendelkezése 2020-ra lépne életbe.

Szerző

Harcok Líbiában

Teherautóba rejtett pokolgép robbant tegnap egy nyugat-líbiai város rendőrségi kiképző központjában. A bomba akkor lépett működésbe, amikor több százan gyülekeztek a létesítményben. Az áldozatokról szóló híradások ellentmondóak. A nemzetközileg elismert líbiai kormány ellenőrzése alatt állóhírügynökség 15 halottról és 30 sérültről, az el nem ismert kormány hírügynöksége viszont 50 halálos áldozatról és 127 sebesültről adott hírt. A Reuters 60 áldozatról számolt be.

A merénylettel párhuzamosan harcok is folynak, ugyanis harmadik napja támadják az Iszlám Állam terrorcsoport fegyveresei a legfontosabb líbiai olajtározókat Al-Szidra, Rasz Lanuf és Bregánál az ország északi felében. A Reuters szerint tegnap délelőtt legkevesebb öt tározót gyújtottak fel. Szakértők becslése szerint a lángokban álló tartályok 420.000-460.000 hordó kőolajat tartalmaznak. Az olajlétesítményt felügyelő biztonsági erők szóvivőjük révén jelezték, az olajlétesítmények mindegyikét ellenőrzésük alatt tartják a napok óta folyó ostrom dacára. A hétfői és keddi harcokban a líbiai kormányerők 9 tagja veszítette életét, 40-en megsebesültek, a terroristák 30 harcost, két tankot és több szállító járművet vesztettek.

Az amúgy is állandó válsággal küszködő Líbiában, ahol 2014 óta gyakorlatilag két kormány és két parlament működik és állandóak a fegyveres villongások, az Irakban és Szíriában kalifátust létrehozó Iszlám Állam egyre nagyobb teret nyer. Szirt városát tavaly június óta ellenőrzésük alatt tartják, a megtámadott olajlétesítmények Szirt és a Kadhafi ellenes felkelők fellegvárának tekintett Bengázi között van. Az országban eluralkodó instabilitás és az állandósuló konfliktusok menekültáradatot indított el, Líbia partjaitól indulnak a lélekvesztők Olaszország felé. Az afrikai országok közül Líbia rendelkezik a legnagyobb olajtartalékkal, mintegy 48 milliárd hordóval.

Szerző