Tarlós István;főpolgármester;

FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava

- Tarlóst "felpaprikázták" - Újraindulna posztjáért

Tarlós István nem tartja elképzelhetetlennek, hogy indul a 2019-es főpolgármester-választáson - derült ki 2016 első Budapestinfóján. A legfontosabb témák: a hirdetőoszlopok ügye, a rendkívüli közgyűlés, a készülő fővárosi költségvetés és a BKV finanszírozása.

Simicska–oszlopháború

Mindenfélét olvasok a hirdetőoszlopügyről, ezekben az írásokban a valóság sokszor nyomokban sem fedezhető fel - írja az Origo tudósításában. Tarlós István közölte, január 11-e előtt nem lesz mondanivalója. 

Lesz rendkívüli közgyűlés

Rendkívüli közgyűlés lesz, még ha nincs is sok értelme néhány nappal egy rendes közgyűlés előtt, és jóval a főváros idei költségvetésének elfogadása előtt - mondta Tarlós. A rendkívüli ülés összehívását sürgető MSZP-s Horváth Csaba és a DK-s Gy. Németh Erzsébet motivációját a főpolgármester érti, és annak tudja be, hogy mindketten indultak már főpolgármester-jelöltként. 

Újra indulhat a főpolgármesteri posztért 

Tarlós István kérdésre válaszolva azt mondta, ha valaki eldönti, hogy végleg kiszáll, akkor elkezdik nem komolyan venni és "felpaprikázta" az a helyzet, ami kialakult.

Míg 2010-ben nagyon szeretett volna főpolgármester lenni, addig 2014-ben már annyira nem. Ezzel arra utalt, elege van azokból a hírekből, amelyek szerint a kormány így meg úgy bünteti Tarlóst, mert a kormány akarta, hogy ő főpolgármester legyen. Hozzátette: ha most nehezítik a dolgát, akkor az nem ellene, hanem a főváros ellen szól. 

"Megvétózni ugyan tudok dolgokat, de egyedül megszavazni nem" - mondta Tarlós arra utalva, hogy a közgyűlésben stabil kormánypárti többség van. 

Budapestnek nincs pénze az agglomerációra

Még csak hozzávetőleges számok vannak, de az már biztosan látszik, hogy idén a főváros nem tudja finanszírozni a közösségi közlekedés agglomerációs szolgáltatásának költségeit - mondta Tarlós. Ha én ott vagyok egy kongresszuson, elmondok egy együttműködő beszédet, majd két nap múlva a hátamba vágják a kést, azon érdemes elgondolkodni - utalt Tarlós arra, hogy a Fidesz-kongresszus után nem sokkal jött az a törvénymódosítás, amely látszólag - a kormány kommunikációja szerint - a BKV helyzetét rendezi, mégsem lesz ennek nyomán sem több pénz a közösségi közlekedésre.

Tarlós szerint nem meri átvenni a BKV-t az állam, noha ő ismét felajánlja, de szerinte az látszik, hogy a kormány is belátta: ők sem tudnák ennyiből fenntartani. Elmondta, kisebb eredményt hozott a karácsony előtti, Orbán Viktorral folytatott megbeszélés, mint azt remélte, de pozitívumként értékelte, hogy a kormányfő szerint sem kell vállalni a fővárosnak az agglomerációs közlekedés biztosítását, és átvenné az állam a teljes HÉV-hálózat üzemeltetését is.

Tarlós István azt mondta, a főváros költségvetésének elfogadásáig - ami várhatóan február 17-én történik meg - a járatok biztosan közlekedni fognak.

15 milliárd hiányzik

Körülbelül 20 milliárdos működési hiány látszik a főváros idei költségvetésében, mert például a működési kiadások 3,5 milliárd forinttal nőhetnek várhatóan - mondta a 2016-os költségvetés hozzávetőleges számairól a főpolgármester. Hozzátette: várhatóan 8 milliárddal tudják csökkenteni a kiadásokat, milliárdos nagyságrendű összeget igyekeznek spórolni például a BKV-n is, és más területeken. A spórolások után a hiány így 15 milliárd forintra csökkenhet - hangzott el. 

A kormány nem sért szerződést, de...

A 2013-ban a kormány és a főváros között kötött megállapodásból idéz Tarlós, amelyben az áll, hogy 21. századi fővárosra van szükség, a főpolgármester pedig számíthat a kormányra. A jó együttműködést főleg a fejlesztések terén tapasztalja, a közösségi közlekedés terén már kevésbé - mondta, utalva a szerződésben szereplő kitételre, miszerint a kormány szavatolja a BKV működésének biztonságát. Ezzel nem akarja azt mondani, hogy a kormány megsérti a szerződést, de azért jelentőségteljes hatásszünetet tart.

Hová lett a pénz?

Téved, aki azt hiszi, hogy a főváros valamilyen alattomos hátsó szándékból nem kívánja tovább finanszírozni az agglomerációs közlekedést - mondta Tarlós. Megjegyezte: a tavalyi központi költségvetésben a helyi közösségi közlekedés támogatására elkülönített és ütemesen folyósítandó 24 milliárd forintból november közepéig egy fillért sem kapott a főváros. 

2015-ben az illetékes minisztérium egy fillért sem adott az agglomerációs közlekedés finanszírozására, erre a napokban elküldött levelében a BKK vezérigazgatója fel is hívta a tárca figyelmét - közölte Tarlós. "Ezek után mi ez az ostobaság a tárcától, hogy mi 2020-ig kötelesek vagyunk az agglomerációs közlekedést biztosítani?" - tette fel a kérdést a főpolgármester.

A kormány csődbe vinné Budapestet?

Csődbiztost csak akkor lehet kinevezni, ha már az adott önkormányzat csődbe ment, de ettől Budapest messze van - mondta kérdésre válaszolva a főpolgármester. Ha valaki a kormány közelében abban gondolkodna, hogy szántszándékkal csődbe vigyék Budapestet, akkor  a 2018-as parlamenti választáson ez nem neki fog gondot okozni, hanem a Fidesznek - tette hozzá.

Orbán Viktor miniszterelnök azt állította a brit kormányfővel való találkozója után, hogy mindössze ötvenötezer magyar dolgozik Nagy-Britanniában. Ehhez képest a Külügyminisztérium egy évvel ezelőtt még azt közölte, hogy a brit szigetországban élő magyar állampolgárok száma jelentősen meghaladhatja a százezret, a nem magyar állampolgárságú magyarokkal együtt pedig a kétszázezer felé közelíthet - írja Ujhelyi István, az MSZP alelnöke közleményében.