Tarlóst "felpaprikázták" - Újraindulna posztjáért

Publikálás dátuma
2016.01.08. 13:07
FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava
Tarlós István nem tartja elképzelhetetlennek, hogy indul a 2019-es főpolgármester-választáson - derült ki 2016 első Budapestinfóján. A legfontosabb témák: a hirdetőoszlopok ügye, a rendkívüli közgyűlés, a készülő fővárosi költségvetés és a BKV finanszírozása.

Simicska–oszlopháború

Mindenfélét olvasok a hirdetőoszlopügyről, ezekben az írásokban a valóság sokszor nyomokban sem fedezhető fel - írja az Origo tudósításában. Tarlós István közölte, január 11-e előtt nem lesz mondanivalója. 

Lesz rendkívüli közgyűlés

Rendkívüli közgyűlés lesz, még ha nincs is sok értelme néhány nappal egy rendes közgyűlés előtt, és jóval a főváros idei költségvetésének elfogadása előtt - mondta Tarlós. A rendkívüli ülés összehívását sürgető MSZP-s Horváth Csaba és a DK-s Gy. Németh Erzsébet motivációját a főpolgármester érti, és annak tudja be, hogy mindketten indultak már főpolgármester-jelöltként. 

Újra indulhat a főpolgármesteri posztért 

Tarlós István kérdésre válaszolva azt mondta, ha valaki eldönti, hogy végleg kiszáll, akkor elkezdik nem komolyan venni és "felpaprikázta" az a helyzet, ami kialakult.

Míg 2010-ben nagyon szeretett volna főpolgármester lenni, addig 2014-ben már annyira nem. Ezzel arra utalt, elege van azokból a hírekből, amelyek szerint a kormány így meg úgy bünteti Tarlóst, mert a kormány akarta, hogy ő főpolgármester legyen. Hozzátette: ha most nehezítik a dolgát, akkor az nem ellene, hanem a főváros ellen szól. 

"Megvétózni ugyan tudok dolgokat, de egyedül megszavazni nem" - mondta Tarlós arra utalva, hogy a közgyűlésben stabil kormánypárti többség van. 

Budapestnek nincs pénze az agglomerációra

Még csak hozzávetőleges számok vannak, de az már biztosan látszik, hogy idén a főváros nem tudja finanszírozni a közösségi közlekedés agglomerációs szolgáltatásának költségeit - mondta Tarlós. Ha én ott vagyok egy kongresszuson, elmondok egy együttműködő beszédet, majd két nap múlva a hátamba vágják a kést, azon érdemes elgondolkodni - utalt Tarlós arra, hogy a Fidesz-kongresszus után nem sokkal jött az a törvénymódosítás, amely látszólag - a kormány kommunikációja szerint - a BKV helyzetét rendezi, mégsem lesz ennek nyomán sem több pénz a közösségi közlekedésre.

Tarlós szerint nem meri átvenni a BKV-t az állam, noha ő ismét felajánlja, de szerinte az látszik, hogy a kormány is belátta: ők sem tudnák ennyiből fenntartani. Elmondta, kisebb eredményt hozott a karácsony előtti, Orbán Viktorral folytatott megbeszélés, mint azt remélte, de pozitívumként értékelte, hogy a kormányfő szerint sem kell vállalni a fővárosnak az agglomerációs közlekedés biztosítását, és átvenné az állam a teljes HÉV-hálózat üzemeltetését is.

Tarlós István azt mondta, a főváros költségvetésének elfogadásáig - ami várhatóan február 17-én történik meg - a járatok biztosan közlekedni fognak.

15 milliárd hiányzik

Körülbelül 20 milliárdos működési hiány látszik a főváros idei költségvetésében, mert például a működési kiadások 3,5 milliárd forinttal nőhetnek várhatóan - mondta a 2016-os költségvetés hozzávetőleges számairól a főpolgármester. Hozzátette: várhatóan 8 milliárddal tudják csökkenteni a kiadásokat, milliárdos nagyságrendű összeget igyekeznek spórolni például a BKV-n is, és más területeken. A spórolások után a hiány így 15 milliárd forintra csökkenhet - hangzott el. 

A kormány nem sért szerződést, de...

A 2013-ban a kormány és a főváros között kötött megállapodásból idéz Tarlós, amelyben az áll, hogy 21. századi fővárosra van szükség, a főpolgármester pedig számíthat a kormányra. A jó együttműködést főleg a fejlesztések terén tapasztalja, a közösségi közlekedés terén már kevésbé - mondta, utalva a szerződésben szereplő kitételre, miszerint a kormány szavatolja a BKV működésének biztonságát. Ezzel nem akarja azt mondani, hogy a kormány megsérti a szerződést, de azért jelentőségteljes hatásszünetet tart.

Hová lett a pénz?

Téved, aki azt hiszi, hogy a főváros valamilyen alattomos hátsó szándékból nem kívánja tovább finanszírozni az agglomerációs közlekedést - mondta Tarlós. Megjegyezte: a tavalyi központi költségvetésben a helyi közösségi közlekedés támogatására elkülönített és ütemesen folyósítandó 24 milliárd forintból november közepéig egy fillért sem kapott a főváros. 

2015-ben az illetékes minisztérium egy fillért sem adott az agglomerációs közlekedés finanszírozására, erre a napokban elküldött levelében a BKK vezérigazgatója fel is hívta a tárca figyelmét - közölte Tarlós. "Ezek után mi ez az ostobaság a tárcától, hogy mi 2020-ig kötelesek vagyunk az agglomerációs közlekedést biztosítani?" - tette fel a kérdést a főpolgármester.

A kormány csődbe vinné Budapestet?

Csődbiztost csak akkor lehet kinevezni, ha már az adott önkormányzat csődbe ment, de ettől Budapest messze van - mondta kérdésre válaszolva a főpolgármester. Ha valaki a kormány közelében abban gondolkodna, hogy szántszándékkal csődbe vigyék Budapestet, akkor  a 2018-as parlamenti választáson ez nem neki fog gondot okozni, hanem a Fidesznek - tette hozzá.

Szerző
Frissítve: 2016.01.08. 15:26

Lehet-e elnök Ted Cruzból?

Publikálás dátuma
2016.01.08. 10:44
Ted Cruz. FOTÓ: Andrew Burton/Getty Images
Már nem csak Donald Trump kérdőjelezi meg, hogy Ted Cruz texasi szenátor egyáltalán jogosult-e az indulásra az amerikai elnökválasztáson, hanem a veterán arizonai szenátor, John McCain is. Cruz ugyanis nem az Egyesült Államokban született, ahogyan egyébként John McCain sem. 

Trumpnak ez az egyik kedvenc vesszőparipája, évekig nem hagyta, hogy levegyék a napirendről Barack Obama születési bizonyítványának kérdését. A milliárdos legutóbb ugyan úgy nyilatkozott, hogy már „leszállt erről a témáról”, de azért ismételten csak azt sejttette, hogy az okmány hamisítvány, s Obama valójában nem is Hawaii szigetén született, ahogy állítja.

Ted Cruz esete tulajdonképpen egyszerű: Kanadában született ugyan, s apja kubai, édesanyja viszont amerikai állampolgár volt, az amerikai alkotmány értelmében ez pedig azt jelenti, hogy gyermeke is amerikai állampolgár, azaz nyugodtan lehet belőle amerikai elnök, ha megválasztják.

A Ted Cruz elleni csatába most John McCain is beszállt. Ki nem állhatja a nagyszájú politikust, s a többi harcias teapárti szenátort, s persze kicsit nyilván törleszteni akart a 2008-as kampányban őt ért támadásokért. Amikor megkérdezték, hogy szerinte Cruz amerikai állampolgárnak minősül-e, nem utasította el a felvetést, hanem azt válaszolta: „Ez egy nagyon jó kérdés, de nem tudom a választ.”

Az arizonai szenátort annak idején szintén kikezdték, mivel ő meg Panamában, a csatornaövezetben született, csakhogy az 1903 és 1979 között amerikai felségterületnek számított, szülei pedig mindketten amerikai állampolgárok voltak, így McCain állampolgárságához sem férhetett semmiféle kétség. McCain egy még régebbi példával is előhozakodott. Barry Goldwater, aki 1964-ben pályázott az elnökségre, Arizonában született 1909-ben, a déli állam akkor még az Egyesült Államok külbirtoka, társult állama volt, akárcsak jelenleg például Puerto Rico. 

Szerző

Lehet-e elnök Ted Cruzból?

Publikálás dátuma
2016.01.08. 10:44
Ted Cruz. FOTÓ: Andrew Burton/Getty Images
Már nem csak Donald Trump kérdőjelezi meg, hogy Ted Cruz texasi szenátor egyáltalán jogosult-e az indulásra az amerikai elnökválasztáson, hanem a veterán arizonai szenátor, John McCain is. Cruz ugyanis nem az Egyesült Államokban született, ahogyan egyébként John McCain sem. 

Trumpnak ez az egyik kedvenc vesszőparipája, évekig nem hagyta, hogy levegyék a napirendről Barack Obama születési bizonyítványának kérdését. A milliárdos legutóbb ugyan úgy nyilatkozott, hogy már „leszállt erről a témáról”, de azért ismételten csak azt sejttette, hogy az okmány hamisítvány, s Obama valójában nem is Hawaii szigetén született, ahogy állítja.

Ted Cruz esete tulajdonképpen egyszerű: Kanadában született ugyan, s apja kubai, édesanyja viszont amerikai állampolgár volt, az amerikai alkotmány értelmében ez pedig azt jelenti, hogy gyermeke is amerikai állampolgár, azaz nyugodtan lehet belőle amerikai elnök, ha megválasztják.

A Ted Cruz elleni csatába most John McCain is beszállt. Ki nem állhatja a nagyszájú politikust, s a többi harcias teapárti szenátort, s persze kicsit nyilván törleszteni akart a 2008-as kampányban őt ért támadásokért. Amikor megkérdezték, hogy szerinte Cruz amerikai állampolgárnak minősül-e, nem utasította el a felvetést, hanem azt válaszolta: „Ez egy nagyon jó kérdés, de nem tudom a választ.”

Az arizonai szenátort annak idején szintén kikezdték, mivel ő meg Panamában, a csatornaövezetben született, csakhogy az 1903 és 1979 között amerikai felségterületnek számított, szülei pedig mindketten amerikai állampolgárok voltak, így McCain állampolgárságához sem férhetett semmiféle kétség. McCain egy még régebbi példával is előhozakodott. Barry Goldwater, aki 1964-ben pályázott az elnökségre, Arizonában született 1909-ben, a déli állam akkor még az Egyesült Államok külbirtoka, társult állama volt, akárcsak jelenleg például Puerto Rico. 

Szerző