Orbán elbagatellizálta a kivándorlást

Habár 55 ezer angliai munkavállalót emlegetett Orbán Viktor csütörtöki David Cameronnal való találkozása alkalmából, becslések szerint csak Londonban több százezer honfitársunk tartózkodik, sőt a brit Social Security Office által belső használatra készített tanulmányból kiolvasható: már 2014-ben is csaknem 1,4 millió magyarnak volt kinn társadalombiztosítási száma. Szinte nincs olyan szakma ma hazánkban, ahol ne lenne hiány, miközben korábban kiderült, a kivándorlás soha nem látott mértékben növekszik.

"Mi nem élősködni megyünk Nagy-Britanniába, a magyar munkavállalók dolgozni akarnak, és jól is dolgoznak" - mondta Orbán Viktor, miután csütörtökön a kamerák elé állt brit kollégája, David Cameron oldalán. A kormányfő igyekezett minél inkább távol tartani a brit szociális juttatások korlátozásának magyar vonatkozásait, s csaknem az utolsó kérdésig bagatellizálta a magyar munkavállalók érintettségét. Csakhogy akármilyen statisztikákat emlegetett is a kormányfő - 55 ezer angliai magyar munkavállalóról beszélt, holott csak Londonban több százezer honfitársunk tartózkodik, sőt a brit Social Security Office által belső használatra készített tanulmány szerint már 2014-ben is csaknem 1,4 millió magyarnak volt kinn társadalombiztosítási száma -, Orbán az utolsó, a magyar munkavállalók juttatásainak megvonását érintő kérdésre kifakadt.

"Számunkra fontos, hogy minket ne tekintsenek migránsoknak", a nyelvnek ugyanis fontos szerepe van a politikánkban" - mondta, hozzátéve: "az EU-hoz tartozó állam polgárai vagyunk, csak a jogainkkal szeretnénk élni, a diszkriminációt nem tudjuk elfogadni". A magyar kormány becslései szerint a magyar munkavállalók több járadékot fizetnek be Angliában, mint amennyi szociális támogatást kapnak, a magyar kormány pedig kiemelten védi a becsületesen dolgozó munkavállalók érdekeit. Orbán azt is kijelentette, a magyar dolgozók is tiszteletet érdemelnek, de Magyarország hajlandó a kompromisszumra, biztosan lesz megállapodás.

Megírtuk: mintegy egymillió magyar és lengyel munkavállaló béren felüli juttatásai vannak veszélyben a brit miniszterelnök uniós reformtervei nyomán. David Cameron november 15-én megfogalmazott, Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének küldött levelében álló négy fő követelése ügyében aligha alakulhat ki uniós konszenzus, hiszen azokkal nemcsak az uniós alapokmányok, az együttműködés és az integráció mélységének újratárgyalását vennék napirendre. A reformjavaslatok - Orbán és hazánk számára - kritikus pontja a negyedik, amely szerint a Nagy-Britanniában dolgozó vendégmunkások négy évig nem lennének jogosultak a foglalkoztatásukhoz társuló szociális juttatások egy részére. A brit kormány ugyanis így gátolná meg, hogy Európán belülről érkező munkavállalók csak és kizárólag az Egyesült Királyság széles körű jóléti ellátásai miatt akarjanak az országba települni.

A kivándorlás országa lettünk

"Miért kell azokat a fiatalokat, akik vállalják, egyébként az életkoruknak megfelelő, nagyon komoly kalandot, hogy elmennek dolgozni, és idegenben próbálnak helytállni, miért kell őket állandóan megbélyegezni azzal, hogy menekültnek nyilvánítják őket? Önök igazságtalanok, tisztelt hölgyeim és uraim; azt kell mondanom, hogy úgy tűnik, a modern idők szavát sem értik!" - így reagált Orbán Viktor miniszterelnök még egy februári parlamenti ülésen arra, amikor az ellenzék többek között több százezernyi "gazdasági menekültről" beszélt és az elvándorlás egyre nagyobb problémájával szembesítette a kormányfőt. Ahogy a Népszava is beszámolt róla: drámaian, egyes esetekben 70 százalékkal nőtt két év alatt azoknak a magyaroknak a száma, akik hivatalosan is Nyugat-Európában vállalnak munkát. Németországban például 2012-ben még csak 47, tavaly már 80 ezer magyar dolgozott hivatalosan. A valós szám azonban ennél is jóval nagyobb lehet – hangsúlyozta korábban lapunknak Sík Endre, a Tárki vezető kutatója.

Bár legfeljebb becslések vannak arról, hány magyar dolgozik az Egyesült Királyságban, illetve Németországban, a helyi statisztikák szerint az előbbi esetben megközelítőleg 55 ezer, míg az utóbbinál körülbelül 80 ezer emberről van szó. Legalábbis ennyit tartottak számon tavaly év végén az érintett országok statisztikai hivatalai. A Magyar Nemzet birtokába került számokból aggasztó tendencia rajzolódik ki. A szakemberek ugyanis mindkét helyen, de Németország esetében különösen jelentős növekedést mértek az elmúlt néhány évben. 2012 és 2014 között a kereső tevékenységet végző regisztrált magyarok száma majdnem 70 százalékkal nőtt.

Ugyanakkor nem csak a kivándorlás erősödött jelentősen az utóbbi időszakban, hiszen soha nem utaltak még haza annyi pénzt a külföldre vándorolt magyarok, mint most – hívta fel a figyelmet még decemberben a Világgazdaság. A lap szerint a hazautalások összege már a magyar gazdaság 3 százalékát adja. A KSH nemzeti számlái szerint a külföldről kapott munkajövedelmek 2014-ben elérték a 920 milliárd forintot, ami 43 milliárd forinttal meghaladja a 2013-ast, és 236 milliárddal több, mint a 2012-es. A hazautalás a 2010-es kivándorlási hullám után kezdett el dinamikusan nőni. Az utóbbi öt évben százezrek hagyták el az országot átmenetileg vagy végleg.

A legtöbben Nyugat-Európában próbáltak szerencsét, mivel ott sokan még úgy is magasabb életszínvonalon élnek, hogy saját szakmájukban nem tudnak elhelyezkedni. Leginkább a jól képzett munkaerő vándorol el, így nagy veszteség éri az országot.

Az egészségügyben is folyamatos

Miközben Magyarország óriási szakemberhiánnyal küzd az egészségügyben is, sorra mondanak fel az orvosok a kórházakban és naponta hangos a sajtó a magyar egészségügyet körülvevő botrányoktól, addig az Európai Unió fejlettebb gazdaságai mágnesként vonzzák a magyarokat – legalábbis ezt derült ki a Magyar Nemzet által összegyűjtött adatokból. Európában a legnagyobb számban Németországban gyógyítanak magyar orvosok, csaknem 1600-an. Az Egyesült Királyságban dolgozó orvosok létszáma 2009 óta 70 százalékkal (202-ről 342-re), a nem orvosi személyzethez tartozók száma 126 százalékkal, a brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálatban dolgozó magyar szülész- és védőnők száma pedig 76 százalékkal nőtt.

Bár földrajzi közelsége miatt Ausztria lehetne az egyik legvonzóbb célpont a kivándorló egészségügyi dolgozók körében, kiderült: a szomszédos országban „mindössze” 142 orvost és ápolót regisztráltak az Osztrák Egészségügyi Minisztérium (BFG) 2014-es adatai szerint.

Németországban ugyanakkor már drámaibb a helyzet, hiszen ott a 2014. december végi állapotok szerint 1597 magyar orvost vettek nyilvántartásba. Noha a német egészségügyi minisztérium a külföldi orvosokról nem vezet nyilvántartást, a tárca a Magyar Nemzetnek továbbította a szövetségi és a tartományi kamarák által összegyűjtött adatokat. Ebből derült ki többek közt az is, hogy a csaknem 1600 fővel Magyarország éppen lecsúszott a dobogóról, az európai államokból ugyanis a legtöbb külföldi orvos Romániából (3857), aztán Görögországból (3011), majd Ausztriából (2695) és Lengyelországból (1936) települt át. Hazánkból tavaly 174-en vállaltak munkát német kórházakban. Érdemes megjegyezni azonban azt is, hogy a Németországban dolgozó orvosok több mint 10 százaléka külföldi; a számuk tavaly meghaladta a 34 ezret. Az ápolókról pontos adatok nem állnak rendelkezésre.

Az orvoselvándorlásra is leginkább a fizetések alakulása ad választ. A Das Krankenhaus (A kórház) című német szaklap néhány éve megjelent összehasonlító elemzése szerint egy osztrák kórház kezdő orvosa forintra átszámolva több mint fél-háromnegyed milliót vihet haza havonta, tapasztalt kollégája viszont, aki legalább tizenkét éve a pályán van, megközelítőleg kétmillió forintot keres. Németországban még ennél is jobb a helyzet: ott a legalacsonyabb kezdő fizetések is elérhetik a 700 ezer forintot, a kétmilliós határ átlépése pedig már 8-10 év után sem lehetetlen. A kivándorlást és az elhelyezkedést segíti, hogy a hivatalos tájékoztatás szerint lényegében automatikusan elismerik a képzését mindazoknak az ápolóknak és orvosoknak, akik Magyarországon munkát vállalhatnának, praktizálhatnának. Az akkreditációhoz csak a bizonyítványokra és egy szabad délelőttre van szükség.

Hiába Orbán bagatellizálása, a statisztikák alapján az Egyesült Királyságban dolgozó orvosok száma 2009 óta 70 százalékkal, a nem-orvosi személyzethez tartozók száma 126 százalékkal, a Nemzeti Egészségügyi Szolgálatban dolgozó magyar szülész- és védőnők száma pedig 76 százalékkal nőtt.

Hazánk ezzel szemben már nem olyan vonzó a külföldi orvosoknak, mint fordítva, hiszen nem éri el az ezret az itt dolgozó külföldi doktorok száma, bizonyosat azonban nehéz állítani, mivel a nyilvántartásban a magyar és a kettős állampolgárok egy adatsorban jelennek meg – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A tárca szerint 2014. december 31-én érvényes működési nyilvántartási ciklussal összesen 32 801 orvos rendelkezett. Közülük 32 173-an magyar állampolgárságúak (ide értve a magyar állampolgársággal is rendelkező kettős állampolgárokat), 628-an külföldiek. A tapasztalatok szerint a külföldi orvosok zöme az egykori szocialista országokból (például Oroszországból, Lengyelországból, Bulgáriából), illetve a harmadik világhoz tartozó, de az egykori keleti tömbbel baráti viszonyt ápoló államokból származik. Az utóbbi csoportba tartozik több arab ország. A maradásra nemritkán az késztette a külföldieket, hogy a nálunk folytatott orvostudományi tanulmányaik során magyar párra leltek.

Magyaráz a Fidesz

Nem csak a megélhetési nehézségek üldözik el Magyarországról a fiatalokat, hanem az a fullasztó, gyűlölettel teli légkör, amit a Fidesz teremtett - nyilatkozta korábban a Népszavának Bárány Balázs, az MSZP elnökségi tagja. Egy cukrász, egy óvónő vagy egy buszsofőr az itthoni bruttó 500-600 euró helyett könnyen 1500-2000 eurót kereshet, ha Nyugat-Európában vállal munkát. Az eltérés más szakmákban, például az egészségügyben hét-nyolcszoros is lehet, de átlagban a hazai bérek négy-ötszörösét kapja kézhez, aki Nyugat-Európában dolgozik. Miközben például egy 30 éves, 5 év gyakorlattal rendelkező mérnök az Egyesült Királyságban átlagosan több mint 3500 eurónak megfelelő fontot kap havonta, és még Németország elmaradottabb keleti részén is 2800 euró feletti a havi bruttó jövedelme, itthon átlagban alig éri el az 1000 eurót. Magyarországon eközben a munkaadók egyre többet panaszkodnak arra, hogy nincs elég szakképzett munkaerő. A hazai hiányszakmák listája hónapról hónapra bővül.

A Fidesz szerint azonban szó sincs kivándorlásról. "Azok az uniós állampolgárok, így a magyar emberek is, akik az unión belül vállalnak munkát, nem kivándorolnak, hanem élnek szabad munkahely- és lakóhelyválasztási jogukkal" - állította a kormánypárt.

Ki hazudik?

Orbán Viktor miniszterelnök azt állította a brit kormányfővel való találkozója után, hogy mindössze 55 ezer magyar dolgozik Nagy-Britanniában. Ehhez képest a külügyminisztérium egy évvel ezelőtt még azt közölte, hogy a brit szigetországban élő magyar állampolgárok száma jelentősen meghaladhatja a százezret, a nem magyar állampolgárságú magyarokkal együtt pedig a kétszázezer felé közelíthet - írta Ujhelyi István, tegnapi közleményében. Matolcsy György - még nemzetgazdasági miniszterként - egy írásbeli kérdésre adott válaszában pedig azt állította, hogy több mint félmillió magyar vándorolt külföldre, közülük csak Nagy-Britanniában körülbelül háromszázezren dolgoznak. Az MSZP EP-politikusa által indított Hazaváró-program keretében megtartott európai fogadóóráin hallottak is azt erősítik, hogy a kivándorolt magyarok száma az orbáni hivatkozásnál jóval magasabb. "A magyar miniszterelnök korábban még a kivándorlás tényét is rezzenéstelenül elhazudta, most pedig szégyenletes módon letagad vélhetően sok százezer magyar embert. Ezzel semmibe veszi honfitársainkat és elutasítja érdekképviseletüket" - írja a politikus. Tény, hogy a kivándorlás mérhető módon 2010 után gyorsult fel, a Londonban élő magyaroknak pedig jelenleg alig hat százaléka mondja csak, hogy tervezi a hazatérést. Drámai, hogy néhány évvel ezelőtt annyi magyar gyermek született csak Angliában, ahányan Vas megyében. "Felszólítom a magyar kormányt, hogy tegye mielőbb világossá: hány külföldön élő magyarról van pontosan tudomása, milyen adatokkal látják el a kabinetet ezzel kapcsolatban az érintett diplomáciai kirendeltségek, illetve, hogy látványprogramok helyett a kormány milyen módon kívánja képviselni a külföldre vándorolt magyar fiatalok érdekeit, többek között a David Cameron által szorgalmazott módosításokkal szemben!" - áll Ujhelyi közleményében.