Az index elkészítésének hátterében a vásárlóerő-paritás elmélete áll, mely szerint hosszútávon a különböző országok deviza-árfolyamainak egy olyan egyensúlyi állapothoz kellene közelednie, hogy egy adott termék/szolgáltatás-kosár ára bármely két országot összehasonlítva közel azonos legyen. Amennyiben ettől eltérés tapasztalunk a gyakorlatban, úgy egy fizetőeszköz alul- vagy felülértékelt a másikkal szemben.
Az Economist az elméletet egyetlen terméken vizsgálja, a hazánkban is népszerű, ám majd' mindenütt azonos módon készülő Big Mac szendvicsen, az összehasonlítás bázisa pedig a dollár. Az index számítása úgy történik, hogy meghatározzák az USA-ban éppen aktuális Big Mac-árat, megnézik, hogy egy másik kiválasztott országban a helyi devizában mérve milyen átlagos árral bír a termék, ezt átváltják az éppen aktuális dollár-keresztárfolyamon, így megkapják a dollárban vett helyi árat, amit elosztanak - jelen esetben - az USA-ban kapható Big Mac árával. Az összehasonlítandó két országban a Big Mac reprezentálja a helyi árszínvonalat - írja a Portfólio.
A Big Mac index is alátámasztja a dollár elsöprő erejét. Jelenleg a dollárhoz képest a világon mindössze három deviza felülértékelt: a svájci frank (30,7 százalékkal), a svéd korona (6,1 százalékkal) és a norvég korona (5,8 százalékkal). A forint a középmezőnyben tartózkodik a cseh korona társaságában. A lista végén az ukrán hrivnya (-68,7 százalék), az orosz rubel (-69 százalék) és a venezuelai bolivár áll, ez utóbbi elképesztő mértékben, -86,5 százalékkal alulértékelt a dollárhoz viszonyítva.