Keresik a koalíciós kiutat Madridban

Nehezen halad a kormányalakítás Spanyolországban. Mariano Rajoy, az ügyvezető spanyol miniszterelnök ugyan több nyilatkozatában is jelezte, hogy az ország érdekében kész lenne nagykoalícióra a konzervatív Néppárt (PP), a szocialisták (PSOE) és a középjobb Ciudadanos párttal, de formálisan még nem tett koalíciós ajánlatot a PSOE vezetőjének, Pedro Sáncheznek. (A hármas koalíció 253 mandátumos, biztos többséget élvezne.)

A PSOE főtitkára többször közölte, hogy amennyiben Mariano Rajoy erőfeszítései kudarcot vallanak, s beiktatásához nem tud elegendő szavazatot összeszedni, akkor kész egy „progresszív koalíció” megalakítására. Sánchez csütörtökön Lisszabonban konzultált az új portugál kormányfővel, a szocialista Antonio Costával. Portugáliában a középjobb szociáldemokraták hiába próbálkoztak a kormányalakítással, végül a választásokon második helyen végzett szocialisták vezetésével, kisebb baloldali pártok, köztük a kommunisták támogatásával alakult meg az új kabinet.

A PSOE vezetéséből ugyanakkor sokan ellenzik, hogy Pedro Sánchez a portugál példát követve a radikális Podemos párttal, illetve a kisebbségi baloldali pártokkal lépjen szövetségre. Susana Díaz, az andalúz szocialisták vezetője, Sánchez nagy vetélytársa jelezte, támogatná a baloldali erők koalícióját, de csak akkor, ha a Podemos eltekint a katalán népszavazástól. Pablo Iglesias, a Podemos vezetője azonban legutóbb is úgy nyilatkozott, kitartanak amellett, hogy a katalánoknak joguk van szavazni saját sorsukról. A Ciudadanos vezetője, Albert Rivera közölte, akkor sem támogatná a PSOE-Podemos-koalíciót, ha Iglesias lemond a katalán referendumról.

Az ügyvezető Rajoy-kabinet második embere, Soraya Sáenz de Santamaría a tegnapi kormányülés után ismételten a Néppárt mérsékelt és a baloldal radikális programja közötti különbségeket emelte ki, emlékeztetve, Rajoy négy éve után jobb helyzetben van a spanyol gazdaság, mint a szocialista José Luis Rodríguez Zapatero leköszönésekor volt.

Szerző

Sokba került Tőkés a magyar költségvetésnek

Alighanem minden idők legköltségesebb magyar pártalapítása volt az Erdélyi Magyar Néppárt megalakítása, a kísérlet politikai csőddel végződött Romániában. A Tőkés László számára létrehozott formáció mögül mára ki is vonult az egykori mentor, az Orbán-kormány. Öt év alatt azonban több mint 4 millió eurót pumpált az erdélyi - úgynevezett - Demokrácia Központokba, hivatalosan a könnyített honosítás folyamatában végzett munkáért.

Az RMDSZ-ből 2003 januárjában kiszakadt belső ellenzék, amelynek vezéralakja Tőkés László volt, két pártot is alapított budapesti, fideszes segítséggel. Mindkét kísérlet kudarcba fulladt, a veszíteni nem szerető Orbán Viktor mára ejtette korábbi protezsáltjait és beállt a korábbi ellenfél, az RMDSZ mögé. Először a Magyar Polgári Párt (MPP) jött létre, amelyet Szász Jenő vezetett, Tőkés amolyan párt fölött lebegő jelképes figura lett volna az ellenzéki oldalon, amennyiben érvényesül az eredeti elképzelés. De a két dudás nem fért meg egy csárdában, a Tőkés-Szász ellentét olyan mély lett, hogy a 2010-es kormányváltás után Tőkésnek új pártot hoztak létre, az Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP). Nyilván hivatalosan nem lehetett támogatni, de a formáció mögött álló Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak (EMNT) létrehoztak egy irodahálózatot, az úgynevezett Demokrácia Központokat, amelyek a könnyített honosítás szereplői lettek, az EMNT pedig a magyar kormány erdélyi stratégiai partnere.

Az erdélyi Átlátszó éveken át igényelte Budapesttől az EMNT-nek juttatott támogatás adatait. A portál végül megkapta az adatokat. „Majdnem három évre, egy megnyert perre és egy újabb kormányzati ciklus jelentette átrendeződésre volt szükség ahhoz, hogy a magyar kormány kiadja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak (EMNT), illetve vagyonkezelőjének, az önálló jogi személyiséggel rendelkező EMNT Egyesületnek juttatott költségvetési támogatások listáját 2010-től napjainkig. Ezzel az adatsorral újabb fontos darabja került a helyére annak a puzzle-nak, amelyet a magyar kormány által finanszírozott erdélyi magyar politikai próbálkozásokról igyekszünk kirakni” - olvasható az erdélyi Átlátszó napokban közzétett írásában.

Ezen adatok bizonyítják, hogy öt év alatt több mint 4 millió euróhoz jutott Tőkés erdélyi politikai háttere, és a Demokrácia Központok által összeállított könnyített honosítás-iratcsomó pedig darabonként átlagosan 18 euróba került.

A portál összesítése szerint az első, 95 millió forintos (300 ezer eurós) támogatást 2010 októberében utalták az EMNT-nek, a támogatás célja „uniós központok beruházás”. 2011-ben összesen 265 millió forint (840 ezer euró) támogatást utaltak ki. Ez részben a népszámlálási kampányra, részben pedig az EMNT és az EMNP területi irodáiként működő Demokrácia Központok létrehozására, azok „működési és felhalmozási költségeire” szolgált, közölte az erdélyi Átlátszó.

2012-től aztán évente érkezett egy 250 millió forintos (mintegy 800 ezer eurós) támogatás az EMNT Egyesület bankszámlájára – ezek tárgya hol „működési és felhalmozási költségek támogatása”, hol az egyesület éves működési költségei, 2014 óta pedig a „Demokrácia Központok tevékenységének és működésének költségei”.

2010-től 2015-ig tehát 1,4 milliárd forintra (4,4 millió euró) rúg az EMNT-nek folyósított költségvetési támogatás, ebből 1,3 milliárdot (mintegy 4,2 millió eurót) kifejezetten a Demokrácia Központok működésére szántak. Ehhez adódtak hozzá azok a százmilliós nagyságrendű szponzorációk, amelyeket magyar állami vállalatok nyújtottak EMNP-politikusok által frissen bejegyzett civil szervezeteknek, írta az Átlátszó.

Mivel arra vonatkozó adatok még nincsenek, hogy az EMNT a 2016-os költségvetésből is hasonló nagyságrendű támogatásra számíthat, egyelőre csak feltételezés, hogy az Orbán-kormány megvonta mind a politikai, mind az anyagi támogatását a Tőkés birodalomtól. Az EMNP a 2012-es önkormányzati és parlamenti választáson egyaránt nagyon leszerepelt, ezután a politikai támogatás megingott, Tőkést nem EMNP listán próbálták az Európai Parlamentbe juttatni, hanem a Fidesz listájára tették. A 2014-es elnökválasztás szintén bukta volt az EMNP-nek, de attól még 2015-ben sem szűkölködtek az anyagiakban. 2016 választási év Romániában. Egyelőre úgy tűnik, Tőkés pártja nem kapott zöld utat Budapestről az önálló, az RMDSZ-el szembeni indulásra. Ez azonban még nem jelenti automatikusan a pénzcsapok elzárást is.

Szerző

Obama védi akciótervét

Publikálás dátuma
2016.01.09. 06:33
Barack Obama a fegyvertartással kapcsolatos kérdésekre válaszolt a fórumon FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/AUDE GUERRUCCI
Összeesküvés-elméletek terjesztésével vádolta a fegyverlobbit Barack Obama. Az amerikai elnök péntekre virradóra ritka lakossági fórumot tartott Virginiában, a George Mason egyetem kampuszán, védelmébe vette a fegyvervásárlás korlátozását célzó, kedden bejelentett elnöki intézkedéseit.

Utoljára 2012-es újraválasztási kampányában vállalkozott arra Barack Obama, hogy élőben válaszoljon a választók kérdéseire, a virginiai fórumot a CNN szervezte. A csatorna az NRA vezetését is meghívta volna a találkozóra, a fegyverlobbi befolyásos szervezetének vezetője, Chris Cox azonban nem fogadta el a meghívást, az elnöki fórummal egy időben a konzervatív FoxNews csatornán bírálta Obama intézkedéseit.

A demokrata elnöknek 2016 az utolsó éve a Fehér Házban, s eltökélte, hogy tenni próbál valamit azokban a fontos ügyekben, amelyek terén hivatali ideje alatt nem sikerült előrelépést elérnie. A tavaly decemberi kaliforniai terrortámadás nyomán határozott arról, hogy – mivel a republikánus többségű kongresszussal nem jut dűlőre, saját hatáskörében próbál tenni valamit azért, hogy a fegyverek ne kerüljenek rossz kezekbe. Obama sokszor elmondta már, elnökként egyik legfájóbb kötelezettsége, hogy havonta, szinte hetente kell kondoleálnia egy-egy ámokfutó mészárlás miatt. Ma is csak könnyes szemmel tudja felidézni a Sandy Hook általános iskolában történteket: 2012-ben 20 első osztályos kisdiákot és hat tanárt mészárolt le egy zavart elméjű fiatalember a connecticuti Newtownban. Obama akkor Joe Biden alelnököt bízta meg azzal, hogy vizsgálja meg, mit tehet a kormányzat, de azóta sem sikerült előrelépni.

Az elnök a hét elején a Fehér Házban ismertette akciótervét a fegyvervásárlás szabályainak megszigorítására. Az elnöki intézkedések között szerepel, hogy a jövőben csak engedéllyel rendelkező kereskedők adhatnak el fegyvert, s akár az interneten működnek, akár fegyverbemutatókon árusítanak, mindenképpen kötelesek vásárlóik háttérellenőrzésére. Loretta Lynch igazságügyi miniszter levelet írt a szövetségi államoknak, hangsúlyozva a bűnügyi háttérinformációk megosztásának fontosságát. Az FBI is dolgozik azon, hogyan tehetnék hatékonyabbá az ellenőrzéseket, várhatóan napi 24 órában kérhető lesz a háttérellenőrzés, s ehhez többszáz új szakértőt vesznek fel. Az alkohol, dohány, fegyver és robbanószer ellenőrzésekben illetékes hivatal (ATF) költségvetését is megnövelik, külön iroda létesül az illegális internetes fegyverpiac felderítésére. A fegyverkereskedőket kötelezik, hogy jelentsék be szállítás közben eltűnt, ellopott árujukat. A kormányzat további 500 millió dollárt szán a mentális betegségekkel küzdő emberek gyógykezelésére. A társadalombiztosítás mentális betegekkel kapcsolatos adatait is áttekintik a jövőben a fegyvervásárlók háttérellenőrzésénél. Az engedély nélküli fegyverkereskedők büntetési tételeit is megnövelik, öt évet és 250 ezer dollár büntetést kaphatnak. Bezárnák a kiskapukat, így a jövőben a vállalatok, intézmények fegyvervásárlásaira is kiterjednek a háttérellenőrzések.

Obama a csütörtök esti (közép-európai idő szerint péntekre virradóra tartott) fórumon is többször leszögezte, nem kérdőjelezi meg az amerikai alkotmány 2. számú kiegészítését, maga is hisz a szabad fegyvertartás jogában. „Mindenki egyetért azonban azzal, hogy meg kell előzni, hogy fegyverhez jussanak olyan emberek, akik másokra vagy saját magukra veszélyesek lehetnek” – mondta.

Mintegy száz főt hívtak meg a vitára, a fegyvertartás szigorításának hívei és ellenzői egyaránt szót kaphattak. Obama a vitában visszautasította, összeesküvés-elméletnek minősítette az NRA vádjait, mint mondta, a fegyverlobbi szervezete félrevezeti az embereket, amikor azt állítja, a kormányzat valójában be akarja tiltani a fegyverhasználatot, el akarja venni az emberektől a fegyvereket. Obama rámutatott, hogy több mint 350 millió fegyver van magánkézben az Egyesült Államokban. Obama elismerte, neki személyesen soha nem volt fegyvere.

Az elnök a The New York Times számára írt véleménycikkben is védelmébe vette programját. Obama hangsúlyozta, nem kampányol olyan demokrata jelölt mellett, aki nem támogatja a fegyverhasználat korlátozását.

Chris Cox, az NRA vezetője a FoxNews műsorában úgy nyilatkozott, nincs miről párbeszédet folytatnia Obamával. „Bármennyit is beszél a háttérellenőrzések fontosságáról az elnök, ettől nem leszünk nagyobb biztonságban” – mondta Cox. Az NRA megkönnyebbült az elnöki intézkedések hallatán, a kongresszus jóváhagyása nélkül az elnök valójában csak korlátozott lépéseket tehet a fegyvertartás szigorításáért.

Szerző