Orbán lepaktált az EU ellen

Lényegében kizárná a schengeni rendszerből Görögországot a magyar kormányfő, aki tegnap ismét az uniós alapszerződések módosításának igényét lebegtette. Ráadásul nemcsak a kormányfő hazai közvéleménynek szánt rádióinterjúja, de az elmúlt napok diplomáciai lépései, a Jaroslaw Kaczynskivel folytatott magántalálkozó, valamint munkamegbeszélése David Cameronnal is azt erősítették: Orbán Viktor teljes erővel ront az európai integrációra.

Európa új védelmi vonalát Görögország északi határánál kell kiépíteni - sürgette Orbán Viktor tegnap a Kossuth Rádióban. A kormányfő az európai uniós alapszerződés módosításáról, lengyelországi látogatásáról és David Cameron brit kormányfővel tartott tárgyalásáról is beszélt. Orbán 2016 döntő kérdésének nevezte, hogy "rájönnek-e végre Európában: nem elég lassítani, hanem meg kell állítani a bevándorlást". Szerinte Bulgáriát fel kell venni a schengeni övezetbe, Macedóniát pedig meg kell erősíteni az észak-görög védvonal kiépítéséhez. Megjegyezte, nem bízik abban, hogy a bevándorlás ügyében a törökökkel kötött megállapodás önmagában elégséges lenne, noha néhány hete még optimista hangot ütött meg a közös európai válságkezelés e lépésével kapcsolatban. Most azonban azt is mondta: a "brüsszelizmus" lopakodó hatáskörelvonás a nemzetállamoktól. Ha ugyanis ma felüti a fejét egy probléma az EU-ban, az első reflex az, hogy "azonnal európai megoldás kell, és vonjuk el a hatásköröket a tagállamoktól" - fogalmazott. Hozzáfűzte: a "brüsszelizmus" kockázatait a migráció ügyében ma már mindenki látja. Szerinte ezt a "brüsszelizmust" nem lehet orvosolni az uniós alapszerződés módosítása nélkül.

David Cameron brit miniszterelnök csütörtöki budapesti látogatásáról szólva Orbán azt mondta: Magyarország osztja azt a brit véleményt, amely szerint meg kell újítani az EU-t. Szerinte az erős nemzetek szövetségéből álló EU-ról alkotott brit elképzelés találkozik a visegrádi tagállamok gondolkodásával, ezért "itt van egy természetes szövetség". Egyetértéséről biztosította a nemzeti parlamentek megerősítésére és a kettős mérce elutasítására vonatkozó brit javaslatot. A kormányfő egyetért azzal a törekvéssel is, amely a brit szociális ellátásokkal való visszaélések megakadályozására vonatkozik, de hangsúlyozta: nem fogadható el semmilyen diszkrimináció az ügyben, mert a Nagy-Britanniában munkát vállaló magyarok becsületesen dolgoznak, és a befizetéseik a brit költségvetésbe meghaladják az onnan kapott szolgáltatásokat.

"Mi nem élősködni megyünk Nagy-Britanniába, a magyar munkavállalók dolgozni akarnak, és jól is dolgoznak" - mondta Orbán a brit kormányfővel közös sajtótájékoztatón, még csütörtökön. Ott az udvariaskodást követően Orbán szintén arról beszélt, a brit kormányfő négy pontja közül - amellyel a konzervatív politikus az Európai Uniót (EU) igyekszik megreformálni - három mellé "teljes mellszélességgel oda tudunk állni", egyben viszont még további tárgyalásokra van szükség. A kormányfő igyekezett minél inkább távolítani a brit szociális juttatások korlátozásának magyar vonatkozásait, s csaknem az utolsó kérdésig bagatellizálta a magyar munkavállalók érintettségét. Bizonyos diplomáciai források szerint azért bagatellizálta a magyar munkaerő kivándorlásának problémáját (tette ezt hamis statisztikai adatok alapján, a tényekről a 13. oldalon - a szerk.), mert Orbán szerint "kontraproduktív lenne a szociális ellátás ügyében keménykedni" a britekkel szemben, akikre a magyar kormány számít az EU-ellenes küzdelmében. A Vs.hu ráadásul arra is emlékeztetett a retorikai megoldás kapcsán, hogy a lengyel kormány már korábban közölte: amennyiben a britek segítenek kilobbizni egy NATO-bázist lengyel területen, ők is elfogadják a négyéves korlátot - így a V4-ek álláspontja akár még meglepetést is hozhat a brit reformtervek ügyében.

Hogy valamiféle háttéralku van a dolog mögött, azt sejteti az is, hogy - mint azt már a találkozó előtt kiszivárogtatta a brit diplomácia - Cameron betartotta a magyar fél kérését, s egyszer sem említette "uniós migránsként" a magyar munkavállalókat, holott a brit köznyelvben csak így emlegetik a kelet-európaiakat. Ugyanilyen gesztus volt, hogy Cameron a hivatalos programtól eltérve, útban a Parlamenttől a Sándor-palotához még megállt a Duna-parton a holokauszt-emlékműnél egy Orbánnal közös gyertyagyújtásra, pedig ilyen protokolleseményeket ritkán szokott a programjába iktatni munkalátogatások alkalmával.

Hogyan tárgyaltak?

Bár David Cameron némi késéssel érkezett, és egyébként is csúszott a program, a találkozó legfontosabb része egy óránál is tovább tartott - tudta meg a részleteket a Vs.hu. A portál szerint az érdemi tárgyaláson csak Orbán Viktor, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint a brit kormányfő és egy tanácsadója vett részt. A hivatalos program másik eleme egy, úgynevezett plenáris megbeszélés volt, ezen magyar részről Orbánon és Szijjártón kívül Czukor József és Gottfried Péter, a kormányfő külpolitikai tanácsadói, Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség uniós ügyekért felelős államtitkára, Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki iroda parlamenti államtitkára és Szabadhegy Péter londoni magyar nagykövet vett részt. Ez a Vs.hu szerint azt jelenti, hogy Lázár János és Rogán Antal minisztériuma is egyformán kapott képviseletet, ugyanakkor érdekesség, hogy Lázár az elmúlt időszak valamennyi fontos diplomáciai eseményén társa volt Orbánnak, ám a kancelláriaminiszter ezúttal kimaradt a "delegációból". Az is furcsa, hogy a plenáris megbeszélés az elhúzódó szűk körű tárgyalás miatt mindössze tízperces volt, vagyis gyakorlatilag csak bemutatkoztak egymásnak a felek - jegyezte meg a Vs.hu.

Mindez sejteti, a The Financial Times (FT) vélhetően jól tudja, hogy Orbán "feltételes támogatásáról" biztosította Cameront a visegrádi országok nevében, ami a lap szerint számára kulcsfontosságúnak bizonyulhat a brit miniszterelnök számára, különösen akkor, ha a magyar kormányfő közelebb tudja hozni a megállapodáshoz a vonakodóbb térségi országokat, például Lengyelországot is. Az FT ugyanakkor megjegyezte azt is, Cameron személyében csaknem egy éve az első nyugati vezető látogatott Budapestre, amivel esélyt teremtett annak a diplomáciai elszigeteltségnek az enyhítésére, amely Orbánt övezi Vlagyimir Putyin orosz elnök tavaly februári látogatása óta.

Ráadásul a The Daily Telegraph szerint már a szociális támogatások ügyében is körvonalazódik egy kompromisszum, amely mindkét félnek elfogadható lehet: eszerint Nagy-Britanniában bevezetnék a négyéves tilalmat, ugyanakkor ez vonatkozna az ország munkaerőpiacára éppen belépő 18-22 éves brit állampolgárokra is: ők szintén legkorábban négy év után kaphatnának szociális juttatásokat. A brit uniós tagságról döntő népszavazás majdani eredményétől láthatóan tartó Cameron azt is szeretné elérni, hogy "rendkívüli esetekben" felső korlátot szabjanak az egy-egy tagállamba érkező külföldi munkavállalók számában. Más tagállamok és az Európai Bizottság ezt csak abban az esetben fogadná el, ha maga a Bizottság lenne az a testület, amelyik ilyen korlátot - ideiglenesen - meghatározhatna, ezt viszont Londonban - és vélhetően Budapesten is - elutasítják.

Új frontot jelentenek a V4-ek?

A rádióinterjúban szó volt Orbán Viktor szerdai lengyelországi tárgyalásáról is, amelynek során találkozott Jaroslaw Kaczynskivel, a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) elnökével. Ezzel kapcsolatban a kormányfő kijelentette: az EU-nak nem érdemes azon törnie a fejét, hogy bármilyen szankciót is alkalmaz Lengyelországgal szemben, mert ahhoz teljes egyetértés kellene, márpedig Magyarország sosem fog támogatni Lengyelország elleni uniós szankciókat. "Több tiszteletet a lengyeleknek, mert megérdemlik" - hangoztatta, megjegyezve: Magyarország már megszenvedte azt, ami most a lengyelekkel történik, és "mi is azt követeltük, hogy adják meg a magyaroknak a tiszteletet". A miniszterelnök igazat adott a lengyeleknek, hogy nem lehet úgy beszélni velük, ahogy azt egyre gyakrabban teszik Brüsszelben. Megjegyezte, hogy hamarosan Magyarországra látogat Beata Szydlo, az új lengyel kormányfő.