Orbán lepaktált az EU ellen

Publikálás dátuma
2016.01.09. 06:04

Lényegében kizárná a schengeni rendszerből Görögországot a magyar kormányfő, aki tegnap ismét az uniós alapszerződések módosításának igényét lebegtette. Ráadásul nemcsak a kormányfő hazai közvéleménynek szánt rádióinterjúja, de az elmúlt napok diplomáciai lépései, a Jaroslaw Kaczynskivel folytatott magántalálkozó, valamint munkamegbeszélése David Cameronnal is azt erősítették: Orbán Viktor teljes erővel ront az európai integrációra.

Európa új védelmi vonalát Görögország északi határánál kell kiépíteni - sürgette Orbán Viktor tegnap a Kossuth Rádióban. A kormányfő az európai uniós alapszerződés módosításáról, lengyelországi látogatásáról és David Cameron brit kormányfővel tartott tárgyalásáról is beszélt. Orbán 2016 döntő kérdésének nevezte, hogy "rájönnek-e végre Európában: nem elég lassítani, hanem meg kell állítani a bevándorlást". Szerinte Bulgáriát fel kell venni a schengeni övezetbe, Macedóniát pedig meg kell erősíteni az észak-görög védvonal kiépítéséhez. Megjegyezte, nem bízik abban, hogy a bevándorlás ügyében a törökökkel kötött megállapodás önmagában elégséges lenne, noha néhány hete még optimista hangot ütött meg a közös európai válságkezelés e lépésével kapcsolatban. Most azonban azt is mondta: a "brüsszelizmus" lopakodó hatáskörelvonás a nemzetállamoktól. Ha ugyanis ma felüti a fejét egy probléma az EU-ban, az első reflex az, hogy "azonnal európai megoldás kell, és vonjuk el a hatásköröket a tagállamoktól" - fogalmazott. Hozzáfűzte: a "brüsszelizmus" kockázatait a migráció ügyében ma már mindenki látja. Szerinte ezt a "brüsszelizmust" nem lehet orvosolni az uniós alapszerződés módosítása nélkül.

David Cameron brit miniszterelnök csütörtöki budapesti látogatásáról szólva Orbán azt mondta: Magyarország osztja azt a brit véleményt, amely szerint meg kell újítani az EU-t. Szerinte az erős nemzetek szövetségéből álló EU-ról alkotott brit elképzelés találkozik a visegrádi tagállamok gondolkodásával, ezért "itt van egy természetes szövetség". Egyetértéséről biztosította a nemzeti parlamentek megerősítésére és a kettős mérce elutasítására vonatkozó brit javaslatot. A kormányfő egyetért azzal a törekvéssel is, amely a brit szociális ellátásokkal való visszaélések megakadályozására vonatkozik, de hangsúlyozta: nem fogadható el semmilyen diszkrimináció az ügyben, mert a Nagy-Britanniában munkát vállaló magyarok becsületesen dolgoznak, és a befizetéseik a brit költségvetésbe meghaladják az onnan kapott szolgáltatásokat.

"Mi nem élősködni megyünk Nagy-Britanniába, a magyar munkavállalók dolgozni akarnak, és jól is dolgoznak" - mondta Orbán a brit kormányfővel közös sajtótájékoztatón, még csütörtökön. Ott az udvariaskodást követően Orbán szintén arról beszélt, a brit kormányfő négy pontja közül - amellyel a konzervatív politikus az Európai Uniót (EU) igyekszik megreformálni - három mellé "teljes mellszélességgel oda tudunk állni", egyben viszont még további tárgyalásokra van szükség. A kormányfő igyekezett minél inkább távolítani a brit szociális juttatások korlátozásának magyar vonatkozásait, s csaknem az utolsó kérdésig bagatellizálta a magyar munkavállalók érintettségét. Bizonyos diplomáciai források szerint azért bagatellizálta a magyar munkaerő kivándorlásának problémáját (tette ezt hamis statisztikai adatok alapján, a tényekről a 13. oldalon - a szerk.), mert Orbán szerint "kontraproduktív lenne a szociális ellátás ügyében keménykedni" a britekkel szemben, akikre a magyar kormány számít az EU-ellenes küzdelmében. A Vs.hu ráadásul arra is emlékeztetett a retorikai megoldás kapcsán, hogy a lengyel kormány már korábban közölte: amennyiben a britek segítenek kilobbizni egy NATO-bázist lengyel területen, ők is elfogadják a négyéves korlátot - így a V4-ek álláspontja akár még meglepetést is hozhat a brit reformtervek ügyében.

Hogy valamiféle háttéralku van a dolog mögött, azt sejteti az is, hogy - mint azt már a találkozó előtt kiszivárogtatta a brit diplomácia - Cameron betartotta a magyar fél kérését, s egyszer sem említette "uniós migránsként" a magyar munkavállalókat, holott a brit köznyelvben csak így emlegetik a kelet-európaiakat. Ugyanilyen gesztus volt, hogy Cameron a hivatalos programtól eltérve, útban a Parlamenttől a Sándor-palotához még megállt a Duna-parton a holokauszt-emlékműnél egy Orbánnal közös gyertyagyújtásra, pedig ilyen protokolleseményeket ritkán szokott a programjába iktatni munkalátogatások alkalmával.

Hogyan tárgyaltak?
Bár David Cameron némi késéssel érkezett, és egyébként is csúszott a program, a találkozó legfontosabb része egy óránál is tovább tartott - tudta meg a részleteket a Vs.hu. A portál szerint az érdemi tárgyaláson csak Orbán Viktor, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint a brit kormányfő és egy tanácsadója vett részt. A hivatalos program másik eleme egy, úgynevezett plenáris megbeszélés volt, ezen magyar részről Orbánon és Szijjártón kívül Czukor József és Gottfried Péter, a kormányfő külpolitikai tanácsadói, Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség uniós ügyekért felelős államtitkára, Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki iroda parlamenti államtitkára és Szabadhegy Péter londoni magyar nagykövet vett részt. Ez a Vs.hu szerint azt jelenti, hogy Lázár János és Rogán Antal minisztériuma is egyformán kapott képviseletet, ugyanakkor érdekesség, hogy Lázár az elmúlt időszak valamennyi fontos diplomáciai eseményén társa volt Orbánnak, ám a kancelláriaminiszter ezúttal kimaradt a "delegációból". Az is furcsa, hogy a plenáris megbeszélés az elhúzódó szűk körű tárgyalás miatt mindössze tízperces volt, vagyis gyakorlatilag csak bemutatkoztak egymásnak a felek - jegyezte meg a Vs.hu.

Mindez sejteti, a The Financial Times (FT) vélhetően jól tudja, hogy Orbán "feltételes támogatásáról" biztosította Cameront a visegrádi országok nevében, ami a lap szerint számára kulcsfontosságúnak bizonyulhat a brit miniszterelnök számára, különösen akkor, ha a magyar kormányfő közelebb tudja hozni a megállapodáshoz a vonakodóbb térségi országokat, például Lengyelországot is. Az FT ugyanakkor megjegyezte azt is, Cameron személyében csaknem egy éve az első nyugati vezető látogatott Budapestre, amivel esélyt teremtett annak a diplomáciai elszigeteltségnek az enyhítésére, amely Orbánt övezi Vlagyimir Putyin orosz elnök tavaly februári látogatása óta.

Ráadásul a The Daily Telegraph szerint már a szociális támogatások ügyében is körvonalazódik egy kompromisszum, amely mindkét félnek elfogadható lehet: eszerint Nagy-Britanniában bevezetnék a négyéves tilalmat, ugyanakkor ez vonatkozna az ország munkaerőpiacára éppen belépő 18-22 éves brit állampolgárokra is: ők szintén legkorábban négy év után kaphatnának szociális juttatásokat. A brit uniós tagságról döntő népszavazás majdani eredményétől láthatóan tartó Cameron azt is szeretné elérni, hogy "rendkívüli esetekben" felső korlátot szabjanak az egy-egy tagállamba érkező külföldi munkavállalók számában. Más tagállamok és az Európai Bizottság ezt csak abban az esetben fogadná el, ha maga a Bizottság lenne az a testület, amelyik ilyen korlátot - ideiglenesen - meghatározhatna, ezt viszont Londonban - és vélhetően Budapesten is - elutasítják.

Új frontot jelentenek a V4-ek?
A rádióinterjúban szó volt Orbán Viktor szerdai lengyelországi tárgyalásáról is, amelynek során találkozott Jaroslaw Kaczynskivel, a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) elnökével. Ezzel kapcsolatban a kormányfő kijelentette: az EU-nak nem érdemes azon törnie a fejét, hogy bármilyen szankciót is alkalmaz Lengyelországgal szemben, mert ahhoz teljes egyetértés kellene, márpedig Magyarország sosem fog támogatni Lengyelország elleni uniós szankciókat. "Több tiszteletet a lengyeleknek, mert megérdemlik" - hangoztatta, megjegyezve: Magyarország már megszenvedte azt, ami most a lengyelekkel történik, és "mi is azt követeltük, hogy adják meg a magyaroknak a tiszteletet". A miniszterelnök igazat adott a lengyeleknek, hogy nem lehet úgy beszélni velük, ahogy azt egyre gyakrabban teszik Brüsszelben. Megjegyezte, hogy hamarosan Magyarországra látogat Beata Szydlo, az új lengyel kormányfő.



Szerző
Témák
Cameron Orbán

Majd' 200 millióból költöznek a tárcák

Legkésőbb 2017 végéig költözik a budai Várnegyedbe a Belügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium, a beruházás előkészítési feladataira a kormány 180 millió forintot biztosított az idei költségvetésből - írta a Magyar Idők.

A Belügyminisztérium ezzel kapcsolatban közölte: a felújítások és az áthelyezés pontos költsége még nem ismert, a tárcáknak jelenleg helyet adó állami tulajdonú ingatlanok sorsáról sem született még döntés. A kormány a nemzeti fejlesztési minisztert kérte fel arra, hogy az épületek az államnak legelőnyösebb feltételekkel történő értékesítésével, illetve hasznosításával kapcsolatban tegyen javaslatot.

Lázár János tavaly novemberben jelentette be, hogy erősíteni kell a budai Vár kormányzati funkcióit, így nemcsak a kormányfő és hivatala, hanem a belügyi, valamint a nemzetgazdasági tárca is a Várnegyedben kap helyet. A BM a Budapest I. kerület, Országház utca 28-32., illetve az Úri utca 49-51. szám alatti ingatlanegyüttesbe költözik, míg az NGM a Szentháromság tér 6. szám alatti ingatlanban kap helyet. A kormány tavaly novemberben felkérte a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy folytassa le a szükséges egyeztetéseket a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökével az érintett ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről - ugyanis ezek az akadémiához tartoznak. Orbán Viktor és hivatala a Sándor-palota mellé, a volt Karmelita kolostor épületébe költözik majd.

Szerző

Meghalt Hazai György

 Életének 84. évében csütörtökön elhunyt Hazai György turkológus, orientalista, nyugdíjas egyetemi tanár, kutatóprofesszor, az MTA rendes tagja - közölte a család és a Magyar Tudományos Akadémia pénteken az MTI-vel.

Hazai György a magyar keletkutatásnak és az egész magyar tudományosságnak óriási nemzetközi megbecsültséget szerző régi, nagy orientalista generáció egyik legkiemelkedőbb képviselője volt. Halálával óriási veszteség érte a magyar és az egyetemes turkológiát - olvasható az MTA honlapján. Hazai György a török népek és a török nyelvek kutatója volt. Nemzetközi mércével mérve is kimagasló tudományos életműve és tudományos közéleti tevékenysége révén a világ egyik legismertebb és legelismertebb magyar keletkutatójaként tartják számon. Török-történelem szakon végzett az ELTE-n. Dolgozott az MTA Nyelvtudományi Intézetében, a berlini Humboldt Egyetem docense, majd professzora, közben a Német Tudományos Akadémia Turfán-kutatócsoportjának vezetője volt. 1984-1990 között az Akadémiai Kiadó igazgatói posztját töltötte be. 1991-től nyugdíjazásáig az MTA Nyelvtudományi (később Irodalomtudományi) Intézetében működő Orientalisztikai Munkaközösség tudományos tanácsadója, majd kutatóprofesszora. Közben a nicosiai Ciprusi Egyetem tanszékvezető tanára, 2000 és 2003 között pedig a budapesti német nyelvű Andrássy Egyetem alapító rektora volt.

Kutatási területe a török népek és a török nyelvek története volt. Ezen belül különösen a balkáni török nyelvi viszonyok és kölcsönhatások kérdését vizsgálta. Tudományos munkássága kiterjedt a korai oszmán-török nyelvemlékek felkutatására, kiadására és nyelvészeti feldolgozására is. Harmadik nagy kutatási területe a latin és cirill betűs átírásos török nyelvemlékek feltárása és értelmezése volt.

Hazai György számos nemzetközi könyvsorozat és folyóirat szerkesztőjeként, társszerkesztőjeként vagy szerkesztőbizottsági tagjaként is tevékenykedett. A keletkutatók számos szervezetében töltött be alapító, titkári, főtitkári vagy elnöki tisztet. Így például ő hozta létre a Comité International des Études Ottomanes et Pre-Ottomanes nevű tudományos társaságot, amely legutóbbi konferenciáját 2014-ben Budapesten tartotta. 1991-ben a keletkutatók legátfogóbb szervezete, a Kelet- és Ázsia-kutatás Nemzetközi Szövetsége főtitkárává, 2007-ben elnökévé választották.

Munkásságát itthon és külföldön számos alkalommal ismerték el. 1982-ben az MTA levelező, 1995-ben rendes tagjává választották. Tiszteleti tagja lett többek között a Török Történeti Társaságnak, a Török Nyelvészeti Társaságnak, az American Oriental Society-nak, a Török Tudományos Akadémiának, a göttingeni Société Uralo-Altaicának, levelező tagja a müncheni Südosteuropa-Gesellschaftnak és a helsinki Société Finno-Ougrienne-nek. A Német Szövetségi Köztársaság a Nagy Érdemkereszttel, a Francia Köztársaság a Francia Érdemrend parancsnoki fokozatával, a Török Köztársaság a legnagyobb polgári kitüntetésnek számító Érdemrenddel ismerte el eredményekben gazdag munkásságát.

Hazai György hamvasztás utáni búcsúztatása február 26-án lesz a Farkasréti temető Makovecz termében - olvasható a gyászjelentésben.

Szerző