A genfi CERN-központban sem ültek ölbe tett kézzel: július 14-én jelentették be a pentakvark felfedezését, amelyért 50 éve dolgoztak a fizikusok. 2015-ben előrukkoltak egy újabb, még általuk is csak óvatosan kezelt felfedezéssel: a nagy hadronütköztető (részecskegyorsító) gyűrű (LHC) két tesztje, az Atlas és a CMS-kísérlet során olyan jeleket észleltek, amelyek egy eddig ismeretlen részecske jelenlétére utalnak. Az első megfigyelések szerint ez a részecske hatszor olyan súlyos, mint az eddig standard modellnek tekintett Higgs-bozon. ”Immár olyan határzónában vagyunk, amelyről senki sem tudja, hogy mit fogunk benne találni” – lelkendezett a La Repubblicában Fabio Zwirner olasz elméleti fizikus. A „leleten” máris tucatnyian dolgoznak.
Fény, hang, részecske
Azt már régóta tudjuk, hogy a fény hullám és egyben részecske is, James Maxwell és Albert Einstein megállapításait bebizonyította a kvantummechanika. Ennek látható bizonyítékát azonban csak az idén szolgáltatta egy kísérlet, amelynek során a lausanne-i műszaki egyetem kutatói le is fényképezték e a jelenségeket, amint ezt a Nature Communications-ben márciusban közzétették.
Nem az „Űrszekerek” trükkjét alkották újra a bristoli és a sussexi egyetemek laboratóriumában, amikor olyan eszközt hoztak létre, amely képes egy tárgyat megragadni és felemelni hanghullámokkal. Ez a technológiai újítás, amelyben ultrahangokat kevertek 40 kHz-es frekvencián, számos olyan szektorban alkalmazható, ahol alapvető fontosságú, hogy ne érintkezzen az ember a tárgyakkal, például a gyógyászatban, gyógyszerek készítésénél, vagy egy műtétnél a sebészeti mikroeszközöknek a testen belüli áthelyezésénél.
„Melegvérű” hal és lombik-kutya
Az óceánokért és az atmoszféráért felelős amerikai ügynökség (NOAA) munkatársai fedeztek fel először a „melegvérű halat”, amely képes szabályozni saját testhőmérsékletét. A Hawaii-szigetek környékén mindennapi csemegének számító királyhalnak (Lampris guttatus), mint arról a Science májusban beszámolt, az őt körülvevő vizeknél átlagosan 4 C fokkal melegebbek az izmai, 3,2 fokkal a szíve, és 6 fokkal a koponyája környéke. A hőt mellizmainak összehúzódásával produkálja.
És egy másik „állati” hír: júliusban az Egyesült Államokban első ízben születtek lombik-kutyakölykök: a hét beagle-labrador-cocker keverék tökéletesen egészségesen jött a világra. A kutyák „in vitro” megtermékenyítésével évtizedek óta kísérleteztek, de csak most, 37 évvel az első emberi lombik-bébi születése után jártak sikerrel a New York állambeli Cornell egyetem állatorvosi karán. Alex Travis professzor vezetésével. Az első eredményes lombik-kutya program lehetőséget ad arra, hogy megmentsenek kihalófélben lévő kutyafajtákat olyan genetikai kiválasztási technológiák alkalmazásával, amelyek révén ki lehet szűrni az öröklött kutyabetegségeket – írta a Public Library of Science ONE.
Őseink és rokonaink
Remek éve volt az ősrégészetnek. Szeptemberben tették közzé az ELife-ban annak a mintegy 1550 csontnak a vizsgálati eredményét, amelyeket egy dél-afrikai barlangban találtak. Ezek a mai ember távoli rokonának maradványai, akit a lelőhely után Homo Naledinek neveztek el. A másfél méter magas, körülbelül 45 kilogrammos ős korát még nem sikerült megállapítani, a fosszíliák legkevesebb 100 ezer évesek, de 2 millió év sem kizárható. Márciusban a Nature tudatta, hogy a négy évvel ezelőtt az etiópiai Afar közelében talált maradványok egy eddig ismeretlen, 3,5 millió évvel ezelőtti australopithecus-fajta létét bizonyították. Áprilisban szintén a Nature-ben jelent meg a hír, hogy egy izraeli barlangban egymás mellett találták meg egy neandervölgyi ember és egy Homo Sapiens maradványait. Ez a régészeti bizonyítéka a két ős 50-60 ezer évvel ezelőtti közel-keleti találkozásának, miután korábban már felfedeztek neandervölgyi géneket a mai ember génkészletében.
Új remények az orvostudományban
Harminc év után először fedeztek fel új antibiotikumot. Januárban a Nature írta meg, hogy a teixobaktint az amerikai Maine államban találták egy talajkomposztban. A teixobaktin új gyógyszergeneráció útját nyithatja meg, amely eredményesebben harcolhat az egyre ellenállóbb baktériumokkal szemben, különösen hasznos lehet a tüdőbaj és a vérmérgezés ellen.
A stockholmi Karolinska intézetben Agneta Richter-Dahlfors csapata olyan mesterséges neuront állított elő, amely képes reprodukálni egy élő emberi neuron funkcióit. Ez az eredmény, amelyről a Biosensors and Bioelectronics számolt be, új távlatokat nyithat meg olyan idegrendszeri zavarok gyógyítására, mint a Parkinson-kór és az epilepszia.
Októberben a Science magazin adta hírül, hogy amerikai tudósok olyan mesterséges bőrt hoztak létre, amely képes érzékelési jeleket küldeni az agysejteknek.
A mesterséges bőr képes érzékelési jeleket küldeni az agysejteknek FORRÁS: KIM ET AL NATURE COMMUNICATIONS
Mint azt Zhenan Bao, a stanfordi egyetem kutató csoportjának vezetője elmondta, ez a rugalmas műanyag különbséget tud tenni az őt érő nyomások ereje között és ezt továbbíthatja az idegrendszernek. Ha ez beválik, akkor a jövőben a művégtaggal élők is érezhetik például a kézfogásokat, és minden más érintést. A kétrétegű mesterséges bőr a tudósok szerint úgy működik, hogy felső rétege érzékelő mechanizmust hoz létre, míg az alsó áramkörként működik, amely az elektromos jeleket olyan biokémiai stimulusokká alakítja át, amelyeket az idegsejtek felismernek.
Októberben az amszterdami rákkutató központ jelentette be a Cancer Cell hasábjain egy olyan teszt hírét, amely révén egyetlen vércseppből meg lehet állapítani egy daganatos betegséget. A teszt, amellyel a holland kutatók szerint 97 %-osan meg lehet állapítani a tumor jelenlétét, és 6-8%-os a tévedési lehetőség, jelenleg még kísérleti stádiumban van, de várhatóan öt éven belül lehet embereken kipróbálni.
Szintén októberben állt a sajtó elé a francia Biosantech cég, hogy biztató eredményeket mutat az AIDS elleni, általuk kifejlesztett gyógyító célú oltás, amelyet 48 HIV-fertőzött önkéntes páciensen próbáltak ki. A betegeknél az oltás után két hónapra leállították triterápiás kezelésüket, és a Biosantech szakemberei szerint ez idő alatt csökkent a fertőzött sejtek száma. Természetesen ezt a kísérletet még nem lehet komoly kutatási eredményként elkönyvelni, és a szakma azt is furcsállotta, hogy azt nem egy tudományos szaklapban vagy egy orvosi konferencián tették közzé, hanem egy közönséges sajtókonferencián. A sietség oka minden bizonnyal anyagi természetű, írták a francia lapok, mert az AIDS elleni gyógyszerek kutatása egyben versenyfutás a finanszírozásért is, ezért próbálják a kutatók „lekörözni” egymást a nyilvánosság előtt. (Mellesleg több olyan cikk jelent meg mostanában a világháló tudományos oldalain, amelyekben kárhoztatják a „médiasztárrá” vált tudósokat, akik a népszerűség oltárán feláldozzák a mélyreható kutatásokat, és emiatt egyre több ellenőrizetlen feltételezésről gerjesztenek vitát a közvéleményben…)
A Homo naledi 1550 csontmaradványa FORRÁS: WIKIPEDIA.ORG
És végül egy „aktuális téma” tudományos oldalról megközelítve: a „nemek harcának”, legalábbis ami az agyat illeti, természettől fogva döntetlen a kimenetele. A Tel-Aviv-i egyetemen több mint 1400, mindkét nemhez tartozó kísérleti alanyon négy különböző időpontban végzett mágneses rezonancia-felvételsorozatok elemzése nyomán megállapították, hogy nincsen lényeges különbség férfi és női agy között. A különböző neurális zónák összevetése során csupán néhány olyan alzónát találtak, amelyeknél kimutathatók voltak a nemi hovatartozáshoz köthető kisebb különbségek. Ugyanakkor megerősíti azt is – hívja fel a figyelmet a PNAS tudományos folyóirat – minden ember agya egyedi mozaik, amelyekben a férfi és női karakterek aránya változó, de ezek az arányok nem adnak semmilyen tudományos alapot a „nemi diszkriminációra.”
