Eltiltotta a bíróság a fővárost a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó közterületi hirdetőoszlopok bontásától - ideiglenesen. Lapunk birtokába jutott ugyanis a Fővárosi Törvényszék végzése, amelyben meghozták a döntést a Mahir Cityposter Kft. és a Budapest Főváros Önkormányzata közötti perben. A végzés szerint a bíróság eltiltja az alperest - a fővárost - a Mahir oszlopainak bontásától, továbbá kötelezi az önkormányzatot, hogy a 2006. szeptember 28-i szerződés szerint biztosítsa a Mahir jogosultságát az "utcabútorok elhelyezésére szolgáló terület" használatára - legalább az ítélethozatalig. Ugyanakkor az elsőfokú döntés szerint nem kell visszaállítani az eredeti állapotokat a belvárosban. A végzés ellen 15 napon belül fellebbezhet az önkormányzat, ám az atv.hu információi szerint a fővárosi bontóbrigádok tegnap már nem is bolygatták a Simicska-oszlopokat, noha - biztos ami biztos - a Mahir őrző-védői még járőröznek a helyszíneken.
Megírtuk: a Mahir újra ideiglenes intézkedést kért a hirdetőoszlopok bontásának leállítására és az eredeti állapot helyreállításának elrendelésére a cég és a fővárosi önkormányzat közötti per első tárgyalási napján, még hétfőn, mert a Mahir szerint az általuk szakszerűtlennek tartott oszlopbontás miatt új helyzet állt elő a jogvitában. A Fővárosi Törvényszék gazdasági kollégiumában zajló perben - amely a főváros és a Mahir közötti területhasználati szerződés felmondása miatt zajlik - a bíróság korábban elutasított egy hasonló Mahir-kérelmet, ám most másként ítélete meg a helyzetet az eljáró bíró.
Ismert: a főváros 2006-ban írt ki pályázatot közterületi reklámhordozók telepítésére, amelyet a Mahir nyert el, és a szerződési feltételeket a főváros szabta meg. A szerződésben 621 plusz 51 hirdetőoszlop felállítása szerepelt, továbbá internetszolgáltató és a levegő minőségét jelző oszlopokat is fel kellett szerelnie a Mahirnek. A fővárosi önkormányzat múlt év őszén rendkívüli felmondással vetett véget a szerződésnek; a felmondási okok között szerepelt, hogy a Mahir nem a szerződésben meghatározott helyszíneken és számban helyezte el az oszlopokat, illetve a légszennyezésmérők nem a helyi levegő minőségét, hanem a szaktárca által mért adatokat közvetítették. További kifogás volt az, hogy az internetet szolgáltató oszlopok csak wifi-jeleket sugároznak - hangzott el.
Magyar György, a Mahir jogi képviselője lapunknak korábban és a tárgyaláson is elmondta, hogy szerződést felmondani csak annak megsértése, illetve jogszabálysértés miatt lehet. A főváros viszont saját rendeletére hivatkozott, amely 2013-ban, tehát a szerződés megkötése után született, és mindössze arról szól, hogy miképpen lehet területhasználatot adni egy vállalkozásnak. Ráadásul, a Mahir nemcsak a szerződés felmondását, az idő előtt megkezdett oszlopbontást is jogsértőnek és szakszerűtlennek tartja, amit a főváros vitat. Az oszlopok bontása miatt ugyanakkor az önkormányzat eddig - 120 lebontott oszloppal számolva - 6-60 millió forint kárt okozott a Mahirnek. Egy új oszlop ára nettó 700 ezer forint. Magyar György szerint ráadásul a hirdetők sorra mondják fel a Mahirrel kötött szerződéseiket, ebből eddig nettó 250 millió forint a kár. A lebontott 120 oszlop tavalyi árbevétele 44 millió forint volt. Az összes oszlopra számolva a bevételkiesés évi 364 millió forint. A szerződésből hátra lévő 15 évre a Mahir kára 5,5-17 milliárd forintra tehető, de a veszteséget még pontosítani fogja a cég - mondta a jogi képviselő. A következő tárgyalási nap március elsején lesz, addig tehát biztosan nem bonthatóak el a Mahir-oszlopok.
Ezzel Simicska közterületi hirdetési érdekeltsége az első, kisebb csatáját megnyerte az elsősorban jogi fronton húzódó plakátháborúban, amely azonban csak egyetlen, aprónak nevezhető szeglete a Fidesz egykori gazdasági háttérembere és a kormányfő között csaknem egy éve nyilvánosan és mind durvábban zajló vérengzésnek, pontosabban az Orbán Viktor egykori barátjával való leszámolásnak. Első körben a kormány úgy üzent hadat, hogy szisztematikusan az üzleti élet minden területén elérték: Simicska cégei ne jussanak megrendelésekhez közpénzből, a hozzá közelállókat pedig eltávolították az állami posztokról. Második körben a már meglévő Simicska-szerződéseket, érdekeltségeket mondta, illetve mondja fel az állam, vagy a Fidesz által befolyásolt döntéshozók, így például a Tarlós István és a fideszes többségű közgyűlés által vezetett fővárosi önkormányzat, ezzel onnan is kiszorítva Simicskát, ahol elvileg évtizedekre biztos helye volt. A Fidesz egykori pénztárnoka eközben hallgat: az őt érő támadásokra - a hozzá közelálló források szerint - csak 2017-ben készül komolyabb visszavágásra, noha a jogi úton minden esetben igyekszik érvényesíteni igazát.
Cincogott a kisegér
Simicska Lajos iskolatársa volt Orbán Viktornak, Bibó-kollégista, a Fidesz pártpénztárnoka, egykori APEH-elnök, ma pedig milliárdos cégtulajdonos, aki a kormányfővel lassan egy éve már nyílt színen háborúzik. Noha Orbán még 2014 decemberében is tagadta, hogy feszültség lenne köztük, a hírek szerint kettejük konfliktusa már jóval a választások előtt érzékelhető volt a gazdasági élet különböző területein, az ő és Orbán viszonya tavaly februárban menthetetlenné vált. Azóta pedig bebizonyosodott az is, hogy a "G-napként" emlegetett 2015. február 6. véglegesen átírta a hazai média- és közbeszerzési piacot piacot. Persze Simicska már akkor teljesen nyíltan a Fideszt fenyegette, amikor éppen a Népszaván keresztül bejelentette, gondolkozik rajta, elindul a kormánypárt jelöltje ellen a veszprémi időközi választáson, amin a parlamenti kétharmad múlt. Ettől ugyan visszalépett, pár hónappal később azonban, amikor lapunk a reklámadó ügyében kötött RTL - kormány paktumról érdeklődött, Simicska ismét a Népszavának jelentette ki: a demokrácia elleni támadásnak tartja a legnagyobb jobboldali médiatulajdonosként az ötszázalékos reklámadó kormányzati tervét, ami miatt totális háborút ígért. Az ezt a nyilatkozatot követő, a Simicska-médiabirodalomban bekövetkezett vezetői elhatárolódás és felmondás nyomán eszkalálódott G-Day során Simicska állította, hogy a harc nem a pénzről, hanem az elvekről szól. Azt is mondta, a totális háborúban ő nem hátrál meg, s majd az idő dönti el, ki bírja tovább. Egyelőre, úgy tűnik, a gazdasági élet valamennyi területén gyűjti a kormányzati találatokat, ám e, tavaly tavaszi nyilatkozatokból arra lehet következtetni, valami még lehet is Simicska tarsolyában.
Totális is lett a médiaháború
Hamarosan kezdődik az Orbán–Simicska háború legújabb fejezete - tippelte nemrég a Vs.hu, miután kiderült, nemsokára lejár a Class FM szerződése, és jön az új frekvenciapályázat. Az egyetlen országos kereskedelmi rádió frekvenciája jelenleg az Advenio Zrt.-jé, amely ugyan nem közvetlenül Simicska érdekeltsége, de a cég tulajdonosa és vezetője, Nyerges Zsolt régóta Simicska egyik szoros szövetségese. A Class FM országos frekvenciájának elvesztése súlyos csapás volna Simicskának, akinek médiaérdekeltségeit, mondhatnánk, az ág is húzza: elestek mindennemű állami hirdetésről, támogatástól, ráadásul még jelentős konkurenciát is kaptak. A G-Day ugyanis nemcsak a Hír Tv, a Magyar Nemzet és a Lánchíd Rádió vezetőségének cseréjét, s az "orbánisták" távozását foglalta magában, hanem a teljes magyar médiapiac átalakulását is.
A kormány hatalmas közpénz-ráfordítással már márciusban elindította az ellen-Hírtévét, azaz az állami hírcsatornát, áprilisban pedig Liszkay Gábor, a Magyar Nemzet volt főszerkesztője megvásárolta a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-től a Napi Gazdaságot kiadó kft. száz százalékos üzletrészét, szeptemberre ellen-Magyar Nemzetté alakították, s Magyar Idők néven új kormánylap jött létre. Ráadásul a szintén Simicska-érdekeltség Metropol ingyenes napilapot is kiszorítaná a BKV a fővárosi lappiacról, ennek érdekében nemcsak Lokál néven, Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadóhoz köthető ingyenes lapot hoztak létre, de megjelent számos kormánypárti portál, s egyéb médium is. További érvágás volt, hogy a köztévét működtető Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) még februárban úgy döntött, a továbbiakban nem tart igényt a több műsort is gyártó, Simicska érdekeltségébe tartozó Hung-Ister Zrt. szolgálataira. Mindez azonban Orbánnak nem volt elég.
Az idén, január 4-én Andy Vajna bejelentette: lezárult a TV2 megvásárlása, a csatorna élére kinevezték Dirk Gerkens. Noha máig nagy a homály a TV2-ért folyó játszmában, az rekonstruálható, hogy az akkor még Orbánnal jóban lévő Simicska egyik szoros szövetségese, Fonyó Károly cége, a Megapolis Media Zrt. 2013 vége óta vételi opcióval rendelkezett arra a két kft.-re, amelyen keresztül a csatorna két vezetője, Yvonne Dederick és Simon Zsolt birtokolta a TV2 Media Group Holdings Kft.-t. Csakhogy, miután megromlott a Simicska-Orbán viszony, a kormányhoz közelálló Vajnának igyekeztek átjátszani a csatornát, ezért Dederick és Simon 2014 őszén átszervezték a cégcsoportot, lényegében kiüresítették a két kft-t. Így aztán, ha Fonyó megnyeri is a cégbíróságon jelenleg is folyó csatát, az a legvalószínűbb, hogy csak két üres vállalatot kap, nem pedig egy országos kereskedelmi csatornát. Ezzel szemben a filmügyi kormánybiztos nemcsak a kereskedelmi tévét tudhatja a nevén, de terjeszkedik a rádiópiacon is - vélhetően szintén az új Orbán-médiát erősítve.
Zsákutcában az autópályán?
A Simicska-zászlóshajónak számító Közgép csillaga is hamar leáldozott, sőt, rekordsebességgel megjelent az ellen-Közgép is; a Duna Aszfalt csoporthoz tartozó Körösaszfalt Zrt. megszerezte a Magyar Építő Zrt. többségi részesedését. A Körösaszfalt vezérigazgatója az a Pálffy Balázs, aki a Napi.hu szerint Felcsút milliárdos polgármesterének, Mészáros Lőrincnek a jövendőbeli veje. A Videoton-tulaj Garancsi István cége, a Garrhart Zrt. is gyarapodott már tavaly tavasszal, megszerezte a Market Építő Zrt. 75 százalékát, amivel azóta nemcsak az építési közbeszerzések legnagyobb százalékát viszi el (2015-ben ő nyerte a legtöbbet), de személyre szabott jogszabályokkal igyekszik helyzetbe hozni a kormányoldal.
Eközben a Közgép már 2015 februárjában elbukta az első milliárdos tendert, és heteken belül általánossá vált az is, hogy az közutas közbeszerzések új sztárjává a tiszakécskei Duna Aszfalt avanzsált. A bodrogkeresztúri szeméttelep építésre februárban megítélt, 3 milliárdos támogatást elnyerő konzorciumnak még tagja volt a Közgép, azt követően viszont vagy kizárták őket az éppen aktuális tenderről, vagy más céget hoztak ki győztesként. Komoly érvágás volt áprilisban, hogy az M4-es autópályán folyó munkálatokat kartellgyanúra hivatkozva felfüggesztette és nem fizette ki a kormány, vagy hogy júniusban, az M0-s autópálya déli részén a zajvédő fal építésére az a Duna Aszfalt kapott megrendelést, amely 700 millióval többért vállalta a munkát a Közgépnél - utóbbit kizárták az "aránytalanul alacsony ár" miatt. Előbbi esetben a kabinet még Brüsszelre mutogatott, s igyekezett hárítani a "simicskátlanítás" vádját, ám ezzel a későbbiekben már nem törődtek. Nyáron ugyanis a gönyűi kikötő építésének közbeszerzésekor egy hajó fedélzetének alapterülete miatt kimondták: hamis adatszolgáltatás történt, amikor a Közgép 200 millióval olcsóbb ajánlatot adott a Mészáros Lőrinc cégét is magában foglaló riválisnál, ezért három évre valamennyi közbeszerzésből kizárták a céget. És bár szeptemberben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság visszaengedte a Közgépet a műveleti területre, az továbbra is feketelistán maradt. A cég első fokon megnyerte a pert, és bár a kikötőfelújítás hajója elúszott, de legalább indulhatnak továbbra is közbeszerzéseken. Ám az elmaradó megrendelések miatt októberben a Simicska-zászlóshajó már bejelentette, dolgozóinak mintegy felétől kénytelen megválni.
Könnyen talajt veszthet
A sokadik Lex Simicska néven kerülhetne be az új, állami földárverezési rendszert rögzítő jogszabály is a történelemkönyvekbe. Az állami földek egy részének értékesítését ugyanis éppen a Simicskáék által bérelt földekkel kezdték, ráadásul a rendszert úgy alakították, hogy az új tulajdonos felemelheti a földbérleti díjakat. Az októberben meghirdetett, és november közepétől indított árverések a Simicska és Nyerges agrárcégei által 2051-ig bérelt földekkel startoltak; 380 ezer hektárnyi kalapács alá került területből 14 400 hektárnyi Simicska-érdekeltségű volt. Ám a hosszú évekre fix földbérleti jogok így sem tekinthetők lefutott ügynek, hiszen - noha az Ab nem zavart be -, Simicska még tavaly bejelentette: pert indít az állam, illetve a Nemzeti Földalapkezelő ellen, hiszen érvényes bérleti szerződései ellenére árverezték el a földeket.
