Az Ipsos kutatása szerint, amelyet még 2015 decemberében végzett, a megkérdezettek 72 százaléka vélekedett kedvezően Oroszországról, az Európai Unióról azonban csak minden negyedik válaszadó alakított ki jó véleményt. A NATO-ról kedvezően vélekedők aránya pedig mindössze hét százalék. Többségben vannak az EU-ba való belépést pártolók, 46 százalékuk szavazna igennek, míg 38 százalék utasítaná el a belépést.
Arra a kérdésre azonban, hol élnének legszívesebben, a megkérdezettek 60 százaléka, akik a kormányzó Szerb Szocialista Párt (SPS) hívének mondták magukat, az Európai Uniót jelölte meg, 35 százalék Oroszországot. A Szerb Haladó Párt (SNS) támogatóinál viszont 72 százalékos az Unióban élni kívánok aránya, mindössze 21 százalék élne Oroszországban. Az ellenzéki Demokrata Párt táborában 85 százalék élne az EU-ban, 15 százalék Oroszországban.
Marko Uljarevic, az Ipsos elemzője a felmérésből azt a következtetést vonta le, hogy a hagyományos érzések mellett a szerbek újfajta partnerség kialakítására törekednének Moszkvával. Hálásak az emberek az országnak amiatt is, mert Oroszországnak köszönhetően akadályozták meg Koszovó bekerülését az UNESCO-ba. Az EU-ban viszont a jobb élet reménységét látják.
Ivica Dacic szerb külügyminiszter ezt a kérdéskört úgy fogalmazta meg, hogy Szerbia stratégiai célja az EU-ba való belépés, Oroszországgal azonban katonai-technikai együttműködésre törekednek.