Alaptörvénymódosítás: önkényuralomra törnek?

Orbán Viktor terrorfenyegettségre hivatkozva önkényuralomra tör. A DK szóvivője szerint az alaptörvény módosításának elsősorban az a célja, hogy a kabinet betiltson ellenzéki médiatermékeket, megszüntessen jogvédő civil szervezeteket, továbbá betörhessen magánlakásokba és elhalaszthassa a választásokat. Gréczy Zsolt a módosítás kapcsán arról beszélt, a kezdeményezés nem a terrorfenyegetettségről, hanem az "országot hatodik éve kirabló kormány" hatalmának növeléséről szól. Gyakorlatilag csak Orbán "fantáziája szabhat határt annak, hogy mit tehet meg a kormány". (A Fidesz válasza: a DK a bevándorlók és a terroristák oldalára áll, a baloldal még mindig csukott szemmel jár.)

A terrorveszély-helyzet jogi szabályozásáról tartott keddi egyeztetésen az MSZP nem vett részt. Tóbiás József távolmaradásukat egyebek mellett azzal indokolta, hogy PR-rendezvényről van szó, ez a a kormány nem az emberek biztonságát akarja növelni, csupán azt tartja fontosnak, hogy egy esetleges terrorveszély-helyzetben többletjogosítványai legyenek. Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke viszont tegnap a Kossuth Rádiónak kijelentette, pártja sem zárkózik el az alkotmánymódosítástól. A politikus szerint szimbolikus jelzés volt, hogy távol maradtak. Egy különleges jogrendi elem bevezetéséről szóló alkotmánymódosításról ugyanis nem lehet úgy egyeztetni, hogy néhány órával az egyeztetés előtt küldenek ki egy "fércmunkát". Hozzátette, a magyar emberek iránti tisztelet is jelképezi, milyen súlyú ügyként kezel a kormányzat egy alkotmánymódosítást, különösen olyan kérdésekben, mint az ország nemzetbiztonsága. A javaslatnak a bizottsági elnök szerint is vannak olyan elemei, amelyek terrorveszélyre hivatkozva aránytalan korlátozásokat tartalmaznak.

A Simicskó István honvédelmi miniszter által kezdeményezett keddi egyeztetésen a kormánypártok mellett az LMP és a Jobbik is részt vett. Schiffer András, az ökopárt társelnöke a megbeszélés után közölte, a módosításról szóló tárgyalást hajlandók folytatni, ahhoz azonban nem járulnak hozzá, hogy a kormány terrorveszély esetén parlamenti felhatalmazás nélkül vezethessen be különleges jogrendet, korlátozva ezzel az emberek alapvető jogait.

Eközben súlyos bírálatot kapott Magyarország az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosától. Nils Muiznieks szerint a magyar menekültügyi szabályozás és gyakorlat nincs összhangban az európai emberi jogi normákkal, az országban gyakorlatilag senki nem kaphat nemzetközi védelmet. A biztos az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) felkérésére harmadik félként avatkozott be két, a menekültek visszafogadásáról szóló dublini rendelet értelmében Ausztriából Magyarországra visszaszállított menedékkérő ügyébe. A lett biztos szerint a magyar hatóságok által az utóbbi hónapokban elfogadott korlátozó intézkedések célja, hogy elrettentsék a menedékkérőket az országba való belépéstől és attól, hogy ott nyújtsák be a kérelmüket. Muiznieks problémásnak nevezte a menekültügyi őrizetet, valamint az annak végrehajtására szolgáló intézményekben uralkodó állapotokat. Hozzátette, hogy a hatóságok által kiváltott menekültellenes közhangulat nem segíti a menedékkérők és a menekültek társadalmi integrációját. A Magyarországra visszaküldött menedékkérők jelentős része őrizetben van, és nem állnak rendelkezésre számukra hatékony jogorvoslati lehetőségek. (Szijjártó Péter külügyminiszter: a magyar menekültügyi szabályozás teljes mértékben megfelel a nemzetközi előírásoknak.)

Februárban kezdődhet a magyar nyomozás az osztrák A4-es autópályán augusztus végén megtalált hűtőkocsi ügyében - értesült a Magyar Idők. Bár több mint féléve találták meg Parndorf mellett a 71 holttestet, az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálatának beszámolója szerint még tart az irathalmaz fordítása.

Szerző

Pénzükért harcolnak a kórházi dolgozók

Publikálás dátuma
2016.01.14. 06:00
A kép illusztráció Fotó: Thinkstock
Perek sorozatát indíthatják az egészségügyi dolgozók a 2013-ban államosított kórházak ellen azt követően, hogy a Kúria tegnap véglegesen kimondta: megilleti az egri Markhot Ferenc Kórház dolgozóit az összes cafeteria juttatás, amit azóta nem fizettek ki nekik. 

A Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke a Népszavának elmondta, hogy az intézményben 2010-ben megkötött megállapodás értelmében 1500 dolgozónak évente összesen csaknem 162 millió forintot kellett volna kifizetni, s ez most visszamenőleg megilleti őket. Székely Tamás tájékoztatása szerint az első és másodfokú döntés után több munkahelyről megkeresték őket, így arra számítanak, hogy ahol a korábbi kollektív szerződésben, vagy egyedi munkaszerződésben rögzített béren kívüli juttatásokat az államosításra hivatkozva nem fizették meg a kórházak, ott felbátorodnak a dolgozók és próbálják érvényesíteni a jogaikat.

Biztosra vehető, hogy az összesen több mint félmilliárdos kifizetést a kórház nem tudná teljesíteni, ám Egerben másként értelmezik a Kúria döntését. Tóth Ildikó főigazgató a Népszavát arról tájékoztatta, hogy a „Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet 5 dolgozóját érinti döntés, az intézménynek 1,2 millió forintot kell kifizetnie, melynek rendelkezésre áll a forrása. Amennyiben a többi dolgozó is a kereset beadása mellett dönt, és jogerős ítélet születik, azt a kórháznak végre kell hajtania. A forrást is az intézménynek kell előteremtenie. Ez azonban olyan nagyságrendet képvisel, ami meghaladja a kórház pénzügyi lehetőségét”. Megkerestük a több mint száz kórházat fenntartó Állami Egészségügyi Ellátó Központot is, milyen segítséget tudnak adni az egri intézménynek és felkészültek-e újabb perekre, de ők csak későbbre ígértek állásfoglalást.

Tegnap délután a győri Petz Aladár Kórház orvosigazgatója cáfolta azt az intézményből származó információt, hogy a sebészeti osztály orvosai fel akarnak mondani, de azt ő, és a megyei napilapnak nyilatkozó főigazgató is elismerte, hogy bérfeszültség alakult ki az osztályon. A 20 fős sebész csapatból tizenhatan még karácsony előtt elkeseredett hangú levelet írtak alá, amelyben kérték az ügyeleti pótlékaik újragondolását. A levélben „egy fél mondattal a felmondás legvégső lehetősége is felmerült” - ismerték el a megyei lapnak kórházi vezetők. A Kisalföldnek az intézmény főigazgatója ugyanakkor úgy fogalmazott, a tegnap délutáni megbeszélésen „valamennyi orvos nyilatkozott arról, hogy nincs valós felmondási szándékuk”.

A sebészetet is vezető Oláh Attila orvosigazgató értelmezése szerint a tegnapi megbeszélésen közösen próbálták kitalálni, hogy saját forrásból, vagy máshonnan tudnák-e előteremteni az orvosok által kért megemelt ügyeleti díjakat. Az emelés pontos mértékét még nem határozták meg, de általánosságban a regionális kórházi centrum más kiemelt osztályain járó emelt díjakat szeretnék megkapni, mert a terhelésük hasonló, mint idegsebész vagy égési plasztikai sebész kollégáiké.

Ennél árnyaltabban fogalmazott Tamás László János, a kórház főigazgatója a Kisalföldnek, amikor azt mondta, „neki a sebészek kérését annak fényében kell átgondolnia, hogy az valamennyi, ügyeletben lévő orvost (nem csak sebészt) érint. Az ügyeleti pótlékot tehát csak úgy lehet felemelni, ha azt mindenki megkapja. Erre pénz azonban nincs, így megállapodás szerda délután nem született.” Az egyeztetés híre az utóbbi hónapokban sorozatossá vált csoportos kórházi felmondások miatt keltett nagy visszhangot.

Balog Zoltán miniszter levelet kapott, sőt mellé egy három szelet száraz kenyérből és lapka sajtból álló csomagot is. A vacsoramintát az Együtt alelnöke hozta ki a Madarász utcai Gyermekkórházból, ahol hároméves kisfia feküdt. Juhász Péter azt kérdezte a tárcavezetőtől, vajon tudja-e, hogy a betegeket kenyéren és vízen tartják a kórházakban?

A Demokratikus Magyarországért mozgalom eddig is utcai megmozdulásokkal hívta fel a figyelmet a társadalmi visszásságokra. Tegnap este 6-kor öt percre megállították a forgalmat a Teréz körút és a Podmaniczky utca sarkán, leragasztott szájukkal jelezték, hogy hiába akarják félreállítani az egészségügy siralmas helyzetére figyelmeztető civileket, őket már nem lehet elhallgattatni.

Szerző

Napsütés, eső, erős szél

Publikálás dátuma
2016.01.13. 21:20
Fotó: Thinkstock
Csütörtök reggel legfeljebb már csak északkeleten lehet egy-egy futó hózápor, majd újabb csapadék csak az esti órákban érkezhet délnyugat felől, mely ekkor még eső lesz. Napközben hosszabb-rövidebb napos időszakok mindenhol előfordulhatnak. Helyenként élénk lehet a szél. Hajnalban -5 és +1°C, napközben +3 és +8°C között alakul a hőmérséklet. Kettős fronti hatás várható estétől.

Pénteken egy mediterrán ciklonnak köszönhetően kezdetben vegyes halmazállapotú csapadék várható, mely délutánra már mindenhol havazásba vált át, ám ekkorra már keletre tolódik a csapadék. Megmaradó hóra északon, északkeleten számíthatunk. Feltámadhat az északnyugati szél. Délután -1 és +6 fok között alakul a hőmérséklet. 

Szombaton számottevő csapadék nem várható, hosszabb-rövidebb napos időszakok is előfordulnak majd. A Dunántúlon erős lesz az északi-északnyugati szél. A havas tájakon reggel már erősebb fagyok is előfordulhatnak, délután -3, +3 fok várható.

Vasárnap a déli, délkeleti tájakon ismét havazhat, de ennek még nagy a bizonytalansága, mely a visszapörgő mediterrán ciklon pályájától függ. Viharos lesz a fagyos északias szél, mely hófúvást is okozhat. A hideg éjszaka után napközben is országszerte fagyni fog.

Szerző