Alaptörvénymódosítás: önkényuralomra törnek?

Orbán Viktor terrorfenyegettségre hivatkozva önkényuralomra tör. A DK szóvivője szerint az alaptörvény módosításának elsősorban az a célja, hogy a kabinet betiltson ellenzéki médiatermékeket, megszüntessen jogvédő civil szervezeteket, továbbá betörhessen magánlakásokba és elhalaszthassa a választásokat. Gréczy Zsolt a módosítás kapcsán arról beszélt, a kezdeményezés nem a terrorfenyegetettségről, hanem az "országot hatodik éve kirabló kormány" hatalmának növeléséről szól. Gyakorlatilag csak Orbán "fantáziája szabhat határt annak, hogy mit tehet meg a kormány". (A Fidesz válasza: a DK a bevándorlók és a terroristák oldalára áll, a baloldal még mindig csukott szemmel jár.)

A terrorveszély-helyzet jogi szabályozásáról tartott keddi egyeztetésen az MSZP nem vett részt. Tóbiás József távolmaradásukat egyebek mellett azzal indokolta, hogy PR-rendezvényről van szó, ez a a kormány nem az emberek biztonságát akarja növelni, csupán azt tartja fontosnak, hogy egy esetleges terrorveszély-helyzetben többletjogosítványai legyenek. Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke viszont tegnap a Kossuth Rádiónak kijelentette, pártja sem zárkózik el az alkotmánymódosítástól. A politikus szerint szimbolikus jelzés volt, hogy távol maradtak. Egy különleges jogrendi elem bevezetéséről szóló alkotmánymódosításról ugyanis nem lehet úgy egyeztetni, hogy néhány órával az egyeztetés előtt küldenek ki egy "fércmunkát". Hozzátette, a magyar emberek iránti tisztelet is jelképezi, milyen súlyú ügyként kezel a kormányzat egy alkotmánymódosítást, különösen olyan kérdésekben, mint az ország nemzetbiztonsága. A javaslatnak a bizottsági elnök szerint is vannak olyan elemei, amelyek terrorveszélyre hivatkozva aránytalan korlátozásokat tartalmaznak.

A Simicskó István honvédelmi miniszter által kezdeményezett keddi egyeztetésen a kormánypártok mellett az LMP és a Jobbik is részt vett. Schiffer András, az ökopárt társelnöke a megbeszélés után közölte, a módosításról szóló tárgyalást hajlandók folytatni, ahhoz azonban nem járulnak hozzá, hogy a kormány terrorveszély esetén parlamenti felhatalmazás nélkül vezethessen be különleges jogrendet, korlátozva ezzel az emberek alapvető jogait.

Eközben súlyos bírálatot kapott Magyarország az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosától. Nils Muiznieks szerint a magyar menekültügyi szabályozás és gyakorlat nincs összhangban az európai emberi jogi normákkal, az országban gyakorlatilag senki nem kaphat nemzetközi védelmet. A biztos az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) felkérésére harmadik félként avatkozott be két, a menekültek visszafogadásáról szóló dublini rendelet értelmében Ausztriából Magyarországra visszaszállított menedékkérő ügyébe. A lett biztos szerint a magyar hatóságok által az utóbbi hónapokban elfogadott korlátozó intézkedések célja, hogy elrettentsék a menedékkérőket az országba való belépéstől és attól, hogy ott nyújtsák be a kérelmüket. Muiznieks problémásnak nevezte a menekültügyi őrizetet, valamint az annak végrehajtására szolgáló intézményekben uralkodó állapotokat. Hozzátette, hogy a hatóságok által kiváltott menekültellenes közhangulat nem segíti a menedékkérők és a menekültek társadalmi integrációját. A Magyarországra visszaküldött menedékkérők jelentős része őrizetben van, és nem állnak rendelkezésre számukra hatékony jogorvoslati lehetőségek. (Szijjártó Péter külügyminiszter: a magyar menekültügyi szabályozás teljes mértékben megfelel a nemzetközi előírásoknak.)

Februárban kezdődhet a magyar nyomozás az osztrák A4-es autópályán augusztus végén megtalált hűtőkocsi ügyében - értesült a Magyar Idők. Bár több mint féléve találták meg Parndorf mellett a 71 holttestet, az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálatának beszámolója szerint még tart az irathalmaz fordítása.