Budapestet bünteti Orbán

Publikálás dátuma
2016.01.13. 17:46
FOTÓ: Molnár Ádám
Nem hadakozni, hanem megegyezni akar saját politikai közösségével a főpolgármester, ha hagyják. Tarlós István szerint nem őt, hanem Budapestet büntetik azzal, hogy nem finanszírozzák a tömegközlekedést, illetve nem adnak pénzt fejlesztésekre. Ő főpolgármesteri minőségében követeli a városnak azt, ami megilleti - fogalmazott lapunknak. Hozzátette, ha Budapest nem kap pénzt, az a következő választások idején a Fidesznek árthat.

Nem Tarlós Istvánt, hanem Budapestet büntetik azzal, ha nem finanszírozzák a tömegközlekedést és nem juttatnak az uniós forrásokból a fővárosnak. A főpolgármester így reagált lapunknak a Népszabadság keddi információira. Laptársunk kormányzati forrásokból úgy értesült, Orbán Viktor a karácsony előtti megbeszélésükön tudatta a főpolgármesterrel, nem ad neki többlettámogatást a budapesti és elővárosi tömegközlekedés finanszírozására és szíve szerint az uniós pénzek nulla százalékát engedné át a fővárosnak.

Nem hadakozni, hanem megegyezni akar saját politikai közösségével, ha hagyják - fogalmazott a Népszavának Tarlós, aki nem érti, miért személyeskednek vele kapcsolatban. Ellenfelei minden alkalommal ezt teszik, a Népszabadságnak szivárogtatók is arról beszéltek, a kormányfő neki nem akar forrásokat biztosítani, pedig ő azt teszi, amiért megválasztották. Főpolgármesteri minőségében követeli a városnak azt, ami megilleti. Ha nem kapnak pénzt, az a következő választások idején a Fidesznek árthat. Az örökös "tarlósozást" be kellene fejezni, annál is inkább, mert 2014-ben nem ő akart főpolgármester maradni, a kormánypártnak megvolt a lehetősége, hogy félretolják, valamiért viszont azt akarták, hogy maradjon.

Véleménye szerint, ha valakinek odáig terjeng a fantáziája, hogy csak azért akarták főpolgármesternek, hogy ne adjanak több pénzt a fővárosnak, akkor ez nem Tarlós, hanem Budapest elleni merénylet. Azért is követelheti legalább azt a 20 milliárd forintot, ami az egyre csökkenő állami támogatás miatt a BKV büdzséjéből hiányzik, mert a közösségi közlekedés finanszírozása részben állami feladat. Arra emlékeztetett, hogy az országban egyetlen választott vezetőre sem voksoltak annyian, mint rá, a 2014-es választáson csaknem 300 ezer szavazatot kapott, így a legitimitását nem lehet megkérdőjelezni.

Orbán azon kijelentését, miszerint, ha rajta múlna, nulla százalék EU-s fejlesztési forrást biztosítana Budapest számára, a főpolgármester sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta. Csupán annyit mondott, ha így van, az nagyon nagy baj a városnak. Forrásaink szerint ez valóban elhangzott a találkozón. Azt viszont Tarlós megerősítette, hogy a miniszterelnök szerint számára a főváros nem "matematikai, hanem irodalmi kérdés", amit tudatott is vele. "Nem akarok illojális lenni a miniszterelnökhöz, de a Fidesz felső vezetésének Budapest-politikájával nem értek egyet" - közölte.

Az agglomerációs tömegközlekedés finanszírozását átveszi a kormány, ezt kedd este telefonon megerősítették, ami csökkenti majd a hiányt. Tarlós megismételte, a központi költségvetésben sem 2015-ben, sem az idén nem biztosított az állam támogatást az elővárosi közlekedés fenntartására, csak a kötelező feladatokra. Az előbbi nem tartozik ezek közé. Ráadásul törvényben azt is kimondták, hogy a helyi iparűzési adóból az önkormányzatok kizárólag a helyi közlekedést finanszírozhatják, ezért a főpolgármester azt sem érti, az agglomerációs közösségi közlekedés pénzelését egyes tárcák miért akarják még mindig Budapest "nyakába varrni". Esetleges járatritkításról, jegyáremelésről a főpolgármester nem dönthet, ezeket csak a fővárosi közgyűlésben többségben lévő fideszesekkel együtt szavazhatná meg.

Ami most történik, az ellentétes mindazzal, ami a 2013 márciusi a "Budapest 21" egyezségben szerepel - fogalmazott a főpolgármester, akivel annak idején Orbán kötötte meg a BKV és Budapest számára biztató egyezményt. Tarlós akkor arról beszélt, hogy a megállapodás véglegesen rendezi a kormány és a főváros kapcsolatát és ezt követően nem csak működtetni tudják a várost, hanem álmaik is lehetnek. A kormányfő a megállapodást úgy kommentálta, az arról szól, hogy Budapest ebben az évszázadban is versenyképes maradjon Európa és a világ nagyvárosai mellett.

Horváth: hívják össze a rendkívüli közgyűlést
Tarlós azonnal hívja össze a rendkívüli közgyűlést. Ezt szerdán az MSZP-s Horváth Csaba követelte. A szocialista várospolitikus szerint azonnal tárgyalniuk kell a közösségi közlekedés finanszírozásáról, a HÉV államosításának kormányzati szándékáról és Budapest alapszolgáltatásainak jövőjéről. A közgyűlés fideszes tagjait arra emlékeztette, az ellenzékkel együtt az ő felelősségük, hogy a főváros problémáira a lehető legrövidebb időn belül megoldást találjanak. Orbán Viktor veszélybe sodorta a közlekedésen túl a közvilágítást, a takarítást, a parkfenntartást, a kéményseprést és még a budapesti színházakat is.

Szerző

MSZP: Itt a Fidesz Taigetosz-programja

 Korózs Lajos, az Országgyűlés népjóléti bizottságának szocialista alelnöke szerdai budapesti sajtótájékoztatóján elmondta, január 15-vel jár le a házi segítségnyújtásban részesülők felülvizsgálatának határideje. Ez mintegy 132 ezer embert érint, és szerinte akit nem tudtak felülvizsgálni a határidőig, azok nem kapnak majd ellátást.

Az ellenzéki politikus kijelentette, már korábban úgy határozták meg a ponthatárokat, hogy egy végstádiumú rákbeteg is kieshet az ellátásból. Hozzátette: egy intézményvezető kérdésére a szaktárca azt válaszolta, lehetőség van arra, hogy ezeket a betegeket költségvetési támogatás igénybevétele nélkül lássák el.

Korózs Lajos beszélt arról is, hogy a házi segítségnyújtást szétválasztották szociális segítésre és személyes gondoskodást nyújtó ellátásra. Az utóbbi ellátást végző csak szocialis vagy egészségügyi szakképesítéssel rendelkező lehet, a szociális segítést viszont közmunkások is elvégezhetik - mutatott rá.

Hozzátette: ma már a szociális ellátórendszerben tízezrek dolgoznak úgy, hogy kirúgják őket szociális munkási állásukból és néhány hét múlva korábbi fizetésük 60-70 százalékáért visszaveszik őket közmunkásként. Úgy értekelt, hogy "a saját zsebét tömő" Fidesz-kormány úgy akar még több pénzhez jutni, hogy elveszi a megfelelő ellátást az otthonukban ápolt idős emberektől. Ez a Fidesz egyik Taigetosz-programja - fogalmazott Korózs Lajos.

Szerző

Felmondtak a győri kórház sebészei - Vagy csak utaltak rá?

Publikálás dátuma
2016.01.13. 15:56
Fotó: Thinkstock
Lapunk korábban úgy értesült, hogy szerda délelőtt - egy kivételével - felmondtak a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház sebészei. Információink szerint a kórház vezetése tárgyalt a 12 orvossal. A kórházat hiába kerestük több alkalommal is, először a Kisalföldnek "cáfolták" értesüléseinket, később azonban szerkesztőségünkhöz is elért Oláh Attila professzor nyilatkozata.

Kisalföld: nem mondtak fel a sebészek, csupán "az ügyeleti díjaik rendezését szerették volna elérni, ezt egy elkeseredett hangú levélben tették szóvá"Vélhetően a levélben utalás szintjén, egy fél mondattal a felmondás legvégső lehetősége is felmerült.

A kórház orvosigazgatója a Népszavának is cáfolta az intézményből származó információt, hogy a sebészeti osztály orvosai fel akarnak mondani. Oláh Attila professzor arról tájékoztatott, hogy a 20 fős sebész csapatból tizenhatan ültek tárgyalóasztalhoz az intézmény vezetőivel szerda délután, hogy közösen próbálták kitalálni, saját forrásból, vagy máshonnan tudnák-e előteremteni az orvosok által kért megemelt ügyeleti díjak forrását.

Hozzátette: az emelés pontos mértékét még nem határozták meg, de általánosságban a regionális kórházi centrum más kiemelt osztályain járó emelt díjakat szeretnék megkapni, mert a terhelésük hasonló, mint idegsebész vagy égési plasztikai sebész kollégáiké. A sebészeti osztályt is irányító kórházi vezető hangsúlyozta, hogy az utóbbi időben a Nyugat-Dunántúl területéről egyre több súlyos állapotban lévő beteget kell felvenniük, ami többletmunkát igényel az osztály minden dolgozójától, ez indokolja a kérést.  

Dr. Tamás László János, a kórház főigazgatója a Kisalföldnek úgy fogalmazott: neki a sebészek kérését annak fényében kell átgondolnia, hogy az valamennyi, ügyeletben lévő orvost (nem csak sebészt) érint. Az ügyeleti pótlékot tehát csak úgy lehet felemelni, ha azt mindenki megkapja. Ez a forrás azonban nem áll rendelkezésre, így megállapodás szerda délután nem született.

Finanszírozás hiányában aligha várható, hogy a közeljövőben közelednének az álláspontok, így tehát joggal merül fel a kérdés: vajon a kórház orvosai legközelebb milyen eszközt vetnek be elkeseredésükben. (szerk.)

Szerző
Frissítve: 2016.01.13. 21:13