Budapestet bünteti Orbán

Publikálás dátuma
2016.01.13 17:46
FOTÓ: Molnár Ádám
Fotó: /
Nem hadakozni, hanem megegyezni akar saját politikai közösségével a főpolgármester, ha hagyják. Tarlós István szerint nem őt, hanem Budapestet büntetik azzal, hogy nem finanszírozzák a tömegközlekedést, illetve nem adnak pénzt fejlesztésekre. Ő főpolgármesteri minőségében követeli a városnak azt, ami megilleti - fogalmazott lapunknak. Hozzátette, ha Budapest nem kap pénzt, az a következő választások idején a Fidesznek árthat.

Nem Tarlós Istvánt, hanem Budapestet büntetik azzal, ha nem finanszírozzák a tömegközlekedést és nem juttatnak az uniós forrásokból a fővárosnak. A főpolgármester így reagált lapunknak a Népszabadság keddi információira. Laptársunk kormányzati forrásokból úgy értesült, Orbán Viktor a karácsony előtti megbeszélésükön tudatta a főpolgármesterrel, nem ad neki többlettámogatást a budapesti és elővárosi tömegközlekedés finanszírozására és szíve szerint az uniós pénzek nulla százalékát engedné át a fővárosnak.

Nem hadakozni, hanem megegyezni akar saját politikai közösségével, ha hagyják - fogalmazott a Népszavának Tarlós, aki nem érti, miért személyeskednek vele kapcsolatban. Ellenfelei minden alkalommal ezt teszik, a Népszabadságnak szivárogtatók is arról beszéltek, a kormányfő neki nem akar forrásokat biztosítani, pedig ő azt teszi, amiért megválasztották. Főpolgármesteri minőségében követeli a városnak azt, ami megilleti. Ha nem kapnak pénzt, az a következő választások idején a Fidesznek árthat. Az örökös "tarlósozást" be kellene fejezni, annál is inkább, mert 2014-ben nem ő akart főpolgármester maradni, a kormánypártnak megvolt a lehetősége, hogy félretolják, valamiért viszont azt akarták, hogy maradjon.

Véleménye szerint, ha valakinek odáig terjeng a fantáziája, hogy csak azért akarták főpolgármesternek, hogy ne adjanak több pénzt a fővárosnak, akkor ez nem Tarlós, hanem Budapest elleni merénylet. Azért is követelheti legalább azt a 20 milliárd forintot, ami az egyre csökkenő állami támogatás miatt a BKV büdzséjéből hiányzik, mert a közösségi közlekedés finanszírozása részben állami feladat. Arra emlékeztetett, hogy az országban egyetlen választott vezetőre sem voksoltak annyian, mint rá, a 2014-es választáson csaknem 300 ezer szavazatot kapott, így a legitimitását nem lehet megkérdőjelezni.

Orbán azon kijelentését, miszerint, ha rajta múlna, nulla százalék EU-s fejlesztési forrást biztosítana Budapest számára, a főpolgármester sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta. Csupán annyit mondott, ha így van, az nagyon nagy baj a városnak. Forrásaink szerint ez valóban elhangzott a találkozón. Azt viszont Tarlós megerősítette, hogy a miniszterelnök szerint számára a főváros nem "matematikai, hanem irodalmi kérdés", amit tudatott is vele. "Nem akarok illojális lenni a miniszterelnökhöz, de a Fidesz felső vezetésének Budapest-politikájával nem értek egyet" - közölte.

Az agglomerációs tömegközlekedés finanszírozását átveszi a kormány, ezt kedd este telefonon megerősítették, ami csökkenti majd a hiányt. Tarlós megismételte, a központi költségvetésben sem 2015-ben, sem az idén nem biztosított az állam támogatást az elővárosi közlekedés fenntartására, csak a kötelező feladatokra. Az előbbi nem tartozik ezek közé. Ráadásul törvényben azt is kimondták, hogy a helyi iparűzési adóból az önkormányzatok kizárólag a helyi közlekedést finanszírozhatják, ezért a főpolgármester azt sem érti, az agglomerációs közösségi közlekedés pénzelését egyes tárcák miért akarják még mindig Budapest "nyakába varrni". Esetleges járatritkításról, jegyáremelésről a főpolgármester nem dönthet, ezeket csak a fővárosi közgyűlésben többségben lévő fideszesekkel együtt szavazhatná meg.

Ami most történik, az ellentétes mindazzal, ami a 2013 márciusi a "Budapest 21" egyezségben szerepel - fogalmazott a főpolgármester, akivel annak idején Orbán kötötte meg a BKV és Budapest számára biztató egyezményt. Tarlós akkor arról beszélt, hogy a megállapodás véglegesen rendezi a kormány és a főváros kapcsolatát és ezt követően nem csak működtetni tudják a várost, hanem álmaik is lehetnek. A kormányfő a megállapodást úgy kommentálta, az arról szól, hogy Budapest ebben az évszázadban is versenyképes maradjon Európa és a világ nagyvárosai mellett.

Horváth: hívják össze a rendkívüli közgyűlést
Tarlós azonnal hívja össze a rendkívüli közgyűlést. Ezt szerdán az MSZP-s Horváth Csaba követelte. A szocialista várospolitikus szerint azonnal tárgyalniuk kell a közösségi közlekedés finanszírozásáról, a HÉV államosításának kormányzati szándékáról és Budapest alapszolgáltatásainak jövőjéről. A közgyűlés fideszes tagjait arra emlékeztette, az ellenzékkel együtt az ő felelősségük, hogy a főváros problémáira a lehető legrövidebb időn belül megoldást találjanak. Orbán Viktor veszélybe sodorta a közlekedésen túl a közvilágítást, a takarítást, a parkfenntartást, a kéményseprést és még a budapesti színházakat is.

2016.01.13 17:46

Borús, igazi őszi idővel búcsúzik a hét

Publikálás dátuma
2018.09.23 09:10
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Erős szél és zápor is lehet vasárnap, majd hétfőre virradó éjszaka ismét erős hidegfront éri el az országot.
A szombati erőteljes hidegfrontot követően vasárnapra átmenetileg megnyugszik a légkör felettünk: nyugat felől egy gyorsmozgású ciklon melegszektora egyre jobban a Kárpát-medence fölé húzódik, ezért alapvetően csendes időre számíthatunk – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ). Az előrejelzés szerint az ország délnyugati felén fokozatosan szakadozik, csökken a felhőzet, általában több órára kisüt a nap, máshol viszont egész nap nagyrészt felhős idő várható rövid napos időszakokkal. Helyenként záporeső valószínű, elsősorban a reggeli, kora délelőtti, illetve a késő délutáni, esti órákban. Többfelé megélénkül, estétől északnyugaton megerősödik a déli, délnyugati szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 16 és 23 fok között alakul, délen lesz a melegebb, az Északi-középhegység térségében a leghűvösebb. Késő estére 13 és 19 fok közé hűl le a levegő.   Hétfőre virradó éjszaka erős hidegfront éri el az országot. A hirtelen érkező, nagy változás még azok szervezetét is megviseli, akik nem érzékenyek az időjárás változásaira – erről itt írtunk bővebben.
2018.09.23 09:10
Frissítve: 2018.09.23 10:07

Bántalmazás, megszégyenítés – Csaknem kétezer panasz érkezett az oktatási biztoshoz

Publikálás dátuma
2018.09.23 08:25
Illsztráció
Fotó: Shutterstock/
Volt olyan úszásoktató, aki a nyakánál fogva emelt ki egy gyereket a medencéből, majd kérdezés nélkül arcon ütötte.
Több mint 1800 panasz érkezett Aáry Tamás Lajos, oktatási jogok biztosának hivatalához tavaly, az elmúlt évekhez hasonlóan az ügyek többsége a köznevelés területéről futott be. Az MTI-hez eljuttatott 150 oldalas összegzés szerint 1151 panasz érkezett a köznevelés területéről, 516 a felsőoktatásból, 125 a szakképzésből és 20 egyéb beadványt regisztráltak. Az ügyek száma mintegy kétszázzal nőtt az előző évhez képest, és a panaszok legnagyobb részét elektronikus úton nyújtották be. A biztos 922 állásfoglalást, illetve tájékoztatást fogalmazott meg.

Agresszív viselkedés, verbális bántalmazás

Az Oktatási Jogok Biztosa Hivatalába érkezett például olyan panasz, amely egy óvoda szervezésében megvalósított úszásoktatással függött össze. Az uszodában a gyermekek egy – az uszoda alkalmazásában álló – úszásoktató felügyelete alatt voltak, a panasz szerint az oktató viselkedése a gyerekekkel szemben többször durva, agresszív volt. A konkrét esetben a panaszban érintett kisgyermek az egyik társával a vízben összetűzésbe keveredett, mire a gyermek a társát megütötte. Ezt látva az úszásoktató nyakánál fogva kiemelte a panaszos gyermekét a medencéből, kérdezés nélkül arcon ütötte, majd kitiltotta az uszodai foglalkozásokról. Az óvodavezető felvette a kapcsolatot az úszásoktatóval, aki felvállalta a tettét, szerinte a kisfiúval többször volt probléma, nem való az uszodába. Elmondta, hogy ő a fegyelmezésnek ezt a módját látta helyesnek, és vállalja a következményeit. Tekintettel arra, hogy a jogsérelmet nem az oktatási intézmény valósította meg, megkereséssel fordult a hivatal a település polgármesteréhez, aki rendőrségi feljelentést tett, valamint értesítette az úszásoktatót alkalmazó egyesületet és az uszoda üzemeltetőjét is annak érdekében, hogy a gyermekek jogai ne sérülhessenek az úszásoktatás során. Aáry Tamás Lajos beszámolójában kiemelte, hogy a fizikai bántalmazásnál azonban gyakrabban fordul elő a tanulók verbális bántalmazása, megszégyenítése, emberi méltóságuk megsértése. Mint hangsúlyozta: az emberi méltósághoz való jog mindenkit – így az oktatás valamennyi szereplőjét – megillető alkotmányos alapjog. A beszámolóban kitért arra is, hogy a hivatalukhoz folyamatosan érkező jelzések alapján átfogó vizsgálatot indítottak a diabéteszes gyermekek óvodai, iskolai ellátása tárgyában, amely a tavalyi évben fejeződött be. A biztos megállapította, hogy Magyarországon minden gyermeknek joga és kötelessége a köznevelésben való részvétel. E tekintetben nem tehető különbség a diabéteszes gyermekek és társaik között, intézményi ellátásuk és a közösségbe integrálásuk komplex egészségügyi és köznevelési feladat. Álláspontjuk szerint fontos, hogy a pedagógusok – önkéntes alapon – elsajátíthassák azokat az elméleti és gyakorlati ismereteket, amelyek szükségesek a diabéteszes gyermekek, tanulók ellátásához. Ilyen képzések akár az érintett intézményekben is megvalósíthatók, megbízható szakmai hátterüket pedig a Magyar Diabétesz Társaság tudja biztosítani.

Osztálypénz, értékelési módszerek

A biztos állást foglalt az osztálypénzzel kapcsolatban is, eszerint a szülők közösen dönthetnek arról, hogy bizonyos célok érdekében különböző összegeket befizetnek. Ez azonban minden szülő esetében önkéntes, s a pénznek a kezelésével megbízhatják akár az egyik pedagógust is. A pedagógus önkéntes és ingyenes vállalása alapján közte és a szülők között így létrejön egy polgári jogi jogviszony, a pénzösszegről való elszámolást a szülők kérhetik az általuk megbízott pedagógustól. Az ingyenes oktatás elvének tiszteletben tartása mellett az iskola támogatása esetlegesen alapítványán keresztül, a gyermekek részére szolgáltatások bővítése pedig az osztálypénz felhasználásával lehetséges, ám a befizetések kötelezővé tétele ezekben az esetekben nem lehetséges, az csak önkéntesen történhet. Kérdésként érkezett, hogy jogos lehet-e, ha az általános iskola egy tanára a tanév utolsó napján beadandó munkát kér a diákjaitól. Tájékoztatták a beadványozót a jogszabály kapcsolódó rendelkezéséről, továbbá arról, hogy az utolsó tanítási nap is a tanév részének tekintendő. A pedagógusok értékelési módszereivel, az általuk adott érdemjegyekkel, osztályzatokkal kapcsolatosan az év folyamán szintén számos megkeresés érkezett. Ezen ügyek jelentős részében felhívták a figyelmet arra, hogy a tanulók munkájának értékelésekor, minősítésekor a pedagógust széleskörű szabadság illeti meg, így kialakíthat egyedi módszereket, alkalmazhat sajátos értékelési, számonkérési technikákat. A tanulói jogviszony megszüntetésével összefüggésben a biztos rögzítette, hogy az kizárólag a jogszabályban meghatározott módon történhet. Különösen jogsértőnek tartják az eltanácsolás esetét, amikor az intézmény a tanulót magatartási nehézségei miatt nyomásgyakorlással, kényszerrel veszi rá a tanulói jogviszony megszüntetésére.

Kifutó képzések

A felsőoktatási területen érkezett panaszokat hagyományosan három nagy csoportba lehet osztani: az első csoportba az érettségi vizsgával és a felsőoktatási felvételi eljárással kapcsolatos ügyek kerülnek. A második csoportot a tanulmányi kötelezettségekkel összefüggő ügyek alkotják, míg a harmadik csoportba a felsőoktatási tanulmányok finanszírozásának kérdéseit érintő ügyek tartoznak. A beszámoló szerint évről évre visszatérő kérdés a kifutó képzésekre történő jelentkezés. Ha a képzési és kimeneti követelmények változása okán, vagy nem elegendő számú jelentkező esetén egy adott képzés az aktuális évben nem indul, az nem feltétlenül valósít meg oktatási jogsérelmet.

2018.09.23 08:25
Frissítve: 2018.09.23 08:44