Feljelentik a hírhamisító köztévét

A Nemzeti Média-és Hírközlési Hatósághoz (NMHH) fordul a közmédia „tévedése” miatt az Együtt miután kedden az M1 híradójában és a híradó.hu-n is bemutattak egy felvételt, amelyről azt állították, hogy szilveszterkor készült Kölnben, holott a videót eredetileg a 2013-as kairói zavargások idején vették fel. 

A párt szerint elfogadhatatlan, hogy a köztévében a fideszes kormánypropaganda megtámogatásának érdekében hároméves egyiptomi képsorokat állítanak be friss képanyagnak. Hozzátették, az állami propagandamédiává alacsonyított közmédiánál a hírszerkesztés alapelve lett a hamisítás és a valóság „fideszesítése”. Eközben az évi 80 milliárd forint közpénzből működő Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) a Népszabadság kérdésére közölte, azért nem adnak fizetésemelést a dolgozóknak, mert "a megnövekedett csatorna portfólió, a magyar részvétellel zajló kiemelt sporteseményekkel kapcsolatos költségek" miatt a közmédia 2016-os éve "gazdasági kihívásokkal teli".

Szerző

Iskola, távol a gyerektől

Publikálás dátuma
2016.01.14. 06:05
Csikorog a kréta a táblán FOTÓ: EUROPRESS/THINKSTOCK
Mind szélesebb az összefogás az iskolák körében az oktatási átalakításokkal elégedetlen miskolci Herman Ottó Gimnázium nyílt levelének nyilvánosságra kerülését követően, a tanárok és a diákok után a szülők is felemelték szavukat. A Pedagógusok Szakszervezete pedig országos oktatási kerekasztal létrehozását sürgeti. A szakszervezet január végéig tárgyal a kormánnyal, ha nem sikerül közös nevezőre jutni, demonstrációkra, sztrájkra is sor kerülhet.

Az oktatás-nevelés minden érintettje emberi erőforrás, a közös jövőnk. Ezt a forrást a jelenlegi oktatáspolitika fizikailag-idegileg és anyagilag kizsigereli. Tiltakozunk oktatási rendszerünk diktatórikus és egész pályás letámadása ellen! - olvasható a budapesti Teleki Blanka Gimnázium nevelőtestületének közleményében, amelyben az oktatási rendszer esztelen kormányzati átalakításai ellen szót emelő miskolci Herman Ottó Gimnáziumot is támogatásukról biztosítják. Nem ők az egyetlenek: a tanitanek.com oldalra is felkerült levélhez szerda délutánig már több mint 2500 támogató aláírás érkezett magánszemélyektől, szakmai szervezetektől, s országszerte már húsz gimnázium vagy általános iskola tantestülete jelezte, kiállnak miskolci kollégáik mellett.

A nyílt levél - amely múlt hét szerdán vált nyilvánossá - az egész oktatási ágazatot megmozgatta, a felsorolt problémákkal még a kormány tanárszervezete, a Nemzeti Pedagógus Kar is egyetért, sőt még egy helyi Klik-vezető is támogatja a kezdeményezést. A diákok és a tanárok után a szülők is bekapcsolódtak: a Herman gimnázium szülői választmánya is állást foglalt a pedagógusok mellett, mint írták, támogatják őket a diákok érdekében végzett áldozatos munkájukban, "hiszen a jövő a tét, a gyerekeink jövője". Bár az egyetértés egyre nagyobb, úgy tudni, vannak pedagógusok, akik csak tantestületileg hajlandóak a tiltakozók oldalára állni, egyénileg nem merik nyilvánosan vállalni a nevüket, mert félnek a megtorlástól. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) ugyanakkor a nyílt levél aláírására biztat.

Mendrey László, a PDSZ elnöke lapunknak elmondta: a szakszervezet már évek óta hangoztatja az oktatási rendszerben tapasztalható problémákat, ám a kormányzat eddig csak mint "agresszív kisebbségre" tekintett rájuk, észrevételeikre, javaslataikra érdemben nem válaszoltak. Ám most, hogy a szakszervezetek mellett egész tantestületek is hallatják a hangjukat, az oktatásirányítás nem hagyhatja figyelmen kívül a történteket. "Mindenki csatlakozzon bátran a nyílt levélhez, minél többen támogatják, annál jobb - ennyi embert nem lehet kirúgni. A félelmet persze megértem, de ha bárkit emiatt bármilyen sérelem ér, nyugodtan forduljon a szakszervezethez" - mondta Mendrey.

A másik nagy tanárszervezet, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is kiáll a miskolciak mellett. A PSZ Miskolc Városi Szervezete szolidaritási akcióba is belekezdett, amelyhez várják a szülők és a többi szakszervezet támogatását. Felvetették egy Országos Oktatási Kerekasztal megalakításának tervét is. Céljuk, hogy a közoktatás döntéshozói azonnal kezdjenek tárgyalásokat a közalkalmazotti tanácsok, szakszervezetek és szakmai szervezetek képviselőivel. Csabalik Zsuzsanna, a PSZ miskolci szervezetének titkárhelyettese lapunknak elmondta: a hermanos nyílt levél megjelenése után Miskolcon felbátorodtak a pedagógusok, a tanárikban tettrekészség vette át az apátia helyét. "A problémák megtárgyalására mihamarabb sort kell keríteni. A jelenlegi rendszertől nemcsak a pedagógusok, hanem a gyerekek is kikészültek. Ami most van, az biztos, hogy nem a gyerekek érdekében történik, nem róluk szól. A folyamatos adminisztráció, portfóliókészítés nem pedagógus munka" - hangsúlyozta Csabalik, hozzátéve: nagy a sztrájkkészültség a pedagógusok körében, s ha a kormánnyal nem sikerül közös nevezőre jutni, országos demonstrációra is sor kerülhet. "Ha az sem ér célt, jöhet a sztrájk" - mondta.

A PSZ januárban tárgyal az Emberi Erőforrások Minisztériumával (Emmi), legutóbb kedden egyeztettek, a következő tárgyalás pedig jövő kedden lesz. Galló Istvánné, a PSZ elnöke lapunknak korábban azt mondta: a tárgyalások január végéig lezárulnak, azt követően összeül a sztrájkbizottság, és az eredményektől függően döntenek arról, utcára mennek-e. A tantestületek megmozdulására azonban a kormány egyelőre nem hajlandó érdemben reagálni, pedig az Emmi az Inforádió szerint szerdára ígért tájékoztatást, aminek lapzártakor se híre, se hamva.

Szerző

Garancsi lett a legény a gáton

Publikálás dátuma
2016.01.14. 06:03
Tulajdonosi öröm a Videoton stadionjában FOTÓ: NÉPSZAVA
Garancsi István a közbeszerzések új sztárja: tavaly a Videoton FC labdarúgócsapat tulajdonosának cégei szakították a legtöbbet a közbeszerzési pályázatokon - derült ki az Átlátszó toplistájából. Garancsi nem pusztán jó barátja Orbán Viktor kormányfőnek, hanem ahogyan ő maga fogalmazott egy interjúban: kötél-barátja. Egyre erősebb kötelék lehet kettejük között, hogy tavaly több mint 45 milliárd forint értékű állami megbízást szereztek a Garancsi-cégek.

A Videoton FC labdarúgó-csapat tulajdonosához és a Magyar Természetjáró Szövetség elnökéhez, azaz Garancsi Istvánhoz, Orbán Viktor "kötélbarátjához" köthető cégek toronymagasan nyerték a múlt évet. Fő cégének, a Market Építő Zrt.-nek csaknem nettó 40,8 milliárd forint megrendelés jutott, az összeg nagy részét, 38,4 milliárdot a Dagály-uszoda építése teszi ki - írja az Átlátszó. Garancsi szinte mindent vittú a múlt évben, a szóban forgó vállalkozásai csak önállóan nyertek közbeszerzéseket, és összesen 46,5 milliárd forint értékű közpénzes megbízást kaptak.

A Garancsi-zászlóshajó Market Zrt. nettó 40,776 milliárdot vitt el, ami gyakorlatilag a Dagály-uszoda építése (ez a tétel több mint 38 milliárdos falat). Ezt követi a Magyar Nemzeti Digitális Archívumtól elnyert, két ütemben összesen 1,2 milliárdos megbízás az ózdi kohászati művek területén létesülő Nemzeti Filmtörténeti Élménypark építési munkáira, és egy 580 milliós megbízás a komáromi kikötő fejlesztési munkáira az esztergomi önkormányzat vagyonkezelő cégének, a Strigonium Zrt.-nek tulajdonában lévő Port Danube Kft.-től. Még néhány kisebb munka, például nettó 188 millió a Nemzeti Sportközpontoktól a Mátraházi Edzőtábor fejlesztésére, és közel nettó 149 millió a Magyar Úszószövetségtől egy evezősklub felújítására, és már össze is jött 40,6 milliárd.

Az Átlátszó - s nyomában lapunk is - még 2014-ben beszámolt arról, hogy Garancsi egy bonyolult céghálón és egy ciprusi cégen keresztül résztulajdonosa az olcsó gázzal kereskedő MET Zrt.-nek, ami szintén jól teljesített a 2015-ös közbeszerzéseken. Tőle vásárolt földgázt Szeged, Jánossomorja, Eger, Gyula, Kiskunhalas, Tököl, Kisbér, Tatabánya, továbbá a GYSEV, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, és a Balassi Intézet is, valamint villamosenergiát a Szent István Egyetem. A MET által elnyert tenderek értéke nettó 5 718 425 943 forint, amit ha hozzáadunk a Marketnek ítélt megbízásokhoz, akkor az jön ki, hogy Garancsi István érdekeltségei összesen nettó 46,5 milliárd forint értékű közbeszerzést nyertek 2015-ben. Eközben december utolsó napjaiban kiderült: Garancsi cége, a Market-csoport mintegy 50 hektáron kezd ingatlanfejlesztésbe a Kopaszi-gáton, a Válasz.hu pedig kiderítette: a száz százalékban állami tulajdonú, a Külgazdasági és Külügyminisztérium által felügyelt Eximbank nem csak Andy Vajnát segítette hozzá a TV2-höz, hanem Garancsi Istvánt is a Kopaszi-gát megszerzéséhez, méghozzá egy 16 milliárd forintos hitellel. Ráadásul a hatalmas összegű beruházáshoz akár a kormány által most, pontosabban az elmúlt hetekben sietve "összegründolt", s folyamatosan változó Családi Otthonteremtési Programnak (CSOK) is van némi köze.

Tóbiás az Eximbank szerződéseire kíváncsi
Szocialista flashmob az Eximbank előtt FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Szocialista flashmob az Eximbank előtt FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Az MSZP közérdekű adatigényléssel fordul az Eximbankhoz, hogy megtudja, a pénzintézet milyen feltételekkel biztosít hitelt a TV2 és a Kopaszi-gát megvásárlásához - közölte az ellenzéki párt elnöke szerdán Budapesten. Tóbiás József az Eximbank budapesti székháza előtt tartott sajtótájékoztatón kijelentette, a bankot a magyar adófizetők pénzéből tőkésítették fel, illetve biztosítják a működését. Az Eximbank alapvető feladata, hogy támogassa a magyar vállalkozások exporttevékenységét. Közölte: Andy Vajna kormánybiztos a TV2, míg Garancsi István, a Videoton tulajdonosa a Kopaszi-gátat is magába foglaló ingatlan megvásárlásához összesen 23,2 milliárd forintot kapott a banktól. Az MSZP elnöke azt a kérdést tette fel, milyen exporttevékenységet folytat a TV2, illetve a Kopaszi-gátat tulajdonló cég. Tóbiás József azt is firtatta, hogy az Eximbank milyen feltételekkel nyújtott hitelt ennek a két "Orbán-közeli vállalkozásnak". Az MSZP meg szeretné ismerni a vonatkozó szerződéseket, ezért fordulnak közérdekű adatigényléssel a bankhoz.

Nemcsak Garancsi azonban "a csókos", hiszen az Átlátszó toplistájából kiderült: eközben a Duna Aszfalt Kft., Szíjj László cége, azaz az “új Közgép” önállóan csaknem 24, konzorciumban pedig 61,7 milliárd forint értékű állami, önkormányzati megbízást szakított 2015-ben. A dobogó harmadik fokán a felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc érdekeltségei következnek, a fő vállalkozás, a Mészáros és Mészáros Kft. egymaga ugyan "csak" 350 millió forintnyi közbeszerzést nyert el, konzorciumi tagként azonban még 36,65 milliárd értékű megbízáshoz jutott. A West Bau Kft. összesen 14,9 milliárd forinttal az ötödik, a legnagyobb megbízás az MTK-stadion kivitelezése.

A toplistán ezután már "kisebb halak" jönnek, a Békés Drén 11,7 milliárd, az Elios Zrt. 7,8, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. és a Századvég Politikai Iskola Alapítvány 7,6, Csetényi Csaba érdekeltségei 3,1 milliárd forint értékű közbeszerzést nyertek. A Simicska Lajoshoz köthető cégcsoport még mindig be tudott kerülni a legjobb tíz közé, igaz, "csak" a lista utolsó helyére, partnerekkel közösen 2,7 milliárd forint értékű megbízáshoz jutottak

Az ellenzék szerint a Fidesz-KDNP célja egy új feudális rendszer kiépítése, legfőbb tevékenysége pedig az államilag szervezett és központilag irányított lopás. Az Együtt már a napokban közölte: látszik, hogy a Fidesz-KDNP-kormány hatékony is tud lenni, ha arról van szó, hogy az Orbán Viktor kegyét vesztett oligarchát le kell cserélni. "Simicska Lajos az év elején lett kegyvesztett, és lám, immár nem ő, hanem Garancsi visz mindent" - emlékeztettek. Az Együtt szerint a Fidesz-KDNP célja egy új feudális rendszer kiépítése, amelyben az új Fidesz-közeli földbirtokosi osztály és az udvari oligarchák által uralkodik majd Orbán Viktor.

Mellár: tetten érhető a piactorzítás
A piaci szereplők esélyegyenlőségét torzítja, ha nem a szakmai megfelelőség, hanem valami más, például egy zárt politikai körhöz való tartozás játssza a főszerepet a közbeszerzési pályázatok elbírálásánál - mondta lapunk érdeklődésére Mellár Tamás. A Pécsi Egyetem közgazdász professzorának véleménye szerint súlyosan torzítja a piacgazdaság működését, ha ilyesmi megtörténhet. A hatalom ilyenkor tulajdonképpen az elosztható vagyonból saját magának oszt, pedig a piacgazdaság egyik törvényszerűsége az, hogy a közbeszerzéseknek a közt kell szolgálniuk, mégpedig a fogyasztót. A piacgazdaság ugyanis fogyasztó vezérelt, azt kell termelni, azt a szolgáltatást kell nyújtani, amit a fogyasztó igényel - említette Mellár Tamás. Nálunk azonban a párthatalom nem így jár el, mint ahogy ez a Garancsi István és társai által a közbeszerzéseken elnyert pályázatokból látható. Sokaknak ezzel kapcsolatban erkölcsi kételyeik vannak. A morális problémák megkerülhetetlenek, azonban nem szabad megfeledkezni a nyilvánvaló károkozásról sem. Olyan esetben ugyanis, ha nem az arra érdemesek, a piac legjobb szereplői a nyertesek, akkor nem csak a társadalmat, hanem a piac egyéb szereplőit, a versenytársakat is kár éri. "Ezt mi közgazdász nyelven hibás elosztásnak hívjuk" - érvelt a szakember. Az történik ugyanis, hogy a gazdaság számára rendelkezésre álló erőforrások nem oda áramlanak, ahová kellene. Ennek az lesz az eredménye, hogy az össztársadalmi értelembe vett hatékonyság csökken. Hosszú távon azzal is számolni kell, hogy a közbeszerzések nyomán megvalósuló beruházások nem a társadalom számára a legkedvezőbb módon fognak működni - tette hozzá Mellár Tamás.

Magyar: patrónus-kliens rendszer

Magyarországon rendszerszintű korrupció van - mondta lapunknak Magyar Bálint szociológus. Minden olyan elemzés, amely hagyományos értelemben vett korrupcióról, vagy "mutyiról" szól félrevezető. Ugyanis ezek a megnevezések egyedi, egymástól független és elszigetelt esetekre utalnak. amelyekben a gazdaság egy szereplője kezdeményezőként megveszteget egy közhivatalnokot, aki saját "hatáskörében" bonyolítja le vele a korrupciós tranzakciót. A valós helyzet nem ez, s még csak nem is az, hogy szervezett alvilági csoportok, oligarchikus klánok hajtanák befolyásuk alá az állam bizonyos szegmenseit. Ellenkezőleg. Nem a szervezett alvilág, hanem a szervezett felvilág működik a közhatalom eszköztárával egyfajta bűnszervezetként, amely közhatalmi eszközeivel rabolja le az állam által elérhető legkülönfélébb forrásokat. A cselekvő alanya ezen akcióknak nem egy közhatalmi szerv, például a kormány önmagában, vagy az uralmon lévő párt, a Fidesz, önmagában, hiszen a tényleges döntések nem formalizált intézményekben születnek, hanem azokon kívül. A döntéshozó uralkodó elit ma nem egy hagyományos értelemben vett osztály, vagy az egykori szocialista nomenklatúra mintájára szerveződik, hanem egyfajta fogadott politikai családként, politikai-gazdasági klánként, informális rendszerben nyúlik túl a formális intézmények világán.

A társadalom intézményi és személyi autonómiáit felszámolva az uralmi viszonyok egyfajta patrónus-kliens rendszerben jelennek meg, s ezt a rendszert uralja Magyarországon a fogadott politikai család. Ennek feje a Keresztapa, aki miniszterelnökként egyben a legfőbb közhatalmi pozícióval is rendelkezik. Ebben a rendszerben az úgynevezett "polipbüró" az államhatalom vértelen eszközeivel tesz szert módszeresen illegitim vagyonokra és jövedelmekre. Tevékenységében gyakorlatilag minden szakpolitikai megfontolás a hatalomkoncentráció és a családi vagyonosodás céljainak rendelődik alá. Maffiaállamról azért beszélhetünk, mert még a saját maga által elfogadott törvények szerint is törvénytelen módon tevékenykedik. A hatályos magyar büntetőjog alapján is egyfajta szisztematikus bűnszervezeti tevékenységnek tekinthető, ahogyan saját maga, családtagjai és fogadott családtagjai gyarapodását szolgálja.

Szerző