Van-e diplomája Farkas Flóriánnak? - Tényi feljelent

Évek óta keringenek szóbeszédek arról, milyen végzettsége van Farkas Flórián miniszterelnöki biztosnak. Egyesek úgy vélik, érettségi bizonyítványa is kétséges, ám a parlamenti adatok szerint a kormányfő bizalmasa diplomát szerzett. Farkas Flórián névvel két szakdolgozatot is leadtak, ám az egyiknek érdekes módon nyoma veszett - írja mai számában az mno.hu. Tényi István "a legnagyobb magyar feljelentő" (444.hu) ezt nem hagyhatta annyiban, ahogy a szerkesztőségünkbe is eljuttatott dokumentumból kiderül, bejelentést tett ismeretlen elkövető ellen a 2012. évi C tv. 370. § alapján lopás gyanújával.

A 2000-es évek eleje óta találgatják egyes roma politikusok, és egyes nem roma politikusok, de civilek is, miként tudott Farkas Flórián páratlanul sikeres politikai pályát befutni, és hogyan vált a képviselő a miniszterelnök egyik legfontosabb bizalmasává - írja a Magyar Nemzet.

( nekünk lenne erre tippünk, de most nem rólunk van szó - a szerk.)

Népszava fotó

A cikk kiemeli, hogy a végzettséget kétségbevonó híreszteléseket ő maga, vagyis Farkas egyetlenegyszer sem próbálta eloszlatni. Legutóbb 2012-ben követelték roma fiatalok és politikusok, valamint nem roma civilek is az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) Dohány utcai székháza előtt, hogy az akkor még a szervezetet vezető képviselő adjon számot arról, miért nem szerepel önéletrajzában, hogy hol és mikor érettségizett.

A parlament honlapja szerint a politikus az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Karán politológia szakon szerzett diplomát 2005-ben. Életrajzi adatai alapján 2001 és 2005 között járt az egyetemre, ahol olyan kiválóan teljesített, hogy rövid ideig óraadó tanár is volt. A Magyar Nemzet a honlapon olvashatók kapcsán felkereste az intézményt, ám - mint írják - kiderült, hatalmas darázsfészekbe nyúltunk, s a fellelt adatok szerint teljes a zűrzavar a képviselő szakdolgozata körül.

Az ELTE jogi karnak könyvtára a lap megkeresésére megerősítette, valóban szerepel Farkas Flórián szakdolgozata az adatbázisukban, a szerző azonban azt nem 2005-ben, hanem két évvel korábban, 2003-ban adta le. A dolgozat témája: Az országgyűlési képviselők mentelmi joga. A dátumon kívül egyébként a kar és a szak is egyezett a politikus által megadott adatokkal. A könyvtár munkatársa elmondta, hogy az egyetem beázása miatt több ezer szakdolgozat odaveszett, de az adatok szerint Farkas munkája nem semmisült meg. A sajtó kíváncsiságának azonban útját állta egy, az egyetem által az újságírókat a kutakodásból gyakorlatilag kizáró, 2013-ban meghozott határozat, miszerint a dolgozatba csak tudományos céllal lehet betekinteni.

(Csak zárójelben: Schmitt Pál volt államfő plágiumbotránya 2012-ben robbant ki, ám a két történés között bárminemű összefüggést gyanítani nyilván nem több ballib ármánykodásnál - a szerk.)

De vissza a jelenbe, és a Magyar Nemzet cikkéhez: mint írják, az intézmény részéről kapott felvilágosítás alapján két probléma látható a szakdolgozat körül. Egyik, hogy azt két évvel korábban adták le, mint hogy Farkas Flórián végzett volna, másik nyugtalanító körülmény, hogy több – Farkassal egy időben – politológiára járt egykori hallgató és oktató a lapnak arról számolt be, nem emlékszik, hogy valaha is látta volna a roma politikust az előadásokon. Mindezt tovább bonyolítja, hogy kiderült, egy másik szakon is leadott egy szakdolgozatot egy Farkas Flórián nevű hallgató, méghozzá az ELTE Társadalomtudományi Karán, politikaelmélet szakon. Ennek címe Az uniós csatlakozás hatásai a magyarországi cigányság életkörülményeire volt. Ez esetben sem a kar, sem a szak nem egyezett meg azokkal az adatokkal, amiket korábban a politikus közölt, viszont a végzés ideje igen: ezt a diplomamunkát 2005-ben adták le.

A Magyar Hírlap, amelynek újságírói az ügyben keresték az érintettet, Farkas Flóriánt is, számos egyéb logikusnak tűnő kérdést is felvetnek a dolgozat kapcsán, a teljes cikk itt olvasható.

Tényi István ( maga is az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett diplomát, a bölcsészkaron) az V. kerületi Fidesz-szervezet tagja, a sajtó által csak közismert, illetve legnagyobb feljelentőnek titulált politikus közleményében - egy jóeszű bölcsészhez méltóan - levonta az egyszerű következtetést a bonyolult történetből: A cikk szerint tehát az ELTE jogi karán leadott szakdolgozat eltűnt.

Márpedig a Büntető Törvénykönyv 370. § alapján: 370. § (1) Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el.

Mindezért pedig: A vonatkozó rendelkezések alapján az ügy kivizsgálását, szükség esetén nyomozás megindítását, az esetleges elkövető felkutatását, illetve a bűncselekmény gyanújának megállapítását kéri. Az ügyben tett intézkedésekről pedig tájékoztatás is vár.