Megkezdődött Daher Pierre büntetőpere

A Kazincbarcikai Járásbíróságon csütörtökön kezdődött meg dr. Daher Pierre, a városi kórház igazgatójának büntetőpere. A libanoni származású orvost – korábbi fideszes parlamenti képviselőt – magánvádas eljárásban könnyű testi sértéssel és rágalmazással vádolja egy asszony, aki a helyi kórház megmentésére alakított civil mozgalom egyik képviselője volt, s meg akarta kérdezni az intézmény vezetőjét, mi az igazság az egyes részlegek bezárásáról.

„Vedd ki innen a lábadat, kidoblak a kórházból!” – mondta neki állítólag Daher, közben pedig megpróbálta őt kitolni az irodájából. Az asszony szerint tűrhetetlen hangnemben kiabált vele, két kézzel szorongatta és tekergette a karját. Ezt követően az orvos azt nyilatkozta a sajtóban, hogy a nő korábban pszichiátriai kezelés alatt állt.

Az asszony polgári peres eljárásban már jogerősen pert nyert az igazgatóval szemben, akit a Magyar Orvosi Kamara Borsod-Abaúj Zemplén megyei etikai bizottsága is elmarasztalt az ügy miatt. Megállapították, hogy súlyos etikai vétséget követett el, amikor egy interjúban nyilvánosságra hozta azt az orvosi titoknak minősülő tényt, miszerint a nő korábban pszichiátriai kezelésben részesült. Ráadásul az orvosi titkot az igazgató-képviselő szándékosan és abból a célból fedte fel a nyilvánosság előtt, hogy ezzel a panaszost lejárassa. A megrovás mellé a kamara akkor csaknem 300 ezer forint büntetéssel is sújtotta az orvost. Időközben a Fidesz is kizárta tagjai közül Dahert.

A most kezdődött perben a vádlott azt állítja: az asszony látleletben rögzített sérülései nem attól keletkeztek, hogy ő bántalmazta volna. Ez ügyben orvos szakértő, illetve tanúk meghallgatása is várható. Beidézhetik tanúként az MTI tudósítóját is, akinek a nő korábbi betegségéről beszélt az orvos. A tárgyalás februárban folytatódik.

Szerző

Felelőtlenek a magyarok?

A síelés a legveszélyesebb tömegsport. Ennek ellenére a síelők csaknem fele még mindig biztosítás nélkül utazik és nincs tisztában az anyagi kockázatokkal.

Liam Neeson feleségének tragikus halála és Michael Schumacher balesete az elmúlt években komolyan ráirányította a figyelmet a síelés veszélyeire. A biztositas.hu adatai szerint az utóbbi években ugyan jelentősen nőtt azoknak az aránya, akik biztosítást kötnek, de a kiutazók csaknem fele még mindig biztosítás nélkül utazik és nincs tisztában a síelés anyagi és egyéb kockázataival.

A síelés a legveszélyesebb tömegsport. A legjobb síelő is meghalhat vagy súlyos balesetet szenvedhet a pályán, akár önhibáján kívül is. Egy átlagos hétvégén 2-3 helikopteres és 6-7 szános mentést igénylő baleset következik be egy-egy népszerűbb síterepen. A hegyimentő nem véletlenül érdeklődik biztosításunk után, ugyanis biztosítás nélkül komoly anyagi terhek elé nézünk. Biztosítás nélkül tulajdonképpen semmink sincs. Magunknak kell állnunk mentésünk, kórházba szállításunk (milliós), ellátásunk (1000 euro/nap), esetleges műtétünk, gyógyszerünk költségeit.

Szeretteink kiutazása, magunk vagy autónk hazaszállíttatása szintén a mi pénztárcánkat fogja terheli. Utasbiztosítás hiányában nélkülöznünk kell ezen felül a magyar nyelven hívható assistance központok szolgáltatását is, amelyek kár esetén megszervezik és ki is fizetik helyettünk a költségeinket. Ugyanez igaz akkor is, ha mi okozunk valakinek kárt, vagyis az ő ellátását ugyanúgy fizetnünk kell, mintha mi sérültünk volna meg. A síbiztosítás további előnye a fentieken túl, hogy poggyász- és felelősségi károkra, továbbá síruházatra és sífelszerelésre is kiterjed.

Mindezen anyagi kockázatok természetesen nem állíthatók szembe az utasbiztosítás napi 500 forintos átlagos személyenkénti költségeivel. Az Európai Egészségbiztosítási Kártya nem megfelelő síelésre. Az ingyenesen kiváltható kártya nem fedezi a hegyi mentés akár 1,5 millió forintos költségeit. A kártyára igénybe vett szolgáltatások után sok országban önrészt is kell fizetni (5-20 százalékot az adott ország szabályainak megfelelően). A kártyát nem fogadják el minden kórházban, nem fizeti ki helyettünk felelősségi vagy poggyászkárainkat és nem jár hozzá magyar nyelvű segítség (assistance) sem.

E szerint nem érdemes az utasbiztosításon spórolni, különösen mert a biztosítás interneten keresztül történő megkötése csak perceket vesz igénybe. Tavaly óta már az utazás napján is megköthetjük a biztosításokat, feltéve, hogy még nem léptük át Magyarország határát.

Szerző
Frissítve: 2016.01.14. 22:03

Ha nem elég betegek, magukra maradhatnak

Publikálás dátuma
2016.01.15. 06:13
Az új értékelőlap túl nagy hangsúlyt fektet az egészségügyi problémákra, a szociális oldalt viszont alig veszi figyelembe FOTÓ:
Ma jár le a házi segítségnyújtásban részesülők felülvizsgálatának határideje. Az ellátás feltételeit tavaly több alkalommal is szigorították, s aki az új szabályok szerint "nem elég beteg" a szolgáltatás igénybevételéhez, magára maradhat. Idén több mint tízezren veszíthetik el jogosultságukat.

Január 15-éig, azaz máig kellett felülvizsgálni, kik azok, akik - már az új feltételek szerint - továbbra is igénybe vehetik a házi segítségnyújtás szolgáltatásait. A szigorúbb szabályozás elsősorban azokkal az idős emberekkel szúr ki, akik eddig csak a minimális időtartamú - napi egy órás - ellátásra voltak jogosultak, az új pontrendszer miatt közülük sokan kieshetnek az ellátásból. Tavaly decembertől ugyanis már az újfajta értékelő rendszer szerint kell elbírálni az igényléseket, s a korábbi ellátásokat kellett máig felülvizsgálni.

Korózs Lajos MSZP-s képviselő szerdán azt mondta, akiket nem sikerült határidőig felülvizsgálni, nem kapnak majd ellátást. Néhány órával később a Fidesz-frakció közleményt adott ki, melyben jelezték: a kormány egyetlen rászorulótól sem veszi el az ellátást. "A most zajló orvosi felülvizsgálatok eredményeként ugyanis az ellátás megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha valaki bizonyítottan visszaélt a rendszerrel, vagyis egészségi állapotából adódóan nem szorul ilyen típusú segítségnyújtásra" - írták. Igen ám, csakhogy az új értékelő rendszer igencsak megnehezíti az ellátáshoz való hozzáférést, a vizsgált területeknél ugyanis most kevesebb pont jár az igénylőnek.

Az új értékelés szerint:

* minimális (egy órás) napi ellátáshoz 20 pontot kell szerezni, ez 24 pontig jár

* 25-30 pont között napi két óra

* 31-34 pont között napi három óra

* 35-39 pont között napi négy óra

* 40 ponttól az idősotthoni elhelyezést lehet igényelni

Az értékelőlapon összességében ugyanannyi pontot lehet szerezni, mint korábban, a pontszerzést viszont megnehezítették: ha valaki bottal jár, a fürdéshez vagy a gyógyszerek beszedéséhez segítség kell neki, a korábbinál 1-2 ponttal is kevesebbet kaphat. A lapot a háziorvosnak vagy a szociális ellátó intézménynek kell kitöltenie, s az összpontszám alapján dől el, hogy az igénylő napi hány órában jogosult a segítségre, s ettől függ az is, kérheti-e idősotthonban való elhelyezését.

Az értékelés szigorítása mellett ugyancsak jelentős változás, hogy a házi segítségnyújtást szétválasztották szociális segítésre és személyes gondoskodást nyújtó ellátásra. Utóbbit csak szociális vagy egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy végezheti, a szociális segítést viszont közmunkások is elvégezhetik; az igényléseknél még ezt is el kell dönteni. Ám ha valaki mindkettőre jogosult, akkor sem kaphat napi négy óránál hosszabb segítséget. A változtatások mintegy 133 ezer embert érintenek, az új rendszer következtében idén több mint tízezren veszíthetik el jogosultságukat - ők csak családjaikra vagy a borsos árú magánellátásra számíthatnak.

A Szociális Szakmai Szövetség elnöke szerint az új értékelőlap túl nagy hangsúlyt fektet az egészségügyi problémákra, a szociális oldalt viszont alig veszi figyelembe. Krémer Balázs elmondta: a házi gondozás sokszor háztartási segítségnyújtást, beszélgetést jelent, a gondozást kérők háromnegyede magányosan élő idős asszony. A szakember szerint az, hogy az új rendszerben leginkább az egészségi állapot szerint ítélik meg a rászorultságot, a városban élő időseket helyezi előnybe a vidéken élőkkel szemben: míg előbbi rosszabb egészségi állapotban lehet, lakása befűtéséhez elég feljebb csavarnia a termosztátot, utóbbinak viszont - bár esetleg egészségesebb - segítségre lenne szüksége például a favágásnál, a tüzelőanyag behordásánál.

Krémer szerint a szigorítások azért történtek, mert az utóbbi években szinte megháromszorozódott a házi segítségnyújtást igénylők száma, amit sem pénzzel, sem szakemberekkel nem lehetett követni. Ám a jogszabályok szigorításánál a döntéshozók nem tettek fel alapvető kérdéseket; nem tisztázták, pontosan kinek járjon a segítség, mit bír el a rendszer. "Tény, ma már sokkal betegebbnek kell lenni ahhoz, hogy ellátást kapjon az ember. Pedig kirekesztő hatású technokrata eszközökkel nem lehet megoldani ezt a problémát" - mondta a szakember. Ugyanakkor akiknek január közepéig nem sikerült felülvizsgálni a jogosultságát, azok ellátása továbbra is él - tette hozzá.

Házi segítségnyújtás keretében ellátottak száma
2007 45 989
2008 48 120
2009 63 392
2010 75 054
2011 87 941
2012 125 281
2013 131 791
2014 132 985
Forrás: KSH



Szerző
Frissítve: 2016.01.14. 20:29