Már névvel is vállalják a tanárok: nagy a baj

Publikálás dátuma
2016.01.15. 06:07
Illusztráció/Thinkstock
Napról napra gyarapszik azoknak a tanároknak, tantestületeknek, szülőknek, diákoknak és szakmai szervezeteknek a száma, akik névvel és sok esetben személyes véleményükkel is ki mernek állni az oktatási rendszer súlyos gondjaira rámutató miskolci Herman Ottó Gimnázium tanári kara mellett.

Az iskola még a múlt héten tette közzé nyílt levelét, amelyben egyebek mellett arról írnak, hogy a túlközpontosított rendszer miatt nagy a bizonytalanság, az egész oktatási rendszer kaotikus állapotban van, a reformnak nevezett változtatásokkal a gyerekekkel kísérleteznek, a tanároknak a bürokratikus terhek miatt épp a tanításra nem jut elég idejük.

A levél a tanitanek.com weboldalra is felkerült, csütörtök estig több mint háromezren írták alá. Az egyik aláíró pedagógus megjegyezte: hatéves kislánya azt kérte a fogtündértől, hogy "anya ne írjon több portfóliót". A hermanos tanárokat további harminc általános és középiskola tantestülete is támogatásáról biztosította. Miskolcon a Herman Gimnázium közalkalmazotti tanácsa tegnap bejelentette, a többi helyi állami intézménnyel létrehozzák a miskolci gimnáziumok közalkalmazotti tanácsának szövetségét, s terveik között szerepel, hogy országos, központi közalkalmazotti tanácsot is létrehoznak.

Mindeközben a pedagógus szakszervezetek továbbra is a kormányt próbálják tárgyalóasztalhoz kényszeríteni. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) tegnap nyilatkozatot tett közzé, amelyben felszólítják a döntéshozókat, hogy kezdeményezzék az oktatás egészét képviselő szakmai-társadalmi kerekasztal összehívását. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) pedig azt szeretné, hogy az Országgyűlés vitanapon tekintse át a közoktatás helyzetét. Megírtuk: az elmúlt két hónapban a PSZ Orbán Viktornak két alkalommal is helyzetjelentést küldött megoldási javaslatokkal, ám a miniszterelnök nem foglalkozott velük. Mendrey László, a PDSZ elnöke elmondta: kialakulóban van egy kritikus tömeg, amelynek véleményét nem lehet figyelmen kívül hagyni. "A jog adta lehetőségeket ki kell használni. Az elhallgatás taktikája nem működik tovább. Ha most rövid időn belül nem lép a kormány, a tiltakozó akcióknak akár sztrájk is lehet a vége" - mondta.

Szerző

Kancellárok a kórházaknak

Publikálás dátuma
2016.01.15. 06:05
Kancellár lesz, de lesz-e pénz is? FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Az egyetemi kancellárokhoz hasonló külső felügyelők kinevezését tervezi az egészségügyi államtitkár az állami kórházak élére. Akciószövetséget hoztak létre a humántárca „mostohagyermekei”, a győri kórház sebészei egyelőre eredménytelenül harcolnak ügyeleti díjaik megemeléséért.

Kancellárok kinevezését tervezi az egészségügyi államtitkár az állami kórházak élére. A tegnap felröppent hír azt jelzi, tartanak a találgatások az egészségügyi államtitkár terveivel kapcsolatban, mert kerüli a nyilvánosságot, ahol meg lehetne kérdezni, hogyan akarja átalakítani az ellátórendszert, honnan akar fedezetet teremteni az elodázhatatlan béremelésekre. Eddig vagy a sajtó teljes kizárásával, vagy egy-két kiválasztott újságíró jelenlétében említette meg, hogy vélhetően az egyetemek gazdálkodását rendbe tenni hivatott kancellárokhoz hasonló külső pénzügyi szakértőket látna szívesen a kórházak vezetői mellett is. Először a Magyar Orvosi Kamara november végi elnökségi ülésén tesztelte az ötletet, de a szűkszavú beszámolóból csak annyi derült ki, hogy az alapellátás megerősítése, a szociális ellátás leválasztása, az új budapesti kórházi koncepció, továbbá az intézmények működési feltételeit rögzítő minimumrendelet újragondolása mellett a kancellária-modell létrehozása az öt legfontosabb területet, ahol már 2016 év végéig látványos eredményeket szeretne felmutatni Ónodi-Szűcs Zoltán.

"Mostohagyerekek" szövetsége
Akciószövetséget hoztak létre az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) „mostohagyermekei”, vagyis az egészségügy képviseletében Sándor Mária Magyarország a Magyar Egészségügyért mozgalma, a szociális területen működő Autonóm Területi Szakszervezet és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete. Csatlakozásra és a hatékony érdekérvényesítéshez elengedhetetlen közös megmozdulásokra hívják a humán szakmák képviselőit, összefogásuk nyomatékosítására pedig a „fekete ruhás nővér” tegnap Orbán Viktornak címzett nyílt levelet jelentetett meg a Népszabadságban. Sándor Mária őt is csatlakozásra hívta, de keményebben is fogalmazott, amikor azt írta: „Magyarország miniszterelnökeként köteles tenni a magyar emberekért, ezért azt szeretnénk, ha harcunk élére állna”. Civilként.

A téma hétfőn került elő ismét, amikor kórházvezetőkkel osztotta meg terveit, de a zárt eligazításról alig szivárgott ki valami. Az egyik legismertebb szakmai portál, a Weborvos is csak annyi közölt, hogy nem hangzott el sok konkrétum, de legalább jó hangulatban telt a találkozó. Az Emberi Erőforrások Minisztériumától szerettünk volna részleteket is megtudni, de mindössze azt a választ kaptuk: "A minisztérium a betegellátás színvonalának javítása érdekében valóban még felelősebb gazdálkodást és egymással való együttműködést vár a kórházaktól, ezért a minisztérium a kórházak gazdálkodásának átláthatóságát és racionalizálását segítő kancellária-rendszer tervén dolgozik".

Az egészségügyi államtitkárnak a terv megvalósításakor számolnia kell azzal, hogy a 2014. november 15-től kinevezett külső „felügyelők” tevékenységét a felsőoktatásban is sok helyen botrányok sorozata kísérte, bár kétségtelen, hogy egyéves működésük értékelése a tárca szerint azt mutatta, lefaragták a felsőoktatási intézmények tartozásait. Kivéve a betegellátást végző klinikákon.

Győrben vihar van
Csütörtökön sem csitultak a győri Petz Aladár Kórház sebészetén kialakult vihar hullámai – írta a megyei napilap. A Népszava híre nyomán szerda délután derült ki, hogy a sebészeti osztály húsz orvosából 16-an még karácsony előtt levélben követelték az ügyeleti díjak megemelését, és a vitát a kórház vezetőivel folytatott tárgyaláson sem sikerült rendezni. Az intézmény főigazgatója azóta többször is megerősítette a Kisalföldnek, hogy „olyan megoldás nem születhet, amely csak a tizenhat sebészt érinti”, a kórház többi dolgozóját pedig nem. Tamás László János az egészségügyi államtitkárral folytatott telefonos egyeztetésen állítólag egyértelművé tette, hogy társadalmi konszenzus szükséges a megoldáshoz. A lap úgy tudja, egyelőre műtét nem maradt el Győrben. Meg nem erősített információink szerint ugyanakkor a sebészek felmondását is kilátásba helyező levél az aláírásokkal egyelőre ügyvédi letétben van.

Ellenzéki alkotmánybírók kerestetnek?

Publikálás dátuma
2016.01.15. 06:03
A legfőbb jogorvoslati fórum FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Tavasszal összesen négy tagot, köztük a testület elnökét is pótolni kellene az Alkotmánybíróságban, amiről a Fidesz, a kiszivárogtatások szerint legalábbis egyezkedne az ellenzékkel, hiszen nincs parlamenti kétharmada. Információink szerint ugyanakkor Orbán Viktor akár azt a forgatókönyvet is támogathatónak találná, ha egyáltalán nem töltenék be a megüresedő helyeket. Elnököt ugyanakkor, még ebben az esetben is a parlamentnek kellene választania a testület élére.

Az Alkotmánybíróság (Ab) tizennégy hivatalban lévő tagja közül háromnak, köztük az elnöknek (Kiss László, Lévay Miklós és Lenkovics Barnabás) hamarosan lejár a mandátuma, a múlt februárban távozott elnök, Paczolay Péter helyére pedig tavaly óta nem jelöltek új alkotmánybírót a kormánypártok, tehát egy negyedik hely is betöltetlen. Így most tavasszal összesen akár négy a Ab-tag megválasztása is esedékes lehet, elnököt a hatályos szabályok szerint mindenképpen az Országgyűlésnek kell "adnia" a testületnek.

A kétharmados többségét a tavalyi, veszprémi időközi országgyűlési választáson elvesztő, s a néhány héttel későbbi, a tapolcai voksoláson is mandátumot bukott Fidesz-KDNP bizonyos sajtótermékek, valamint az Eötvös Károly Intézet (Ekint) értesülései szerint háttéralkudozásba kezdett az ellenzéki pártokkal, illetve a Jobbikkal, hogy megszerezze a szükséges parlamenti támogatást. Az ajánlat úgy szól - mint az Ekint és az Index.hu is megírta -, hogy a Fidesz két tagot adna, míg a Jobbik és a baloldal is 1-1 embert vihetne a testületbe. A portál szerint ellenzéki oldalról a Jobbik együttműködő és részben az MSZP is, míg a DK elutasít minden ilyen tárgyalást (nem mintha utóbbi parlamenti frakcióval rendelkező párt lenne, s így bármilyen módon részt vehetne a jelölésben - a szerk.). Az LMP viszont nem zárkózik el, de nem akarja, hogy a pártok előre levajazva fogadják el egymás embereit, hanem közösen támogatható jelölteket szeretne.

Konkrét nevekről egyelőre nem esett szó - állítják a politikusok, miközben lapunk is többször írt már arról, hogy maga Orbán Viktor "nagyon nem bánná", ha egy hozzá igazán közelálló, "vele egy kurzust jelentő" alkotmánybírósági elnök kapna felhatalmazást - 12 évre. Miután a testület jelenlegi feje, az egy éve elnöklő Lenkovics Barnabás még kilencéves mandátummal, a régi jelölési-választási rendszerben került az Ab-be, a kormányoldalon ma is lebegtetik esetleges újraválasztását, s újabb elnöki megbízását. Erre ő maga is több ízben bejelentkezett. A Népszava ugyanakkor úgy tudja, Lenkovics újraválasztásának csak "sima" tagként van esélye, főként mert a Fidesz őt nemcsak a KDNP-vel, hanem a Jobbikkal is konszenzusos jelöltnek tartja - még úgy is, hogy a szélsőjobboldali párt képviselői 2014. decemberében a szavazólapot sem vették fel Lenkovics alkotmánybírósági elnökké választása során, mert "nem kívánták legitimálni a Fidesz által kialakított alkotmánybírósági rendszert". (Korábban persze a jobbikosok támogatták Pokol Béla és Juhász Imre alkotmánybíróvá választását is ebben a szisztémában - a szerk). Ma már, úgy tudjuk, a Jobbiknak nem volna problémája Lenkovics újraválasztásával, amennyiben ők is jelölhetnek egy vagy két alkotmánybírót, akit támogat a kormányoldal. Utóbbi esetben, információink szerint akár azt is támogatnák, hogy az alaptörvényt IPad-jén Brüsszel-Budapest repülőjáratokon megíró Szájer József ne csak alkotmánybíró, hanem a testület elnöke is legyen. A ma fideszes európai parlamenti képviselő egyelőre nem nyilatkozott arról, otthagyná-e Orbán kedvéért, na meg a 2028-ig biztosított alkotmánybírói javadalmazás, s akár az Ab-elnököknek járó többletjuttatások fényében az uniós parlamentet. A kérdés persze kissé komolytalannak tűnik, ahogyan a pártoknak tett, konszenzusos ajánlat is.

Ekint: a demokraták mondjanak nemet

Egy biztos: az új Ab-tagok megválasztásához az összes országgyűlési képviselő kétharmadának támogató szavazata szükséges, amivel a Fidesz ma már nem rendelkezik. A Ekint szerint ezért a Fidesz által "kínált" konszenzusos javaslatra válaszul három lehetséges alternatíva látszik. Először, a magukat demokratikusnak nevező ellenzéki pártok elfogadják az ajánlatot. Másodszor, a baloldal elutasítja az ajánlatot, és a Fidesz a Jobbikkal állapodik meg az új tagokról. Harmadszor, nem választanak új tagokat, és ezzel az Ab működőképessége veszélybe kerül: a törvény szerint legalább tíz tag jelenléte szükséges a döntésekhez, s a most tavasszal távozó három alkotmánybíró pótlása nélkül 11 csökkenne a létszám.

Az Ekint szerint a magukat demokratikusnak nevező pártok nézőpontjából az ajánlat elutasítása melletti érvek elsöprőek. Felhívták a figyelmet arra, hogy az utóbbi években kialakított, Fidesznek elköteleződött, Ab helyzetén "egyetlen, a baloldal által jelölt, az alkotmányosság elveit esetleg elfogadó új tag megválasztása leheletnyit sem javítana. Ezzel szemben az alku elfogadásával járó károk számosak. Először, a megállapodás a többpárti konszenzus látszatát kölcsönözné a Fidesz által egyoldalúan kialakított helyzetnek. Másodszor, az orbáni gyakorlatot eddig kritizáló pártok elvesztenék alapjukat arra, hogy bírálják az Ab körül kialakult állapotokat. Harmadszor, a Jobbikkal közösen megvalósított alku szintén ellentétes korábbi állásfoglalásaikkal. Mindezeket, a külön-külön is vállalhatatlan engedményeket megtenni pusztán azért, hogy egyetlen, önmagában semmiféle befolyással nem bíró tagot jelölhessenek a tizenöt tagú Ab-ba, nemcsak morálisan, hanem politikailag is esztelenségnek tűnik" - írták. Kiemelték azt is: "meggyőződésünk, hogy az orbáni alku elutasításának egyetlen demokratikusan vállalható alternatívája volna: a magukat demokratikusnak tartó pártok az alku feltételeként szabhatják a 2010-ig érvényben lévő jelölési rend és a korábbi, csorbítatlan Ab-hatáskör visszaállítását, a 2010 óta egyoldalúan jelölt és megválasztott tagok lecserélését új, konszenzusos, az alkotmányosság iránt elkötelezett tagokra. Ezt Orbán természetesen sosem fogadná el, ezért az alku elutasításának nincs reális alternatívája."

Már elfoglalták, évtizedekre

A legutóbb, 2014 őszén megválasztott alkotmánybírákkal, Czine Ágnessel, Sulyok Tamással és Varga Zs. Andrással a Fidesz már bebiztosította abszolút többségét a testületben, úgy is, hogy a tavaly távozott Paczolay Péter helyére máig nem került új tag. Már a 2010-es kormányváltást követően ugyanis a Fidesz azonnal átalakította az alkotmánybírók jelölési rendjét; így teljesen egyedül képessé vált jelölni és megválasztani tagokat az Ab-be, és az utóbbi öt évben gyakorolta is ezt a jogát, s újabb és újabb, a kormánypártokhoz kötődő, elkötelezett bírákat választott, többüket 12 évre.

Nem volt ugyanis elég a Fidesz akaratérvényesítéséhez, hogy már az előző alkotmányban, majd pedig az alaptörvényben és az új alkotmánybírósági törvényben is jelentősen csorbította az Ab jogköreit, vagy hogy már 2010 júliusában delegálták a testületbe az első Orbán-kormány egykori kancelláriaminiszterét, Stumpf Istvánt, az azóta nyugdíjba vonult Bihari Mihállyal együtt. Az Ab még így is képes volt az érdemi döntéshozatalra, amit a 98 százalékos különadó, valamint az indoklás nélküli menesztések ügyében következetesen gyakorolt is. Épp ezért 2011 szeptemberétől a 11 fős testületet 15 fősre duzzasztották - a tagok mandátumát 12 évre emelték -, egyúttal öt új bírót ültettek a Ab-ba. A kormánypárti képviselő Balsai István mellett Szalay Péter ügyvédet, Szívós Máriát, a Fővárosi Bíróság volt tanácselnökét, Dienes-Oehm Egon volt nagykövetet, valamint a jogász Pokol Bélát tették alkotmánybíróvá.

2011 utolsó negyedéve az új tagokkal együtt is átmeneti időszak volt. Még nem léptek ugyanis hatályba azok az új alaptörvénnyel jött szabályok, amelyek erősen korlátozták az Ab-hoz fordulás jogát, és nem vesztek még el azok a beadványok sem, amelyek a testület előtt voltak a legsúlyosabb jogsérelmek ügyében. A testület működése az alaptörvény hatályba lépésével, 2012. január 1-jével alakult át gyökeresen, az állampolgári normakontroll-kérelmek korlátozása pedig azzal is együtt járt, hogy a folyamatban lévő ügyek döntő többsége megszűnt, 1600-ból csak mintegy 300 beadványt sikerült "átmenteni". Ráadásul az Ab ekkor már rendkívüli módon megosztottá is vált; a bírák nyugdíjkorhatárának 70 évről 62 évre csökkentését elutasító 2012 nyári Ab-döntést például 7:7 arányban fogadták el - csak 14 tag szavazott -, és végül az azóta távozott elnök, Paczolay Péter voksa döntött. A többségi határozattal szemben különvéleményt megfogalmazók közül hatan 2010-11-ben kerültek be a testületbe.

A megosztottság ellenére többször sikerült érdemi döntést hoznia a testületnek, ezért is volt "szüksége" a kétharmadnak arra, hogy a negyedik alaptörvény-módosítással tucatnyi ügyben reagáljon az Ab-határozataira: mérlegelés nélkül az alaptörvénybe írták az alkotmányellenes szabályokat, és újból korlátozták az Ab jogköreit. Ráadásul időközben alkotmánybíróvá választották Salamon László KDNP-s képviselőt, majd Juhász Imrét, a Független Rendészeti Panasztestület elnökét, Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselőjének korábbi közvetlen munkatársát is.Így vált már akkor egyértelművé a kormánypárti többség a testületben, amelyet az azóta született döntések egyértelműen igazolnak is.

Az éles ellentét a korábbi és az "új" Ab-tagok között azok irományaiban is egyértelműen felfedezhető, szakértők színvonalbeli különbségekről is beszélnek. Ráadásul a Fidesz maga is elárulta, hogy mely alkotmánybírák munkájával "elégedett", amikor 2013-ban úgy módosította az Ab-törvényt, hogy eltörölte a testület tagjainak a 70. életévhez kötött felső korhatárát. A Fidesz által 2011 ősze óta megválasztott alkotmánybírák tehát nemcsak 12 évre kaptak felhatalmazást, de annak ellenére is kitölthetik meghosszabbított mandátumukat, hogy többen idő közben betöltik a 70 évüket. A korhatár eltörlése miatt lehet hosszabb ideig alkotmánybíró: Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla, Salamon László és Szívós Mária. Ráadásul a civil jogvédők szakmai kutatása szerint a fontos kérdésekben hat 2010 óta választott alkotmánybíró (Balsai, Dienes-Oehm, Juhász, Pokol, Salamon és Szívós) szinte mindig a Fidesz érdekeinek megfelelően döntött. Alkotmánybíráskodása alapján rajtuk kívül Lenkovics Barnabást lehet még nagy bizonyossággal a kormány emberének tekinteni. Erre amúgy ő maga is ráerősített: miután ugyanis kétharmaddal a testület elnökévé választották, az Ab egyik feladatának azt nevezte, hogy az ne akadályozza a kormányt. Hetükön túl eddigi tevékenysége alapján még a 2014. ősszel megválasztott Varga Zs. Andrást, Polt Péter korábbi helyettesét lehet biztos kormánypárti alkotmánybírónak tekinteni, de eddigi tevékenységét elemezve nem sokban különbözik tőle Czine Ágnes és Sulyok Tamás sem.

Orbán mégsem döntene?

Ezek alapján ma a tizenöt fős testületben összesen tizenegy bíró a Fidesznek köszönheti megbízását, s ezt többségük "figyelembe is veszi" munkája során. Egy tag pedig Paczolay távozása óta hiányzik, hiszen a Fidesz-KDNP már nem volt képes alkalmazni a 2010 utáni gyakorlatot, azaz hogy az ellenzékkel való egyeztetés nélkül tudott jelölni és megválasztani bírákat. Miután pedig az alkotmánybírókkal épp az a "baj", hogy mozdíthatatlanok, a megválasztásuk után már nemigen köti őket semmi, és - miként azt Stumpf István példája mutathatja -, így a kormánypártok ma még bizalminak tűnő emberei is okozhatnak "csalódást". Ma nemcsak az a kérdés, milyen kompromisszumra képes az ellenzéki pártokkal a Fidesz-KDNP az alkotmánybíró-jelölés és -választás ügyében, hanem az is, hogy egyáltalán érdemes-e kockáztatnia. Kormánypárti forrásaink szerint Orbán Viktor a jelenlegi helyzetben akkor járhat a legjobban, ha sem Paczolayt nem pótolja továbbra sem, de a heteken, hónapokon belül távozó másik három bíró helyére sem próbál meg új embert találni, hiszen úgy 11 taggal működne tovább a testület, és lényegében csak egyhangú, esetenként egy-egy ellenszavazattal továbbra is a Fidesz-álláspontot képviselné a legfőbb jogorvoslati fórum. Így a kompromisszumra nem hajlandó ellenzékre mutogatva a Fidesz a demokratikus intézményrendszer leépítését érintő nemzetközi kritikákra is visszavághatna, s fenntarthatná a neki kényelmes, teljesen "egyszínű" Ab-t is. Nagy kérdés ugyanakkor, hogy a testület elnökét miként választanák meg, hiszen ha nem jelölnek új tagot, a parlamentnek akkor is az összes képviselő kétharmados támogatásával kell Ab-elnököt választani, akár a hivatalban lévő tagokból - mandátumuk lejártáig. A mai alkotmánybírák között márpedig van olyan, aki a Jobbik szívesen támogatna az elnöki poszt megszerzésében.

Szerző