Új korszak határán a Nemzeti Énekkar

Publikálás dátuma
2016.01.16. 06:45

A magyar művészeti életben sajnos igen ritkán fordul elő, hogy a leköszönt régi és a kinevezett új vezető egy ideig közösen irányít egy intézményt. A Nemzeti Énekkarnál most ezt történik: Antal Mátyás nyugdíjba vonult, de március végéig együtt dolgozik utódával, Somos Csabával. A pályáztatás nélkül kiválasztott, szakmai körben nagyon elismert Somos Csabát nemcsak új feladatáról, hanem a magyar kóruskultúra helyzetéről, a Kodály-módszer jövőjéről is kérdeztük.

A 45 éves Somos Csaba a Zeneakadémia karvezetés tanszaka után a karmesterképzőt is elvégezte, s rangos mesterkurzusokon vett részt. 1992-től tizenöt éven át a Vasas Művészegyüttes karnagya volt, s itt alapította meg a jeles zeneszerző-népzenekutató-karnagyról, Vass Lajosról elnevezett kamarakórust, amelynek mindmáig vezetője. Amatőr muzsikusokból álló, de professzionális produkciókra törekvő együttesével számos nemzetközi díjat nyert – a többi között Görögországban, Olaszországban és Macedóniában. 2000-től a debreceni Csokonai Színház, 2004-től a Pécsi Nemzeti Színház zeneigazgatójaként jelentős operai gyakorlatot is szerzett, majd 2009-től négy és fél éven át a Magyar Rádió Énekkarának vezető karnagya volt. 2013 óta a Zeneakadémia tanára és az intézmény Alma Mater Kórusának karnagya.

Somos Csaba kinevezését ezúttal nem előzte meg pályázat: a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar vezetése, valamint a kórus tagjai „közfelkiáltással” támogatták személyét és szakmai programját. „2015 márciusában – a Miskolci Szimfonikus Zenekar mellett – a Nemzeti Énekkart kértem fel a doktori (DLA) hangversenyemen való közreműködésre. Ez nagyon szerencsés pillanatban történt, mert akkor már Antal Mátyás bejelentette, hogy nyugdíjba készül, s én is a kiszemelt utódok közé tartoztam. Kifejezetten nehéz műsort állítottam össze; Puccini Messa di Gloria című oratorikus művét csupa a cappella (vagyis kíséret nélküli) darab előzte meg, ráadásul kortárs magyar kompozíciók, a legkülönbözőbb generációkhoz tartozó szerzők alkotásai. Tallér Zsófia, Beischer Matyó Tamás, Csemiczky Miklós, Oláh Tibor, Orbán György, Pertis Jenő és Gyöngyösi Levente alkotásait rengeteget próbáltuk – azt szoktam mondani, hogy három nagy oratóriumot be lehet tanítani annyi idő alatt, mint amennyi ezekhez a kortárs kórusművekhez szükséges. De nem bántuk meg, mert szakmailag nagyon hasznos volt, remekül összecsiszolódtunk.”

Igazán európai – de a magyar gyakorlattól sajnos idegen – megoldás, hogy Somos Csaba és Antal Mátyás most három hónapig közösen vezeti az együttest, hogy az átadás-átvétel minden szempontból zökkenőmentes legyen. „A Nemzeti Énekkar az ország egyetlen nagy létszámú vegyeskara, egy hatalmas gépezet, amit alaposan meg kell ismernem. Köszönöm Antal Mátyásnak a barátságát, a támogatást, éjszakába nyúló szakmai beszélgetéseinket. Kovács Gézának, a Nemzeti Filharmonikusok főigazgatójának is köszönettel tartozom, hogy ezt a három hónapos átmeneti időszakot lehetővé tette” – mondja Somos Csaba. Az új vezető karnagy tiszteli és folytatandónak véli a Nemzeti Énekkar három évtizedes örökségét. A fő csapásirány így továbbra is a nagy létszámú kórust igénylő oratorikus művek előadása, a zenekarokkal közösen létrehozott, grandiózus produkciókban rejlő lehetőségek kiaknázása. Somos ugyanakkor – éppen tavalyi doktori koncertje nyomán – sokkal több a cappella darabot szeretne repertoáron tartani. Bátran nyúlna a kortárs zenéhez is, „amelynek megismertetéséhez, megkedveltetéséhez hatalmas fegyver a kórus.”

A Nemzeti Énekkarnál végzett munkája mellett Somos Csaba félállásban továbbra is tanít a Zeneakadémián: hetente egyszer vezénylési gyakorlatot tart, egy másik napon pedig az Alma Mater Kórust irányítja. „Amikor 2013-ban eljöttem a Magyar Rádióból, Kutnyánszky Csaba rektorhelyettes szinte azonnal jelezte, hogy számít a munkámra, én pedig nagy lelkesedéssel vetettem magam az egyetemi életbe.” Bár a Nemzeti Filharmonikusok és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem között jelenleg is van érvényes szakmai együttműködési megállapodás, Somos szeretné ezt az énekkar vonatkozásában is sokkal több tartalommal megtölteni; folyamatosan ápolni a kapcsolatot a fiatal karnagyokkal, zeneszerzőkkel, énekesekkel.

A mai zeneakadémisták, a jövő karvezetői és általában a hazai kóruskultúra helyzete Somos Csaba szerint cseppet sem könnyű. A Kodály-módszer – bár természetesen lehet rajta frissíteni, új repertoárral bővíteni – 49 évvel a mester halála után sem avult el, értékei ma is megkérdőjelezhetetlenek. Ugyanakkor az elmúlt évtizedekben végzetesen leromlott az iskolai énekoktatás, s ezzel összefüggésben egyre kevesebb olyan szakember van, aki a Kodály-módszert az eredeti minőségben, autentikusan képes továbbadni. Ezt a problémát csak nagyon következetes pedagógiai koncepcióval, s akkor is csak hosszabb távon lehetne orvosolni. A kóruséneklést mozgással és látványos performansszal kombináló újabb irányzatot – amelynek itthon is egyre több híve van – Somos Csaba nem tartja követendőnek. Szerinte inkább a világszerte sikeres skandináv és balti énekkarok invenciózus műsorválasztásából, óriási befektetett munkájából, profizmusából lehetne tanulni.

A CSOK sem csodaszer

Publikálás dátuma
2016.01.16. 06:21
A családoknak számolniuk kell a jegybank állította hitelfelvételi, törlesztési korláttal is FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Egyre ellentmondásosabb a magyar építőipar helyzete. A lakásépítés alig, viszont a stadionok és ipari épületek nagy értékben épültek, míg az infrastruktúra beruházásai visszaestek novemberben. Nagy kérdés ugyanakkor, hogy a kibővített Családok Otthonteremtő Kedvezménye (CSOK) milyen hatással lesz a építőiparra. A prognózisok szerint emelkedni fognak a lakásárak.

Nem sikerülhetett túl fényesre 2015 az építőipar számára, ugyanis az elmúlt év első tizenegy hónapjában - a KSH adatai szerint - mindössze 2,8 százalékkal bővült a termelés az előző esztendő azonos időszakához képest. A növekedés novemberben az előző hónaphoz viszonyítva 3,6 százalékos volt, míg 12 hónapra visszatekintve 0,2 százalékos csökkentést mértek a statisztikusok. Az épületek építése meglódult, hiszen az alágazat teljesítménye 10,2 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, ugyanakkor az egyéb építményeké 8,0 százalékkal csökkent. Az utóbbin aligha lehet csodálkozni, ugyanis az előző, 2013-ban befejeződött uniós gazdasági ciklus áthúzódó hatása az infrastrukturális beruházásoknál már kevéssé volt érzékelhető, és ezt elsősorban a mélyépítőipar sínylette meg.

A kormány most abban bízik, hogy a kibővített CSOK érdemlegesen "meglöki" az építőipar, ezen belül a lakásépítésben érdekelt vállalkozások teljesítményét. A növekedés igencsak ráférne az építőiparra, ugyanis a megkötött szerződések november végén 45,7 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbinál. Az új szerződések nagyobb részét a sportlétesítményekre, oktatási, illetve ipari épületekre kötött nagy értékű megállapodások teszik ki, és nem a lakásoké.

Ha a CSOK-os igények hirtelen nőnének - amire kicsi az esély -, akkor kapacitáskorlátba ütköznének a lakásépítési vágyak - mondta lapunk érdeklődésére Németh Dávid. A K&H Bank vezető elemzője még nemrégiben is úgy vélte, hogy az ágazat vállalkozásai nagy számban megjelennek majd a lakásépítési piacon, mivel 2016-ban az uniós pénzek lehívása visszafogott lesz, ám módosított álláspontján, mert a legújabb tervek szerint idén 2500 milliárd forintos lehívását helyezte kilátásba a kormány. Az első CSOK-os megrendelések idén ősszel érkezhetnek meg a vállalkozókhoz - véli Németh. Viszont már most hiány mutatkozik mind a képzett, mind a képzetlen munkaerőből, ami a vállalási árakat felsrófolhatja. Az új munkaerő felvételéhez, valamint kapacitásbővítő beruházásaikhoz állami támogatásra is számíthatnak a vállalatok - ígérte tegnapi tájékoztatóján Lepsényi István, a nemzetgazdasági tárca államtitkára.

Németh Dávid megemlítette, hogy a 10 millió forintos ingyen pénz mellé adható második 10 millió forint hitel kiutalásánál gátat jelenthet a jövedelemarányos törlesztőrészlet kötelező figyelembevétele. Ugyanis minden új, 200 ezer forintot meghaladó hitel felvételekor vizsgálni kell az ügyfél minden már fennálló hitelszerződéséhez kapcsolódó törlesztési terhét is. Vagyis a legális, igazolt nettó jövedelem 50 százalékánál, (400 ezer forintos nettó jövedelem 60 százalékánál) nem lehet magasabb a havi törlesztőrészlet.

Más szakemberek is a CSOK néhány negatív piaci hatására hívták fel a figyelmet. Az egyik ilyen, hogy az építési költségek csökkenésére semmiképpen nem lehet számítani. Az a realitás, hogy a 27-ről 5 százalékosra mérsékelt lakásáfát a vállalkozók lenyelik, de még a CSOK egy részéből is a saját profitjukat növelik majd. A használt lakások, családi házak és a telekárak is minden bizonnyal megdrágulnak. Ugyanakkor a CSOK a felfüggesztett lakóparki beruházások némelyikébe újra életet lehelhet, ami a magasabb jövedelműeknek jelenthet újabb perspektívát, mégpedig befektetési céllal. Ismét megfordulhat a Budapestre visszaköltözési hullám.

Egy érdekes ellentmondásra hívta fel Balogh László a figyelmet. Az ingatlan.com szakértője emlékeztetett arra, hogy a CSOK maximális összegéhez csak 60 négyzetméternél nagyobb alapterületű lakások esetében lehet hozzájutni, viszont a fejlesztők csak a maximum 150 négyzetméteres lakások után tudják felszámítani a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcsot, emiatt célszerűbbnek látszik nagyobb lakást építtetni.

Szerző

A CSOK sem csodaszer

Publikálás dátuma
2016.01.16. 06:21
A családoknak számolniuk kell a jegybank állította hitelfelvételi, törlesztési korláttal is FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Egyre ellentmondásosabb a magyar építőipar helyzete. A lakásépítés alig, viszont a stadionok és ipari épületek nagy értékben épültek, míg az infrastruktúra beruházásai visszaestek novemberben. Nagy kérdés ugyanakkor, hogy a kibővített Családok Otthonteremtő Kedvezménye (CSOK) milyen hatással lesz a építőiparra. A prognózisok szerint emelkedni fognak a lakásárak.

Nem sikerülhetett túl fényesre 2015 az építőipar számára, ugyanis az elmúlt év első tizenegy hónapjában - a KSH adatai szerint - mindössze 2,8 százalékkal bővült a termelés az előző esztendő azonos időszakához képest. A növekedés novemberben az előző hónaphoz viszonyítva 3,6 százalékos volt, míg 12 hónapra visszatekintve 0,2 százalékos csökkentést mértek a statisztikusok. Az épületek építése meglódult, hiszen az alágazat teljesítménye 10,2 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, ugyanakkor az egyéb építményeké 8,0 százalékkal csökkent. Az utóbbin aligha lehet csodálkozni, ugyanis az előző, 2013-ban befejeződött uniós gazdasági ciklus áthúzódó hatása az infrastrukturális beruházásoknál már kevéssé volt érzékelhető, és ezt elsősorban a mélyépítőipar sínylette meg.

A kormány most abban bízik, hogy a kibővített CSOK érdemlegesen "meglöki" az építőipar, ezen belül a lakásépítésben érdekelt vállalkozások teljesítményét. A növekedés igencsak ráférne az építőiparra, ugyanis a megkötött szerződések november végén 45,7 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbinál. Az új szerződések nagyobb részét a sportlétesítményekre, oktatási, illetve ipari épületekre kötött nagy értékű megállapodások teszik ki, és nem a lakásoké.

Ha a CSOK-os igények hirtelen nőnének - amire kicsi az esély -, akkor kapacitáskorlátba ütköznének a lakásépítési vágyak - mondta lapunk érdeklődésére Németh Dávid. A K&H Bank vezető elemzője még nemrégiben is úgy vélte, hogy az ágazat vállalkozásai nagy számban megjelennek majd a lakásépítési piacon, mivel 2016-ban az uniós pénzek lehívása visszafogott lesz, ám módosított álláspontján, mert a legújabb tervek szerint idén 2500 milliárd forintos lehívását helyezte kilátásba a kormány. Az első CSOK-os megrendelések idén ősszel érkezhetnek meg a vállalkozókhoz - véli Németh. Viszont már most hiány mutatkozik mind a képzett, mind a képzetlen munkaerőből, ami a vállalási árakat felsrófolhatja. Az új munkaerő felvételéhez, valamint kapacitásbővítő beruházásaikhoz állami támogatásra is számíthatnak a vállalatok - ígérte tegnapi tájékoztatóján Lepsényi István, a nemzetgazdasági tárca államtitkára.

Németh Dávid megemlítette, hogy a 10 millió forintos ingyen pénz mellé adható második 10 millió forint hitel kiutalásánál gátat jelenthet a jövedelemarányos törlesztőrészlet kötelező figyelembevétele. Ugyanis minden új, 200 ezer forintot meghaladó hitel felvételekor vizsgálni kell az ügyfél minden már fennálló hitelszerződéséhez kapcsolódó törlesztési terhét is. Vagyis a legális, igazolt nettó jövedelem 50 százalékánál, (400 ezer forintos nettó jövedelem 60 százalékánál) nem lehet magasabb a havi törlesztőrészlet.

Más szakemberek is a CSOK néhány negatív piaci hatására hívták fel a figyelmet. Az egyik ilyen, hogy az építési költségek csökkenésére semmiképpen nem lehet számítani. Az a realitás, hogy a 27-ről 5 százalékosra mérsékelt lakásáfát a vállalkozók lenyelik, de még a CSOK egy részéből is a saját profitjukat növelik majd. A használt lakások, családi házak és a telekárak is minden bizonnyal megdrágulnak. Ugyanakkor a CSOK a felfüggesztett lakóparki beruházások némelyikébe újra életet lehelhet, ami a magasabb jövedelműeknek jelenthet újabb perspektívát, mégpedig befektetési céllal. Ismét megfordulhat a Budapestre visszaköltözési hullám.

Egy érdekes ellentmondásra hívta fel Balogh László a figyelmet. Az ingatlan.com szakértője emlékeztetett arra, hogy a CSOK maximális összegéhez csak 60 négyzetméternél nagyobb alapterületű lakások esetében lehet hozzájutni, viszont a fejlesztők csak a maximum 150 négyzetméteres lakások után tudják felszámítani a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcsot, emiatt célszerűbbnek látszik nagyobb lakást építtetni.

Szerző