Előfizetés

Leminősítette Lengyelországot a Standard & Poor's

 Leminősítette Lengyelországot pénteken a Standard & Poor's, azzal a véleményével indokolva a döntést, hogy az új lengyel kormány több intézkedése kulcsfontosságú intézmények függetlenségét és hatékonyságát gyengítette.

 A nemzetközi hitelminősítő ezért az eddigi elsőrendű "A mínusz"-ról egy fokozattal "BBB plusz"-ra rontotta a hosszú futamidejű lengyel deviza-államadósság besorolását, negatív kilátással.

Magyar Györgynek picit már megüzenték: "vigyázz magadra"

Fazekas Ágnes
Publikálás dátuma
2016.01.15. 18:30
„Ha a magyaroknak ez kell, akkor egyék meg, amit főztek” FOTÓ: Vajda József/Népszava
Soha nem akarta megfélemlíteni a hatalom Magyar Györgyöt, bár a Mahir-ügyben már mintha üzengettek volna a központi hatalom lojális képviselői. Az ügyvéd unikálisnak tartja, hogy a fővárosi fideszesek előbb ismerték a bíróság Mahirre vonatkozó egyik döntését, mint a felperes. Büszke a még független bírói karra, amiért csak a törvényeknek és a saját lelkiismeretüknek megfelelő döntéseket hoznak. Az ügyészség függetlenségéről viszont úgy véli, ott kicsit más a helyzet. Az alkotmányról azt gondolja, annak az állampolgárokat kell megvédenie az ordas, hiéna állammal szemben.

- Igaz, hogy több bírót a hideg leli, amikor meglátja a tárgyalóteremben?

- Ilyet soha nem tapasztaltam.

- Pedig sokan mondják, hogy a bírók nem szívelik a sztárügyvédeket, különösen azokat, akik politika közeli ügyeket is elvállalnak.

- Lehet, hogy egyesek nem szeretik a sztárügyvédeket, de magam nem vagyok sztárügyvéd. A titulust is visszautasítom, mert nem tartom helyén valónak. Ezt a kifejezést annak idején Torgyán József hozta be a köztudatba, ami nem illeszkedik a hivatásomhoz. Sztárok a revü, a sport világában, a szórakoztatóiparban lehetnek, az igazságszolgáltatásban ez nem helyén való. Ami a respektemet illeti, azzal kapcsolatban éppen ellenkező tapasztalataim vannak. Bizonyos tisztelet ebben a korban már körbe vesz engem a szakmában és ez vonatkozik a bíróságokra is.

- Senki nem szólta meg még azért, amiért politika közeli ügyeket is vállal?

- A feleségem az egyetlen, aki néha szól, hogy ne pörögjem túl magam. De azután elfogadja, hogy ebben a korban az ember már a nyilvánosság előtt is kifejtheti a gondolatait, ha azok nem öncélúak és főleg, ha azokról megkérdezik.

- Védte a viszkist, az azeri baltás gyilkost, most a Quaestor-károsultakat, a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Mahir Cityposter Kft.-t képviseli. Ez utóbbiakkal nem teszi kockára a praxisát?

- Ez egy hivatás, ugyan olyan, mint például a traumatológusé. Neki is kötelességei vannak, hiszen felesküdött a szakmájában, neki adott esetben életet kell mentenie, nekem ügyvédként a bizalommal hozzám fordulók érdekeit kell a jog területén megfelelő felkészültséggel képviselni. A sebész sem nézi, hogy mi a vallása, az identitása a betegnek, ez az ügyvéd számára sem feltétel, amikor az ügyeket elvállalja. Vannak persze ügyvédetikai és személyes morális kérdések, amelyek gátat szabnak annak, hogy bizonyos határon túli megbízásokat elvállaljak. Sőt, ha menet közben kiderül, hogy az ügyféllel nem tudok együttműködni, akkor a bizalom alapján kötött megbízást is meg kell szüntetni. Ennyiben eltér a szakmám a traumatológusétól. Ő menet közben nem állhat félre.

- A politika közeli ügyekre azért más is jellemző, a kívülálló gyakran nem érti, hogy mer ilyet ügyvéd elvállalni. Soha nem akarta a hatalom megfélemlíteni?

- Nem tapasztaltam ilyet, bár a Mahir ügyben már mintha üzengettek volna a központi hatalom lojális képviselői. Politikusok, kormányzati emberek rendőrséggel, karhatalommal kezdtek fenyegetőzni, a hirdetőoszlopok őrzés-védelmét vállaló cégnél megjelentek a rendőrök, és a jogos birtokvédelmet vállalókat azzal is megfenyegették, hogy megvonják az engedélyüket.

- Önt nem fenyegették meg?

- Most sem tették. Életemben egyetlen telefont kaptam. Akkor egy néni azt mondta, - szó szerint idézem - maga nagyon értelmes, szimpatikus ügyvéd, ne védjen rendőrgyilkost. Amikor megkérdeztem, ki telefonál, annyit mondott, Fradi néni vagyok. Ez a Simon Tibor ügyre vonatkozott. De visszatérve a Mahirre, ami bizonyos szempontból egyedül álló a praxisomban, olyat sem tapasztaltam még, hogy egy vélhetően másik beállítottságú ügyvédi iroda arra szólít fel, a Mahir Cityposter külföldi tulajdonosa nevében ne tegyek nyilatkozatot. Egyébként eszem ágában sem volt, van nekem elég tennivalóm. Ez picit nekem azt üzeni, hogy "vigyázz magadra".

- Akkor nem üzenték meg világosan, hogy "vigyázz magadra", amikor a nyilvánosság előtt arról beszélt, a fővárosi fideszesek előbb ismerték a Fővárosi Törvényszék Mahirre vonatkozó egyik döntését, mint a felperes?

- Unikális volt. Én egyébként csak a média érdeklődésére igyekszem objektív válaszokat adni. Egészen addig, ameddig ez nem sérti az ügyfeleim érdekeit. Ha olyan kérdést kapok, ami árt az ügynek, akkor elnézést kérve közlöm, erre nincs felhatalmazásom. Sok esetben viszont a sajtó, a nyilvánosság nagy segítség, így van ez a Mahir ügyben is.

- Ez biztos?

- Igen, de ha árt, akkor nem szabad használni a médiát.

- Az Orbán-Simicska háború kellős közepén hisz abban, hogy pert nyerhet a Mahir?

- Amikor ügyet vállalok, lásd például az úgynevezett Zsanett-ügyet, vagy a Balla Irma gyilkosságot, meg kell győződnöm arról, hogy az általam képviselt ügyfél védhető, avagy jó eséllyel képviselhető, ezért szakmailag mellé tudok állni, segíteni. Ebben az esetben is meg vagyok győződve arról, hogy Simicska-Orbán háború ide, politikai érdek oda, az ügyet vinnem kell és a cég érdekében minden jogi hangszeren játszanom kell. Úgy belföldön, mint külföldön, úgy peren kívül, vagy polgári eljárásban, mint büntető eljárásban. A cégvezetés azért bízott meg, hogy az ő érdekükben minden jogi lépést megtegyek, és magam ennek akarok megfelelni. Mindegy, kik a tulajdonosok, az is, hogy milyen viszonyban vannak egymással, de az is mindegy, milyen stádiumban vannak a belső háborúk, illetve mit gondol a politika.

- Ilyenkor nem a közéleti szereplő, hanem az ügyvéd beszél önből?

- Nem skizoid a helyzet, ilyen a habitusom és ez már mással is előfordult. Közéleti szereplőként állampolgár vagyok, nem jogász. Akkor civil egyesületet alapítok, főpolgármester-jelöltként ügyekért próbálok harcolni. Ez utóbbira a közállapotokon javítani akaró civilek kértek fel, ám amikor láttam, hogy értelmetlen a verseny, mert a pártok csak saját érdekeiket nézik, félreálltam. Közéleti szereplőként másként gondolkodom, mint ügyvédként, de nem is úgy, mint a pártok. A KARD egyesületet is azért hoztuk létre.

- Erre még visszatérünk, de most az érdekelne, hogy amikor Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadó egyik Mahir üggyel kapcsolatos kijelentésére úgy reagál: a lojalitásnak nincsen felső határa, az nem inkább politikai, mint ügyvédi nyilatkozat?

- Vállalom ezt a mondatot. Bakondi György, akár Kocsis Máté, jogász ember, tudnia kell, hogy milyen határozatot hozott a főváros, akár azt, hogy a hirdetőoszlopok bontására nincs jogerős bírósági végzés. Ezért mondtam, hogy nem jogi szakmai alapon, hanem lojalitásból, az elvárásoknak megfelelni akarva kérnek és ajánlanak fel karhatalmi segítséget a jogellenes bontáshoz. Jogvégzett emberektől elvárható lenne, hogy a döntéseiket ne a lojalitás, hanem a szakmaiság jellemezze. Nem is értettem, hogyan fogadhatta el ezt a politikával erősen átitatott javaslatot a Fővárosi Közgyűlés. Az, hogy mondvacsinált okokkal felbontsák a céggel kötött érvényes szerződést, olyan jogi pozícióban, amelyben nincs is helye a felmondásnak. Ez is valamiféle üzenet volt arra vonatkozóan, hogy "ne ugráljatok szemben a hatalommal cityposteresek, mert mi úgyis azt csinálunk, amit akarunk, ha kell megváltoztatjuk a jogszabályokat". Nagyon fáj, hogy a kedvenc szakterületemet 2010 óta tépázzák, ez ellen jogászként és közéleti emberként is fel kell emelnem a szavam. Tiltakozom az ellen, hogy a jogbiztonság és a jogállam eltűnik. Fellépek az ellen, hogy az alkotmányt úgy tekintik, mint írott malasztot, és nem gránitszilárdságúnak, ahogy ígérték. Az én felfogásomban az alkotmánynak az a legfontosabb funkciója, hogy megvédje az állampolgárokat az ordas, hiéna állammal szemben.

FOTÓ: Népszava

FOTÓ: Népszava

- Ha az alaptörvény csak írott malaszt, ami nem védi meg az állampolgárokat, jogos a kérdés: nem félti a praxisát?

- Tényleg nem. Akkor sem, ha elmondom, amit gondolok, sőt szakmailag igyekszem azt érvényesíteni. Az Alkotmánybíróság kiüresítése ellen a szakmai tapasztalataim alapján tiltakozom, ez ellen senkinek nem lehet kifogása. Soha nem rejtem véka alá a véleményemet, mert Bibó István óta tudjuk, hogy a demokrata nem fél.

- Ügyvédként mit gondol a bíróság és az ügyészség függetlenségéről? Egyáltalán mer ilyen kérdésre őszintén válaszolni?

- Minden kérdésre merek válaszolni. Az ügyfeleim is azért fordulnak hozzám nagy számban, mert tudják, hogy nem félek, kiállok értük, ha képes vagyok velük, az ügyükkel azonosulni. Gátlástalan gyerekgyilkost nem tudok védeni, akár vallási elfogultakat. A Mahir viszont nagy kihívás az irodánknak. Akár Biszku Béla ügye, aminél szintén sokan kérdezték, hogyan szabad elvállalni? Pedig szabad, mert mindenkit megillet a védelem, mindenki választhat ügyvédet. Attól nem leszek kommunista, ha az ügyfelemnek igent mondunk és szakmai alapon egy eljárásban mellé állunk.

- De mit gondol a bíróság függetlenségéről?

- Nincsenek rossz tapasztalataim. A bíróság még független, büszke is vagyok a bírói karra, hogy ilyen, olyan elvárásoknak nem megfelelve csak a törvényeknek és a saját lelkiismeretüknek megfelelő döntéseket hoznak. Vannak persze kivételek, rossz példák, de a személyes tapasztalatom az, hogy megőrizték a függetlenségüket.

- És az ügyészség?

- Ott kicsit más a helyzet. Az ügyészséget Magyarországon ugyan hivatalosan nem rendelték a kormány alá, de sokszor előfordul, hogy politikai megrendelésre cselekszenek. A Biszku-ügyben erős volt a politikai megfelelés motívuma, ráadásul személyre szóló jogalkotást követően. Csapnivalóan rossz munkát végzett az ügyész, a fő vádban, amelyben azt akarták bizonyítani, '56-ban Biszku adott utasítást arra, hogy emberekre lőjenek. A megismételt eljárásban a bíróság helyére tette ezt a dolgot, nem marasztalta el a fő vádpontokban, pedig politikai okokból ez elvárás lett volna. A helyzetet azonban színezi, hogy a legfőbb ügyész úr öt ügyben fordult a Kúriához, azt kifogásolva, miért helyeznek hatályon kívül első fokú ítéleteket, ahelyett, hogy azokat elbírálnák. Ezek között volt a Biszku-ügy is. Ez ellen ismét berzenkedek, mert ha az első fokú ítélet rossz, megalapozatlan, vagy indokolatlan, akkor hatályon kívül kell helyezni. Ezt törvénytelennek nevezni megítélésem szerint nem helyes, hiszen a hatályos büntetőeljárási törvény erre lehetőséget ad.

- Hogyan került a politikába?

- A rendszerváltás időszakában megtetszett a Köztársaság Párt gondolatisága. Az a filozófia, hogy a gazdaság érdekében kell politizálni és nem fordítva. Elfogadtam, hogy minden társadalompolitikai kérdést gazdasági alapon lehet megítélni és ezért vettem rész a párt megalapításában, ezért indultam el a párt színeiben 1994-ben a főpolgármester-választáson, de nem lettem politikus. A kapacitásaimat az ügyvédi pálya lekötötte, a közéletben viszont azóta is részt veszek, alapító főtitkára vagyok a Bibó társaságnak, tagja vagyok a Magyar Büntetőjogi Társaságnak, a Jogi Szakvizsga Bizottságnak és más társadalmi szervezet kuratóriumának.

- Kétszer versengett a főpolgármesteri posztért, de nem nyert. Harmadszor is megpróbálja?

- 2019-ben én már nagyon öregember leszek. Egy idős vagyok Tarlós Istvánnal.

- Szerepet vállalt a DEKÁ-ban, most a KARD egyesületet irányítja. Komolyan hisz abban, hogy a civilek fogják leváltani Orbán rendszerét?

- Bízom abban, hogy a pártok mellett óriási szerepe van az állampolgári aktivitásnak. Ennek hiányában nincs előrelépés, nincs együttműködés. Nagy baj, ha a pártok csak magukkal, vagy egymással foglalkoznak. Ha a darabokra szakadt demokratikus ellenzék nem változtat azon a filozófiáján, amit a legutóbbi főpolgármester-választáson is tapasztaltam, hogy összefogás helyett inkább azt nézték, hány embert tudnak különböző önkormányzati helyekre bejuttatni, akkor nem győzhetnek. Ha ezt a gondolkodást legalább három hétre félre tudják tenni, és a választójogi törvény adta lehetőségek mellett civilekkel megerősített választási pártban, vagy szövetségben lépnek fel, leválthatják a jelenlegi hatalmat. 2018-ban, vagy egy esetleges előrehozott választáson félre kell tenni az önös érdekeket, különben minden marad a régiben. Külföldről nem szabad segítséget várni, az Unióban ugyanis azt mondják, ha a magyaroknak ez a kormány megfelel, kétharmados többséget tudnak ennek biztosítani, akkor egyék meg amit főztek...

Magyar Györgynek picit már megüzenték: "vigyázz magadra"

Fazekas Ágnes
Publikálás dátuma
2016.01.15. 18:30
„Ha a magyaroknak ez kell, akkor egyék meg, amit főztek” FOTÓ: Vajda József/Népszava
Soha nem akarta megfélemlíteni a hatalom Magyar Györgyöt, bár a Mahir-ügyben már mintha üzengettek volna a központi hatalom lojális képviselői. Az ügyvéd unikálisnak tartja, hogy a fővárosi fideszesek előbb ismerték a bíróság Mahirre vonatkozó egyik döntését, mint a felperes. Büszke a még független bírói karra, amiért csak a törvényeknek és a saját lelkiismeretüknek megfelelő döntéseket hoznak. Az ügyészség függetlenségéről viszont úgy véli, ott kicsit más a helyzet. Az alkotmányról azt gondolja, annak az állampolgárokat kell megvédenie az ordas, hiéna állammal szemben.

- Igaz, hogy több bírót a hideg leli, amikor meglátja a tárgyalóteremben?

- Ilyet soha nem tapasztaltam.

- Pedig sokan mondják, hogy a bírók nem szívelik a sztárügyvédeket, különösen azokat, akik politika közeli ügyeket is elvállalnak.

- Lehet, hogy egyesek nem szeretik a sztárügyvédeket, de magam nem vagyok sztárügyvéd. A titulust is visszautasítom, mert nem tartom helyén valónak. Ezt a kifejezést annak idején Torgyán József hozta be a köztudatba, ami nem illeszkedik a hivatásomhoz. Sztárok a revü, a sport világában, a szórakoztatóiparban lehetnek, az igazságszolgáltatásban ez nem helyén való. Ami a respektemet illeti, azzal kapcsolatban éppen ellenkező tapasztalataim vannak. Bizonyos tisztelet ebben a korban már körbe vesz engem a szakmában és ez vonatkozik a bíróságokra is.

- Senki nem szólta meg még azért, amiért politika közeli ügyeket is vállal?

- A feleségem az egyetlen, aki néha szól, hogy ne pörögjem túl magam. De azután elfogadja, hogy ebben a korban az ember már a nyilvánosság előtt is kifejtheti a gondolatait, ha azok nem öncélúak és főleg, ha azokról megkérdezik.

- Védte a viszkist, az azeri baltás gyilkost, most a Quaestor-károsultakat, a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Mahir Cityposter Kft.-t képviseli. Ez utóbbiakkal nem teszi kockára a praxisát?

- Ez egy hivatás, ugyan olyan, mint például a traumatológusé. Neki is kötelességei vannak, hiszen felesküdött a szakmájában, neki adott esetben életet kell mentenie, nekem ügyvédként a bizalommal hozzám fordulók érdekeit kell a jog területén megfelelő felkészültséggel képviselni. A sebész sem nézi, hogy mi a vallása, az identitása a betegnek, ez az ügyvéd számára sem feltétel, amikor az ügyeket elvállalja. Vannak persze ügyvédetikai és személyes morális kérdések, amelyek gátat szabnak annak, hogy bizonyos határon túli megbízásokat elvállaljak. Sőt, ha menet közben kiderül, hogy az ügyféllel nem tudok együttműködni, akkor a bizalom alapján kötött megbízást is meg kell szüntetni. Ennyiben eltér a szakmám a traumatológusétól. Ő menet közben nem állhat félre.

- A politika közeli ügyekre azért más is jellemző, a kívülálló gyakran nem érti, hogy mer ilyet ügyvéd elvállalni. Soha nem akarta a hatalom megfélemlíteni?

- Nem tapasztaltam ilyet, bár a Mahir ügyben már mintha üzengettek volna a központi hatalom lojális képviselői. Politikusok, kormányzati emberek rendőrséggel, karhatalommal kezdtek fenyegetőzni, a hirdetőoszlopok őrzés-védelmét vállaló cégnél megjelentek a rendőrök, és a jogos birtokvédelmet vállalókat azzal is megfenyegették, hogy megvonják az engedélyüket.

- Önt nem fenyegették meg?

- Most sem tették. Életemben egyetlen telefont kaptam. Akkor egy néni azt mondta, - szó szerint idézem - maga nagyon értelmes, szimpatikus ügyvéd, ne védjen rendőrgyilkost. Amikor megkérdeztem, ki telefonál, annyit mondott, Fradi néni vagyok. Ez a Simon Tibor ügyre vonatkozott. De visszatérve a Mahirre, ami bizonyos szempontból egyedül álló a praxisomban, olyat sem tapasztaltam még, hogy egy vélhetően másik beállítottságú ügyvédi iroda arra szólít fel, a Mahir Cityposter külföldi tulajdonosa nevében ne tegyek nyilatkozatot. Egyébként eszem ágában sem volt, van nekem elég tennivalóm. Ez picit nekem azt üzeni, hogy "vigyázz magadra".

- Akkor nem üzenték meg világosan, hogy "vigyázz magadra", amikor a nyilvánosság előtt arról beszélt, a fővárosi fideszesek előbb ismerték a Fővárosi Törvényszék Mahirre vonatkozó egyik döntését, mint a felperes?

- Unikális volt. Én egyébként csak a média érdeklődésére igyekszem objektív válaszokat adni. Egészen addig, ameddig ez nem sérti az ügyfeleim érdekeit. Ha olyan kérdést kapok, ami árt az ügynek, akkor elnézést kérve közlöm, erre nincs felhatalmazásom. Sok esetben viszont a sajtó, a nyilvánosság nagy segítség, így van ez a Mahir ügyben is.

- Ez biztos?

- Igen, de ha árt, akkor nem szabad használni a médiát.

- Az Orbán-Simicska háború kellős közepén hisz abban, hogy pert nyerhet a Mahir?

- Amikor ügyet vállalok, lásd például az úgynevezett Zsanett-ügyet, vagy a Balla Irma gyilkosságot, meg kell győződnöm arról, hogy az általam képviselt ügyfél védhető, avagy jó eséllyel képviselhető, ezért szakmailag mellé tudok állni, segíteni. Ebben az esetben is meg vagyok győződve arról, hogy Simicska-Orbán háború ide, politikai érdek oda, az ügyet vinnem kell és a cég érdekében minden jogi hangszeren játszanom kell. Úgy belföldön, mint külföldön, úgy peren kívül, vagy polgári eljárásban, mint büntető eljárásban. A cégvezetés azért bízott meg, hogy az ő érdekükben minden jogi lépést megtegyek, és magam ennek akarok megfelelni. Mindegy, kik a tulajdonosok, az is, hogy milyen viszonyban vannak egymással, de az is mindegy, milyen stádiumban vannak a belső háborúk, illetve mit gondol a politika.

- Ilyenkor nem a közéleti szereplő, hanem az ügyvéd beszél önből?

- Nem skizoid a helyzet, ilyen a habitusom és ez már mással is előfordult. Közéleti szereplőként állampolgár vagyok, nem jogász. Akkor civil egyesületet alapítok, főpolgármester-jelöltként ügyekért próbálok harcolni. Ez utóbbira a közállapotokon javítani akaró civilek kértek fel, ám amikor láttam, hogy értelmetlen a verseny, mert a pártok csak saját érdekeiket nézik, félreálltam. Közéleti szereplőként másként gondolkodom, mint ügyvédként, de nem is úgy, mint a pártok. A KARD egyesületet is azért hoztuk létre.

- Erre még visszatérünk, de most az érdekelne, hogy amikor Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadó egyik Mahir üggyel kapcsolatos kijelentésére úgy reagál: a lojalitásnak nincsen felső határa, az nem inkább politikai, mint ügyvédi nyilatkozat?

- Vállalom ezt a mondatot. Bakondi György, akár Kocsis Máté, jogász ember, tudnia kell, hogy milyen határozatot hozott a főváros, akár azt, hogy a hirdetőoszlopok bontására nincs jogerős bírósági végzés. Ezért mondtam, hogy nem jogi szakmai alapon, hanem lojalitásból, az elvárásoknak megfelelni akarva kérnek és ajánlanak fel karhatalmi segítséget a jogellenes bontáshoz. Jogvégzett emberektől elvárható lenne, hogy a döntéseiket ne a lojalitás, hanem a szakmaiság jellemezze. Nem is értettem, hogyan fogadhatta el ezt a politikával erősen átitatott javaslatot a Fővárosi Közgyűlés. Az, hogy mondvacsinált okokkal felbontsák a céggel kötött érvényes szerződést, olyan jogi pozícióban, amelyben nincs is helye a felmondásnak. Ez is valamiféle üzenet volt arra vonatkozóan, hogy "ne ugráljatok szemben a hatalommal cityposteresek, mert mi úgyis azt csinálunk, amit akarunk, ha kell megváltoztatjuk a jogszabályokat". Nagyon fáj, hogy a kedvenc szakterületemet 2010 óta tépázzák, ez ellen jogászként és közéleti emberként is fel kell emelnem a szavam. Tiltakozom az ellen, hogy a jogbiztonság és a jogállam eltűnik. Fellépek az ellen, hogy az alkotmányt úgy tekintik, mint írott malasztot, és nem gránitszilárdságúnak, ahogy ígérték. Az én felfogásomban az alkotmánynak az a legfontosabb funkciója, hogy megvédje az állampolgárokat az ordas, hiéna állammal szemben.

FOTÓ: Népszava

FOTÓ: Népszava

- Ha az alaptörvény csak írott malaszt, ami nem védi meg az állampolgárokat, jogos a kérdés: nem félti a praxisát?

- Tényleg nem. Akkor sem, ha elmondom, amit gondolok, sőt szakmailag igyekszem azt érvényesíteni. Az Alkotmánybíróság kiüresítése ellen a szakmai tapasztalataim alapján tiltakozom, ez ellen senkinek nem lehet kifogása. Soha nem rejtem véka alá a véleményemet, mert Bibó István óta tudjuk, hogy a demokrata nem fél.

- Ügyvédként mit gondol a bíróság és az ügyészség függetlenségéről? Egyáltalán mer ilyen kérdésre őszintén válaszolni?

- Minden kérdésre merek válaszolni. Az ügyfeleim is azért fordulnak hozzám nagy számban, mert tudják, hogy nem félek, kiállok értük, ha képes vagyok velük, az ügyükkel azonosulni. Gátlástalan gyerekgyilkost nem tudok védeni, akár vallási elfogultakat. A Mahir viszont nagy kihívás az irodánknak. Akár Biszku Béla ügye, aminél szintén sokan kérdezték, hogyan szabad elvállalni? Pedig szabad, mert mindenkit megillet a védelem, mindenki választhat ügyvédet. Attól nem leszek kommunista, ha az ügyfelemnek igent mondunk és szakmai alapon egy eljárásban mellé állunk.

- De mit gondol a bíróság függetlenségéről?

- Nincsenek rossz tapasztalataim. A bíróság még független, büszke is vagyok a bírói karra, hogy ilyen, olyan elvárásoknak nem megfelelve csak a törvényeknek és a saját lelkiismeretüknek megfelelő döntéseket hoznak. Vannak persze kivételek, rossz példák, de a személyes tapasztalatom az, hogy megőrizték a függetlenségüket.

- És az ügyészség?

- Ott kicsit más a helyzet. Az ügyészséget Magyarországon ugyan hivatalosan nem rendelték a kormány alá, de sokszor előfordul, hogy politikai megrendelésre cselekszenek. A Biszku-ügyben erős volt a politikai megfelelés motívuma, ráadásul személyre szóló jogalkotást követően. Csapnivalóan rossz munkát végzett az ügyész, a fő vádban, amelyben azt akarták bizonyítani, '56-ban Biszku adott utasítást arra, hogy emberekre lőjenek. A megismételt eljárásban a bíróság helyére tette ezt a dolgot, nem marasztalta el a fő vádpontokban, pedig politikai okokból ez elvárás lett volna. A helyzetet azonban színezi, hogy a legfőbb ügyész úr öt ügyben fordult a Kúriához, azt kifogásolva, miért helyeznek hatályon kívül első fokú ítéleteket, ahelyett, hogy azokat elbírálnák. Ezek között volt a Biszku-ügy is. Ez ellen ismét berzenkedek, mert ha az első fokú ítélet rossz, megalapozatlan, vagy indokolatlan, akkor hatályon kívül kell helyezni. Ezt törvénytelennek nevezni megítélésem szerint nem helyes, hiszen a hatályos büntetőeljárási törvény erre lehetőséget ad.

- Hogyan került a politikába?

- A rendszerváltás időszakában megtetszett a Köztársaság Párt gondolatisága. Az a filozófia, hogy a gazdaság érdekében kell politizálni és nem fordítva. Elfogadtam, hogy minden társadalompolitikai kérdést gazdasági alapon lehet megítélni és ezért vettem rész a párt megalapításában, ezért indultam el a párt színeiben 1994-ben a főpolgármester-választáson, de nem lettem politikus. A kapacitásaimat az ügyvédi pálya lekötötte, a közéletben viszont azóta is részt veszek, alapító főtitkára vagyok a Bibó társaságnak, tagja vagyok a Magyar Büntetőjogi Társaságnak, a Jogi Szakvizsga Bizottságnak és más társadalmi szervezet kuratóriumának.

- Kétszer versengett a főpolgármesteri posztért, de nem nyert. Harmadszor is megpróbálja?

- 2019-ben én már nagyon öregember leszek. Egy idős vagyok Tarlós Istvánnal.

- Szerepet vállalt a DEKÁ-ban, most a KARD egyesületet irányítja. Komolyan hisz abban, hogy a civilek fogják leváltani Orbán rendszerét?

- Bízom abban, hogy a pártok mellett óriási szerepe van az állampolgári aktivitásnak. Ennek hiányában nincs előrelépés, nincs együttműködés. Nagy baj, ha a pártok csak magukkal, vagy egymással foglalkoznak. Ha a darabokra szakadt demokratikus ellenzék nem változtat azon a filozófiáján, amit a legutóbbi főpolgármester-választáson is tapasztaltam, hogy összefogás helyett inkább azt nézték, hány embert tudnak különböző önkormányzati helyekre bejuttatni, akkor nem győzhetnek. Ha ezt a gondolkodást legalább három hétre félre tudják tenni, és a választójogi törvény adta lehetőségek mellett civilekkel megerősített választási pártban, vagy szövetségben lépnek fel, leválthatják a jelenlegi hatalmat. 2018-ban, vagy egy esetleges előrehozott választáson félre kell tenni az önös érdekeket, különben minden marad a régiben. Külföldről nem szabad segítséget várni, az Unióban ugyanis azt mondják, ha a magyaroknak ez a kormány megfelel, kétharmados többséget tudnak ennek biztosítani, akkor egyék meg amit főztek...