Előfizetés

Százakat mészárolt le az Iszlám Állam Szíriában

Publikálás dátuma
2016.01.17. 10:47
Tüntetés az Iszlám Állam ellen. A képen a terrorszervezet egyik kivégzése látható. FOTÓ: Carsten Koall/Getty Images
Legalább 85 civilt és 50 szíriai kormánykatonát öltek meg az Iszlám Állam dzsihádista szervezet fegyveresei a kelet-szíriai Deir ez-Zór város északi részei elleni támadásaik során - közölte az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja emigráns szervezet. A szíriai állami média szerint mészárlást követtek el a szélsőségesek.

A SANA szíriai állami hírügynökség a helyi lakosokra hivatkozva közölte, a dzsihádisták mintegy 300 embert öltek meg. Az al-Arabíja pánarab hírtelevízió internetes felületén egy, a kormányhoz közeli forrásra hivatkozva közölte, hogy legalább 250 embert gyilkoltak meg az Iszlám Állam fegyveresei, amikor megtámadták Deir ez-Zór al-Baghalijeh és Ajas nevű külvárosait. A forrás hozzátette, sokukat lefejezték.

A londoni székhelyű civil szervezet korábban harmincöt katona és a Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz hű milicista haláláról számolt be, de idővel ez a szám jelentősen megnőtt. Információik szerint az áldozatok többsége civil, sokukat kivégzésszerűen ölték meg. A SANA szerint a polgári áldozatok többsége nő, gyermek és idős ember.

Az Iszlám Állam közölte, több öngyilkos merényletet hajtottak végre a kormányerők ellen a városban, és harcosaik elfoglalták al-Baghalijeht. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) szerint az Iszlám Állam így Deir ez-Zór - amely az azonos nevű tartomány székhelye - hatvan százalékát ellenőrzi. Az OSDH megjegyezte, az orosz légierő gépei légicsapások sorozatát mérték a dzsihádista harcosokra, hogy a kormányerők vissza tudják verni a támadásukat. Egyelőre nem tisztázott, hogy végül a városrészek a szélsőségesek kezére került volna - foglalja össze a Szíriában történteket az Origo.

Elhunyt a Keresztapa ismert színésze

Publikálás dátuma
2016.01.16. 14:13
Forrás: Facebook
Meghalt Franco Citti olasz színész életének 80. évében. Citti hosszú ideje beteg volt, halálhírét barátja és kollégája, Ninetto Davoli erősítette meg csütörtökön.

Franco Cittit Pier Paolo Pasolini fedezte fel, az olasz rendező szerint a színészi tapasztalattal nem rendelkező fiú meg tudta jeleníteni a háború után lecsúszott, munkásszármazású olasz fiatalok frusztrációját. Citti játszotta a főszereplő stricit A csóróban, majd szerepelt több másik Pasolini-filmben, a Mamma Romában, azOidipusz királyban vagy a Dekameronban is – összesen hét alkalommal forgatott Pasolinivel.

Citti Pasolini temetésén. Keystone/Hulton Archive/Getty Images

Citti Pasolini temetésén. Keystone/Hulton Archive/Getty Images

 

Noha Citti a karrierje során olyan fontos olasz rendezőkkel dolgozott még együtt, mint Sergio Corbucci, Ruggero Deodato vagy Pupi Avati, az amerikai és a magyar közönség leginkább A keresztapa és A keresztapa III mellékszerepeiből emlékezhet rá. Mindkét filmben ő volt Calo, Michael Corleone szicíliai kalauza és barátja - írja a vs.hu.

Vitézy Dávidból múzeumigazgató lett

Publikálás dátuma
2016.01.16. 12:12
Korábbi felvétel Vitézyről. FOTÓ: Népszava
Vitézy Dávidot, a Budapesti Közlekedési Központ korábbi vezérigazgatóját bízta meg január 16-ától a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatói feladataival az emberi erőforrások minisztere - közölte a tárca kulturális államtitkársága szombaton.

A közlemény szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma októberben a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatói posztjának betöltésére pályázatot írt ki, de az eredménytelenül zárult, ezért a miniszter az új pályázat kiírásáig megbízott vezető kinevezéséről döntött.

A megbízott főigazgató feladata koncepció kidolgozása a múzeum hosszú távú működtetésére, továbbá az intézmény átfogó megújítása és az újjáépítés irányítása. Az államtitkárság azt írta, hogy a Városliget átfogó rekonstrukcióját célzó Liget Projekt részeként a több mint százéves közlekedési múzeum nem csupán eredeti pompáját nyeri vissza, hanem 21. századi tudásközponttá válik.

Vitézy Dávid közgazdász, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület egyik alapítója és vezetője, 2010-2014 között a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója volt, 2015 februárjától pedig a közösségi közlekedés fejlesztését felügyelő miniszteri biztos.