Nem az egész schengeni rendszer van veszélyben, hanem a menekültek által járt útvonal, de nem kellene megvárni, amíg megrendül a szövetség - mondta lapunknak Balázs Péter. A volt külügyminiszter szerint azok országok fognak jól kijönni a válságból, amelyek részt vesznek annak kezelésében. Az osztrákok most, a németországi eseményekre reagálva azon az útvonalon szigorítják a személyi ellenőrzést, amelyen a menekültáradat mozog - magyarázta el a hírt, miszerint Ausztria ideiglenesen hatályon kívül helyezi a schengeni megállapodást, minden menekültet ellenőriz a határon, és a gazdasági menekülteket elutasítja.
Február 17-én Moszkvában újra találkozhat Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin - értesült a Magyar Nemzet. A magyar miniszterelnök és az orosz államfő találkozójának a paksi bővítés lehet a fő témája, amellyel kapcsolatban egyre több a kérdés: a lap szerint a találkozót az aggódó oroszok kezdeményezték, Moszkvában ugyanis úgy érezhetik, hogy a magyar kormány húzza az időt. A bővítés kapcsán a közbeszerzési szabályok betartásának ellenőrzése, illetve az esetleges tiltott állami támogatások miatt Brüsszel is vizsgálódik.
Mindezt Werner Faymann osztrák kancellár közölte az Österreich című osztrák lapnak adott interjúban, ahol egyebek között kijelentette: "ugyanúgy, mint a németek, fokozottan fogjuk ellenőrizni a határainkat, és vissza fogunk küldeni menekülteket". Így azokat a menekülteket, akik nem Németországba akarnak továbbutazni, többé nem fogják beengedni Ausztriába - közölte a kancellár. "Mindenkit, aki hozzánk jön, fokozottan fogunk ellenőrizni. Akinek nincs menedékjoga, vagy nem nyújt be nálunk menedékkérelmet, azt elutasítjuk. Mostantól csak azok léphetnek be hozzánk, akiknek nálunk menedékjoguk van, és akiket Németországból nem fognak kiutasítani" - mondta Faymann. Hangsúlyozta, hogy Ausztria a schengeni szabályokat "ideiglenesen hatályon kívül helyezi (...) Kiutasítási kötelezettség lép érvénybe a határon. És ha az EU nem biztosítja a külső határokat, Schengen egésze megkérdőjeleződik. Akkor minden országnak saját nemzeti határát kell ellenőriznie" - jelentette ki.
Balázs Péter szerint mindez jól mutatja, hogy Schengen válságban van, amelyből csak akkor lenne képes kikászálódni, ha a külső határokat az övezet minden irányból ellenőrzése alatt tudná tartani. Mivel azonban jelenleg ez még mindig teljesen megoldatlan, a német intézkedésekre reagálva természetesnek nevezhetők az osztrák lépések is - fogalmazott a volt külügyminiszter. Arra is felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy Szijjártó Péternek, vagy bármely magyar külügyminiszternek ebben a helyzetben haladéktalanul tárgyalásokat kellene kezdenie a schengeni partnerekkel arról, hogy milyen módon őrizhető meg az övezet, s tarthatóak fenn annak szabályai, melyek a magyar gazdaság és az uniós tagságunk szempontjából is kiemelkedően fontosak.
Ezzel szemben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ismét szócsatát kezdett az osztrák kancellárral, amiért Faymann az idézett interjúban arról is beszélt: minden pénzügyi segítséget blokkolni fog azon tagállamok esetében, amelyek nem fogadnak menekülteket. Szavai szerint "aki a menekültkérdésben nem szolidáris, annak a pénzügyi segítségnél vétóval kell számolnia". Szijjártó zsarolásnak nevezte a kancellár nyilatkozatát, szerinte a menekültügy nincs összefüggésben az uniós forrásokkal. A magyar külügy vezetője szerint Magyarország teljesítette azokat a feltételeket, amelyek alapján jogosult az EU-s forrásokra, ehhez az illegális bevándorlásnak semmi köze sincs. Úgy vélte, ha az európai vezetők egymás zsarolásával töltik az idejüket, akkor gyengítik Európát, ez megengedhetetlen és elfogadhatatlan, különösen válságokkal terhelt időszakban. A miniszter az osztrák szigorításokkal kapcsolatban úgy fogalmazott: "jobb később, mint soha", ugyanakkor Szijjártó szerint az illegális bevándorlás sokkal súlyosabb probléma annál, minthogy Európa egy éven keresztül az úgynevezett politikai korrektség foglya legyen.
Az osztrák és a magyar kormány között szinte folyamatossá vált a nyilatkozatháború, Faymann nem először vetette fel, hogy Magyarországgal szemben szankciókat kell alkalmazni, mert szerinte nem tartja be a magyar kormány az uniós megállapodásokat menekültkérdésben. Ezekre Szijjártó rendszerint keményen, esetenként pedig már-már vulgáris stílusban reagál.
Balázs Péter szerint ez azért hiba, mert a szárazföldi szomszédainkkal mindig párbeszéd-igényes a helyzet, partnerségre kell törekedni, hiszen egymásra vagyunk utalva, jelen esetben pedig nem az osztrákok kezdték rontani a viszonyt, Szijjártó és a kormánya rongálta meg a két ország kapcsolatát. Mindennek a volt külügyminiszter szerint az az oka, hogy az Orbán-kormány nem külpolitikát, hanem külföldön is belpolitikát folytat, pártpolitikai véleményeket fogalmaz meg, ebben ráadásul nem következetes. Balázs arra is fölhívta a figyelmet, hogy rövid távon ugyan úgy tűnhet, hogy Orbán Viktor sikert aratott a menekültellenes intézkedéseivel, s sikerült növelnie népszerűségét bel- és külföldön egyaránt, ám valójában politikáját e kérdésben - másban pedig pláne - nem támogatja Európában senki, kizárólag a visegrádi szövetség (V4) áll mögötte. A V4 mostani egységét márpedig számos ügy megkérdőjelezheti, így például a szlovákokkal a pártpolitikai témák pikánsak, a lengyelekkel pedig Orbán oroszbarátsága okozhat konfliktust. A V4-ekből ráadásul a másik három tagország "csak elméletben gyűlölködik" - emlékeztetett Balázs, hiszen nincs közvetlen tapasztalatuk a menekültáradattal, így nézőpontjuk is gyorsan átértékelődhet e kérdésben.
Ferenc pápa szemben a bárányaival
"A migránsok a fivéreink és nővéreink, akik jobb életet keresnek, olyan életet, amely mentes a szegénységtől, éhségtől, kizsákmányolástól, a föld gazdasági és egyéb forrásainak igazságtalan elosztásától, hiszen ezek mindenkit egyformán megilletnek" - mondta tegnap Ferenc pápa a vándorlók és menekültek világnapja - január 17. - alkalmából. Délben a Szent Péter téren adta elő apostoli buzdítását a szavait hallgató mintegy hétezer menekült előtt, ahol felhívta a figyelmet: bár "a vándorlók megkérdőjelezik a hagyományos életformákat, összekuszálják az útjukban található emberek kulturális és szociális távlatait, az irgalmasság nem engedi, hogy hozzászokjunk mások szenvedéséhez, és olyan válaszokra irányítja figyelmünket, amelyek a hit, remény és szeretet isteni erényeiből fakadnak, az irgalmasság testi és lelki cselekedeteiben jutnak kifejezésre". Mindeközben Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter itthon azt mondta: a Kölnben történtek után világosan látni, hogy a magyar határon szolgálatot teljesítő rendvédelmi dolgozók segítségével "humanitárius katasztrófát sikerült elkerülni".
A lengyelekkel menetelünk kifelé?
A migráns- és EU-ellenes szólamokat hangoztató magyar és lengyel politikusokra utaló karikatúra jelent meg a The New York Times-ban, amelyen két figura jobbra távozik az EU-ból, amint erre a rajz címe (Lengyelország és Magyarország menetelése jobbra) is felhívja a figyelmet.
Eközben Budapesten az új lengyel kormány intézkedései ellen tüntettek szombaton mintegy 80-an a budapesti lengyel nagykövetség előtt, a lengyel Demokrácia Védelmének Bizottsága (KOD) támogatásával. Felolvasták Mateusz Kijowskinak, a Lengyelországban hetek óta tüntetéseket szervező KOD vezetőjének levelét, amelyben egyenlőséget tett az Orbán-kormány, illetve az új lengyel kormány "demokráciaellenes" intézkedései közé, illetve hivatkozott a hagyományos lengyel-magyar barátságra.
EU-párti és lengyel–magyar kormányellenes tüntetés volt szombaton a budapesti lengyel nagykövetség előtt FOTÓ: TÓTH GERGŐ
A tüntetésen az ellen tiltakoznak, hogy Varsóban szinte ugyanaz a folyamat játszódik le, mint korábban Budapesten: a fékek és ellensúlyok rendszerének leépítése, az alkotmánybíróság ellehetetlenítése, a közmédia kormányellenőrzés alá vonása. Varsóban tavaly az elnök- és a parlamenti választást is a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt nyerte. A köztársasági elnököt, Andrzej Dudát, s a kormányfőt, Beata Szydlót is a PiS elnöke, Jaroslaw Kaczynski volt kormányfő "találta ki", ám a háttérből ma is ő mozgatja a szálakat. Az új lengyel miniszterelnök, Beata Szydło hamarosan hivatalos látogatásra Budapestre érkezik, Orbán pedig egyetlen nappal David Cameron brit miniszterelnök magyarországi vizitje előtt "ugrott ki" Lengyelországba, s dugta össze a fejét Kaczynskivel.