Kockázatos a pirulateszt

Publikálás dátuma
2016.01.19. 06:32
Illusztráció/Thinkstock
A tragikus baleset okának mielőbbi kivizsgálását ígérte annak a klinikának az igazgatója, ahol egy önkéntes a tesztelés álló gyógyszer következtében vasárnap elhunyt. A tesztekben kilencvenen vettek részt, közülük öt ember állapota továbbra is súlyos.

„Őszinte részvétemet tolmácsolom az önkéntes páciens családjának. A klinika arra törekszik, hogy tisztázza a tragikus baleset okát, és garantálja a többi érintetett teljes gyógyulását” - nyilatkozta a Rennes-i Biotrial portugál kísérleti klinika igazgatója, Antonio Portela, a vasárnap elhunyt beteg halála után. Mint megírtuk, meghalt az a franciaországi férfi, aki csütörtökön egy tesztelés alatt álló gyógyszer miatt agyhalál állapotába került. A tesztekben kilencvenen vettek részt, közülük öt ember állapota súlyos.

A dráma hírét a múlt pénteken elsőként publikáló Le Figaro azt írta, hogy a kísérleteket önként vállalóknak évenként átlagosan 4500 eurót fizetnek ki – az alanyok többségükben zsebpénzre éhes orvostanhallgatók. A Le Monde szerint a klinikai kísérleteknél a hasonló drámák nagyon ritkák. A Biotrial franciaországi portugál családi vállalkozást 1924-ben alapították, és főként neurológiai betegségek gyógyítási lehetőségeit kutatja. A bajt okozó molekula reakciója kiszámíthatatlan, a gyártás alatt, vagy szállítás közben is érheti fertőzés.

A mérvadó párizsi lap szerint az egyik legfontosabb aktív hatóanyag egy magyar üzemből származott, de a tudósítás nevet nem említett, és még csak közvetve sem utalt felelősségre. Kifejtette a Le Monde azt is, hogy a kísérleti feltételek nagyon szigorúak, több szakaszt írnak elő, és mielőtt embernél alkalmaznák őket, állatokon próbálják ki. Francia földön évenként átlag 20 000 embert kérnek föl a tesztelésre. Az önkéntes alanyok többsége az orvostanhallgatókon kívül munkanélküli, egyes esetekben szabadságukat töltő dolgozók, akik így próbálják megkeresni a betevőre valót.

A Le Point heti hírmagazin riportban fogta faggatóra Camille B.-t, egy szájsebésznek készülő egyetemista lányt, azt tudakolván, hogyan is fest a valóságban egy ilyen kísérleti szakasz. Camille eddig egy alkalommal vett részt önként egy kísérletben, egy diáktársától értesült a lehetőségről. Kezdetben napi 150 eurót kapott. A teszt előtt különösebben nem tájékozódott, noha hallott ezt-azt annak kockázatáról. Egy panelkérdésekből álló kérdőívet kellett kitöltenie, elmondása szerint egyik sem látszott túlságosan komolynak. Eleinte kissé izgatottnak érezte magát, idővel azonban oldódott. Ha az állatoknál nem volt semmi baj, miért is aggódna?

Az első három-négy napban mintegy tízen voltak egy nagy kórteremben, szabályos kórházi ágyakban. A vállalkozók többsége negyven évesnél fiatalabb volt, fecsegtek, szórakoztak, kiosztották az ennivalót, az volt az érzése, mintha üdülőhelyen volnának. Napközben bukkantak föl az ápolók, kiosztották a kísérleti gyógyszereket, többnyire tablettákat. Ki kellett nyitniuk a szájukat, igazolni, hogy lenyelték őket. Volt, aki csak placebót kapott. Camille néha szédülést érzett, ami aztán elmúlt. A Rennes-i dráma után az orvostanhallgató azt mondta a Le Point riporternőjének, borzalmas, ami történt, de szerinte az ilyen drámák kivételesek. Nem sajnálja, hogy vállalkozott a „kalandra”, de arra a kérdésre, hogy ha anya lesz, támogatja-e gyermekét egy ilyen teszten való részvételben, azt mondta, aligha tenné meg, jóllehet a tudomány haladását támogatni kell.

Szerző

Utolsó demokrata csörte Iowa előtt

Publikálás dátuma
2016.01.19. 06:31
A veterán Sanders (jobboldalt) nyerte a vitát az online felmérések szerint FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ANDREW BURTON
Az előválasztások kezdete előtti utolsó vitájukat tartották vasárnap este a dél-karolinai Charlestonban, az NBC csatorna szervezésében a demokrata elnökjelöltségre pályázó politikusok. Hillary Clinton volt külügyminiszter a fegyverlobbi támogatásával vádolta Bernie Sanderst, a független szenátor a Wall Street jelöltjének állította be az egykori First Ladyt. Martin O’Malley volt marylandi kormányzó ritkán jutott szóhoz, s aligha szól bele a demokrata verseny kimenetelébe.

Az iowai caucus – az első tényleges szavazás – közeledtével nagyon szorossá vált a verseny. Noha Hillary Clinton az országos felmérésekben továbbra is vezet, New Hampshire államban Bernie Sanders áll az élen, s még az sem kizárt, hogy Iowában is ő győz. A Clinton-kampány nem számított arra, hogy a magát demokratikus szocialistának valló, 74 éves, veterán szenátor ilyen lelkes fogadtatásra talál a demokrata választók, nem utolsó sorban a fiatalok körében. Az idei amerikai elnökválasztás előtt a hangulat a „kívülállóknak” kedvez a hagyományos politikai elit képviselőivel szemben. A republikánusoknál Donald Trump, a demokratáknál Bernie Sanders jelöltsége kelti a legtöbb izgalmat.

Sokan egyenesen a 2008-as helyzet megismétlődésétől tartanak, Hillary Clinton akkor is fő esélyesként indult neki a kampánynak, de alulmaradt Iowában Barack Obamával szemben, s a későbbiekben már nem tudott fordítani a „remény és változás” ígéretével fellépő, korábban nem szavazó rétegeket is mozgósítani képes, sodró lendületű beszédeket mondó, a közösségi médiára nagyban támaszkodó fiatal afrikai-amerikai szenátorral szemben. Bernie Sanders persze nem olyan karizmatikus személyiség, mint a jövőre leköszönő amerikai elnök, s anyagi lehetőségei sem vethetők össze a kiterjedt kampánygépezetre támaszkodó Clintonéval. Ellenpélda is van, Bill Clinton annak idején, 1992-ben Iowában és New Hampshire államban is veszített, végül mégis elnyerte a demokrata elnökjelöltséget.

Hillary Clinton bevezetőjében azt bizonygatta, hogy ő a legtapasztaltabb, a leginkább felkészült az elnökségre, Bernie Sanders az Obama elnöksége alatt sem megoldott problémákra hívta fel a figyelmet – mint mondta, 47 millió amerikai él továbbra is szegénységben, s nem gyarapszik más, csak a legfelső egy százalék –, Martin O’Malley pedig úgy vélte, mindazokra a jó dolgokra kell építeni, amelyeket Barack Obama elnöksége alatt megvalósított, nagyobb hangsúllyal az állásteremtésre, az egyenlő lehetőségek megteremtésére.

Bernie Sanders, ahogy az előző vitákban is, igyekezett kerülni, hogy frontálisan támadja Hillary Clintont. Ezúttal is megismételte, hogy nem személyeskedni akar, hanem az amerikaiak számára fontos ügyekről beszélni. (Bill Clinton múltbeli hűtlenségét felhozni szerinte kifejezetten undorító.) A korábbiaknál élesebb bírálatok hangzottak el ugyanakkor, mind a független szenátor, mind a volt külügyminiszter keményebben fogalmazott.

Sanders, aki szerint „forradalmi” változásokra van szükség az amerikai gazdaságban és társadalomban, úgy festette le Hillaryt, mint aki a Wall Street és a nagy korporációk érdekeit képviseli. „Nem fogadok el kampánytámogatást a nagy bankoktól, s nekem nem fizet fellépti díjat a Goldman Sax” – mondta a szenátor, amikor arról kérdezték, mennyiben különbözik az ő terve Clintonétól a Wall Street megregulázására. Clinton ezek után emlékeztetett, hogy Obama is kapott a Wall Street-i cégektől támogatást, mégis sikeresen kivezette az Egyesült Államokat a pénzügyi válságból.

Clinton a fegyverhez jutás korlátozása terén vágott vissza Sandersnek, azzal vádolva vetélytársát, hogy a befolyásos fegyerlobbi, az NRA támogatója. A szenátor törvényhozási teljesítménye enyhén szólva is ellentmondásos, többször szavazott például a még Bill Clinton idejében, 1994-ben elfogadott, a kézifegyverek vásárlása előtti háttérellenőrzést és várakozási időszakot megkövetelő törvény, a Brady Bill ellen (James Brady, Ronald Reagan sajtótitkára maradandó agykárosodást szenvedett a 40. elnök elleni merényletkísérletben), s megszavazta azt a törvényt, amely a fegyvergyártókat és –kereskedőket felmenti mindenféle felelősség alól.

Hillary felidézte az utóbbi idők egyik döbbenetes erőszakcselekményét, amely épp Charlestonban zajlott, a történelmi, fekete hívők által látogatott Mother Emanuel templomban kilenc imádkozót gyilkolt meg egy fehér felsőbbrendűséget hirdető lövöldöző. Martin Luther King-napjának előestéjén mindhárom jelölt fejet hajtott a fekete polgárjogi vezető emléke előtt. Ez sokat számít Dél-Karolinában, ahol a lakosság majd harmada afrikai-amerikai.

Sanders kampányában egyebek mellett az általános, egyéni egészségbiztosítás bevezetését ígéri (Bill Clinton tett erre egy kísérletet, de a kezdeményezés, amelynek felelősévé Hillaryt tette meg elbukott, Barack Obama már eleve jóval kevésbé ambíciózus tervet fogadtatott el – teljes republikánus elutasítás mellett). Sanders a vita előtt tett közzé részleteket arról, miből is finanszírozná a tervét, válaszolva a Clinton-kampány bírálataira. Ez egy kényes kérdés, hiszen az Obamacare – Obama elnökségének fő vívmánya – a republikánusok célkeresztjében áll, miközben a demokrata szavazótábor is csalódott, ők többet vártak a 44. elnöktől. Bernie Sanderssel ellentétben Hillary védelmébe vette Barack Obama teljesítményét.

A vita külpolitikai részében Sanders és Clinton is elismerte az Iránnal kötött nukleáris megállapodás fontosságát, de egyikük sem számít a közeljövőben a kapcsolatok teljes normalizálására Teheránnal. Szíria kapcsán a volt külügyminiszter kizárta, hogy elnökként szárazföldi csapatokat vetne be az Iszlám Állam feltartóztatására. Hárompontos terve, mint mondta, a külföldi pénz és harcosok beáramlásának az útját zárná el, nagyobb szerepet szánna az iraki hadseregnek, s folytatná az Obama által kezdett légikampányt. Sanders mindent megtenne, hogy amerikai katonák bevetését elkerülje.

A szenátor elhárította a kérdést, hogy vajon az Obama-kormányzat politikája hozta-e létre a vákuumot Irakban és Szíriában, ahová az Iszlám Állam bevonulhatott, Sanders mindenért George W. Bush „katasztrofális” iraki háborúját okolta. Clinton „érdekesnek” minősítette viszonyát Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A nem igazán reprezentatív online felmérések szerint Sanders nyerte a negyedik vitát. Két hét múlva, február 1-én lesz az első "igazi" megmérettetés, az iowai caucus, 7-én New Hampshire-ban az első előválasztás, majd sorban a többi. Március 1-én, a szuperkedden 15 államban szavaznak, akkora akár el is dőlhet a verseny.

Izgalmas lehet  New Hampshire is

Az NBC/Wall Street Journal friss felmérése szerint Hillary Clinton országosan 25 százalékkal előzi meg a második helyezett Bernie Sanders szenátort. A negyedik demokrata tévévita előestéjén nyilvánosságra hozott közvéleménykutatás szerin a demokrata előválasztásokon valószínűleg résztvevők 59 százalékának Clinton az első számú választottja, 34 százalékának Sanders, O’Malley alig 2 százalékot kapott. Decemberben 56-37 volt az állás Clinton és Sanders között.

A New York Times/CBS friss felmérése szerint ugyanakkor Clinton előnye országosan csak 7 százalékos. Iowában a Real Clear Politics portál átlagolt adatai szerint 46-42 az állás Clinton javára, New Hampshire-ben viszont Sanders vezet 48 százalékkal, Clinton 42 százalékkal második. O’Malley 3-5 százalék közötti voksot szerezne. Dél-Karolinában viszont Clinton fölényesen vezet Sanders előtt, 67-31 százalék az állás.



Szerző

Lanyhuló kedv a gyerekvállalásra - Filmpályázatot hirdettek

Publikálás dátuma
2016.01.18. 20:40
Illusztrációk:Thinkstock
A gyermekvállalási kedv lanyhulásának a veszélyeire figyelmeztető filmpályázatot hirdetett hétfőn az Áldás Népesség Egyesület erdélyi egyetemi hallgatók számára Kolozsváron. A pályázaton 18 és 30 év közötti erdélyi egyetemi hallgatók vehetnek részt 5-30 perces magyar nyelvű produkciókkal, amelyeket egyénileg, vagy legfeljebb négyfős csoportokban készítenek. A pályamunkákat április 8-ig kell beküldeni. A Kövér László házelnök fővédnökségével zajló pályázat díjazottjai 1000, 600 illetve 400 eurós pénzjutalomban részesülnek. 

A "Negyvenegyetlen-nem" című pályázat néhai Csép Sándor erdélyi filmrendező negyven évvel ezelőtt készített Egyetlenem című dokumentumfilmjére utal. A le is vetített film drámai hangon szembesíti a nézőt a kalotaszegi magyarok egygyermekes családmodelljével. A filmben megszólaló fiatalok a kalotaszegi elanyagiasodott házasodási szokások terhe alatt mondták, hogy csak egy gyermeket vállalnak.  Egyed Ákos kolozsvári történész, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja elmondta, hogy Erdélyben Kalotaszegen, Magyarországon pedig Zala megyében alakult ki először a zsugorodás családmodellje.

Hozzátette, Kalotaszegen már az 1848-as jobbágyfelszabadítás előtt szokássá vált, hogy 2-3 napos lakodalmakat tartottak, amelyen a házasuló fiatalok szüleinek be kellett mutatniuk a hozományt. A szülők úgy érezték, hogy - ha több gyermeket vállalnának - képtelenek lennének megfelelni a hozomány előállítására vonatkozó társadalmi elvárásnak. Simon Csaba, az Áldás Népesség Egyesület elnöke elmondta: a pályázattal azt a korcsoportot próbálják megszólítani, amely családalapítás előtt áll. 

Szerző