sztrájktörvény;Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete;Magyar Szakszervezeti Szövetség;közösségi szolgáltatások;Berki Erzsébet;
2016-01-19 06:12:00
Sztrájk nélkül nincs demokrácia
A sztrájktörvény módosítása nélkül a közösségi szolgáltatások egyetlen területén sem lehet belátható időn belül munkabeszüntetést szervezni, pedig érik a kormánnyal szembeni elégedetlenség az oktatásban, az egészségügyben, a szociális ellátások területén és a közlekedési ágazatban is. 2016-ban választ kapunk, vajon hajlandó-e engedni a kormány és ha nem, a dolgozók bevállalják-e a jogellenes sztrájkokat, amivel állásukat kockáztatják.
Ígéretből van bőven
A kormány a sztrájktörvénnyel kapcsolatban a dolgozói csoportok egymással szembeni kijátszása és a közmunka rohamos bővítésének fenyegető eszköze mellett az ígérgetésekkel sem fukarkodik az utóbbi időben. 2014 szilvesztere előtt, a tavalyi bérajánlás záradékában már azt ígérte a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) a munkavállalói oldalnak, hogy a parlament tavaly tavaszi ülésszakán megszülethetnek a módosítások a sztrájktörvény, a munka törvénykönyve és a korhatár előtti nyugdíjak új feltételrendszeréről, vagyis a dolgozókat hátrányosan érintő a korábbi kormánydöntésekről. 2015 végéig azonban nem történt semmi, ha csak az nem, hogy változatlan szöveggel tavaly karácsony előtt is bekerült a terv a következő az egyezségbe.
Ezt a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) nem írta alá, mert nem tartalmazott iránymutató bérajánlást a vállalkozói szféra munkaadóinak az idei béremelésekhez, csupán a minimálbér és a garantált bérminimum megemelésének mértékét rögzítette, azt is a kormány fél évvel korábban elfogadott költségvetésében már előre beárazott mértékben. Kordás László elnök ugyanakkor idén év elején levélben kérte a VKF összehívását, hogy végre kezdődjön érdemi párbeszéd a munkavállalóknak fontos három kérdésről. Tájékoztatása szerint január 27-ére a nemzetgazdasági tárca össze is hívta a tanácskozást, de nem tudni, milyen felhatalmazással érkezik oda Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár.
Valami elindult az összefogás irányába
A törvénymódosítás esélyeit firtató kérdésre Berki Erzsébet sem tud határozott választ adni, mert – mint mondja – nem kiszámítható, mennyire tartja veszélyesnek a mostani elégedetlenségi hullámot a kormány. Politikai döntés kérdése, hogy fenn akarja-e tartani a demokrácia látszatát, amelynek része, hogy a dolgozók akár sztrájkolhassanak is az érdekeik védelme érdekében. Egyelőre az látszik, hogy megkezdődött egy, az összefogás irányába mutató mozgás, a közlekedési dolgozók, a pedagógusok, a szociális szféra és az egészségügy kormánnyal szembeni elégedetlensége egyre erősödik.
Az már kérdéses a főiskolai tanár szerint, vajon a szakszervezetek képesek lesznek-e annyi energiát befektetni a most tervezett sztrájkok részletszabályainak kidolgozásába, hogy a bíróságokon érvényt tudjanak szerezni az akaratuknak. Nem tudni azt sem, vajon maradt-e még bennük annyi türelem, hogy végigviszik a ma kötelező eljárásokat, vagy esetleg felvállalják, hogy a bíróság jogellenesnek minősíti a munkabeszüntetésüket és a benne résztvevők utcára kerülhetnek. Egy vidéki közlekedési vállalat dolgozói a közelmúltban már meglépték ezt, ott azonban a munkaadó is annyi szabálytalanságot követett el, hogy végül az elbocsátás után vissza is vett munkavállalókat.
A szakszervezetek összefogása, minél több új érdekvédelmi szervezet létrehozása teremthet olyan helyzetet, amikor egyszerre, egy időben szervezett országos akciók már képesek lesznek elgondolkodtatni a kormányt, hogy veszélyes következményei lehetnek annak a munkavállalókat semmibe vevő politikának, amit évek óta folytat.
Hallatják a hangjukat a tanárok
Forrósodik a hangulat a közoktatásban: a miskolci Herman Ottó Gimnázium tantestületének kiállása után mind több iskola fejezi ki egyetértését a miskolci kollégáik nyílt levelében leírtakkal kapcsolatban, amely lassan két hete került a figyelem középpontjába. Ebben az oktatás rendszerszintű problémáiról, a mindennapi tanítói munkát ellehetetlenítő bürokratikus terhekről, finanszírozási problémákról írnak, úgy vélik, a kormány politikája miatt az egész oktatási rendszer veszélyben van. A nyílt levelet már több ezren írták alá, a miskolciak kezdeményezését a két nagy pedagógus szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is támogatja.A szakszervezetek már évek óta figyelmeztetnek a problémákra, s próbálják tárgyalóasztalhoz ültetni a kormányzat képviselőit - több kevesebb sikerrel. Mendrey László, a PDSZ elnöke elmondta: a kormány eddig sikerrel alkalmazta a tanárok megosztására, a gondok elhallgatására épülő taktikáját, ám úgy tűnik, ennek most vége szakad. "Ha itt most rövid időn belül nem történik valami, nem nyit felénk a kormány, el kell kezdeni egy nagy tiltakozó demonstráció megszervezését, aminek akár sztrájk is lehet a vége" - mondta.
A Pedagógusok Sztrájkbizottsága - amely a PSZ, az Oktatási Vezetők Szakszervezete és a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet képviselőit foglalja magába - már tárgyal a kormánnyal, az eddigi egyeztetések során azonban érdemi megállapodás nem jött létre. A PSZ szerint újra kell gondolni a közoktatás jelenlegi áttekinthetetlen irányítási rendszerét, költségvetési fedezetet kell találni az ágazat biztonságos működéséhez, felül kell vizsgálni a Nemzeti alaptantervet, az intézmények és pedagógusok autonómiáját, a minősítési és tanfelügyeleti rendszert, a tanárok bér- és pótlékrendszerét, ezen belül az oktatást segítő munkatársak helyzetét. A PSZ jelezte: ha a tárgyalások eredménytelenül zárulnak, utcai demonstráció következhet, ha az sem ér célt, sztrájkra is sor kerülhet. A PSZ hónapok óta méri a tanárok készültségét, állításuk szerint a sztrájkhangulat rég volt olyan magas, mint most.
Elégedetlenek a közlekedési dolgozók is
Egyre nagyobb az elégedetlenség a közlekedési dolgozók körében is, Nemes Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) elnöke úgy véli, a sztrájkkészültség küszöbön áll. A közlekedést sújtó legnagyobb problémát az alacsony bérek, a romló munkakörülmények és a létszámhiány jelentik, ennek ellenére a BKV-nál a létszámleépítés veszélye is fennáll.Miskolcon már szinte biztos, hogy sztrájk lesz, jelenleg az elégséges szolgáltatásokról folynak a tárgyalások, eredménytelenül.
A Miskolc Városi Közlekedési (MVK) Zrt. 88 százalékos teljesítményt várna el sztrájk esetére, a Miskolci Autóbusz- és Villamosvezetők Érdekvédelmi Szervezete viszont 66 százalékot ajánl. A szakszervezet három százalékos béremelésért harcol, amit az MVK meg is adna, de csak idén januártól, holott egy korábbi szerződés szerint az 2015 januárjától járna visszamenőlegesen.
A 2016-os béremelésekről legközelebb holnap tárgyalnak a Magyar Államvasutak Zrt. (MÁV) és a vasutas érdekképviseletek.A szakszervezetek szerint tarthatatlan, hogy a vasutasok reálkeresete idén ne növekedjen, mi több csökkenjen. Azt szeretnék elérni, hogy a dolgozók már idén 5+2,7 százalékos béremelést kapjanak, középtávú megoldásként pedig - az egyre krónikusabbá váló munkaerőhiány miatt - életpályamodell kidolgozását is sürgetik.
A MÁV azonban csak 0,5 százalékos bérfejlesztésben gondolkodik.Sikertelen bértárgyalások esetén a közlekedési szakszervezetek közös, országos akcióba kezdhetnek, a részletekről tegnap egyeztettek.Nemes Gábor elmondta: több tízezer dolgozó képviseletében egyre több szakszervezet csatlakozik, s ha a bértárgyalások sikertelenül zárulnak, sztrájkbizottságot hoznak létre, előtte pedig demonstrációkat, útlezárásokat szerveznének.
Az egészségügyi és a szociális ágazat érdekvédői nem egységesek
Egymással is vitában állnak az egészségügyben és a szociális területen dolgozó szakszervezetek, mert közülük sok meghatározó és véleményformáló tömörülés nem volt képes teljesíteni a reprezentativitás feltételeit, nagy létszámú szakterületeken ugyanis nehezebb elérni a magas szervezettséget, így őket a minisztérium nem köteles bevonni az ágazatok munkavállalóinak jövőjéről folytatott tárgyalásokba.
A humántárca az utóbbi években sokat bírált Cser Ágnes vezette Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetével (MSZ EDDSZ) és a koalíciós partnerként a sztrájktárgyaláshoz csatlakozó Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetével (MKKSZ) tárgyal a szociális szféra sztrájk-követeléseiről, illetve az ágazati kollektív szerződésről. A szociális területen működő hat másik szakszervezet majdnem két éve kezdett harca egy törvényes sztrájk megtartásáért tavaly nyár végén eredményt hozott, és jogerős bírósági végzésük van a munkabeszüntetés idején még elégséges szolgáltatások listájáról. Csak közben a dolgozók lelkesedése hagyott alább, nem kis részben azért, mert a területen megjelent közmunkások miatt fenyegetve érzik még munkahelyük megtartását is.
Az egészségügyi ágazatban tovább bonyolítja a helyzetet, hogy köztestületek, vagyis a Magyar Orvosi Kamara (MOK), a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) és a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) együttműködő stratégiai partnerségi megállapodással kapcsolódik a reprezentativitással rendelkező EDDSZ mellett az egyik mentős szakszervezethez. A kormánnyal folytatott tárgyalásból kimaradt szervezetek szerint az EDDSZ évek óta képtelen eredményt elérni, ráadásul sokan azzal sem értenek egyet, hogy ezeken a területeken lehetséges ágazati kollektív szerződéseket kötni, mert a nemzetgazdasági tárca állásfoglalása szerint a kormány nem írhat alá ilyen megállapodást, a munkáltatók szerteágazó hálózata pedig csak egyenként lenne kötelezhető erre. Sokan tehát azt gondolják, az időhúzó tárgyalgatás nem több mint figyelemelterelés.