Úgy nyújtotta be a kormány a „bosszútörvényt”, hogy a pedagógus szakszervezetek semmilyen visszajelzést nem kaptak arról, bekerült-e valamelyik javaslatuk a tervezetbe

Mintegy félmillióan vettek részt az évtized brit sztrájkjában

Újabb levelet írtak Orbán Viktornak a pedagógus szakszervezetek, miután az előzőre még csak nem is reagált

A legutóbbi egyeztetés augusztus 30-án volt, amelyen Maruzsa Zoltán azt ígérte, hogy amennyiben Brüsszelből válasz érkezik, öt napon belül összehívja a sztrájkbizottságban részt vevő szakszervezeteket.

Szigorúan ellenőrzött vonatok

Durva helyi bértárgyalások jönnek

A minimálbér drasztikus emelése szétverte a meglévő bértáblákat, ezért a magasan képzett és hosszú idő óta dolgozók elégedetlensége nő, ha nem rendezik az ő fizetésüket is. A közműcégeket a kormány kivéreztette a rezsicsökkentéssel és adóterheik megemelésével, nincs pénzük, hogy a versenyszférát akár csak megközelítő béremeléseket adjanak. Az állam saját döntéseit nem képes betartani, ezért mindent elkövet, hogy a társadalmi szolidaritás szétverésével gyengítse a sztrájkot tervező szakszervezeteket.

Kézikönyv a sztrájkról

Szakmai vitát indítana a sztrájktörvényről, s a szabályozás totális felülvizsgálatát sürgeti a Vasutasok Szakszervezete (VSZ). 

Hivatástudat

LMP: módosítani kell a sztrájktörvényt

Az LMP a pedagógus szakszervezetek javaslatával megegyezően kivenné az oktatási ágazatot az elégséges szolgáltatásra kötelezett területek közül, illetve egy új, kompromisszumos megoldást dolgoz ki.

PDSZ: a kerekasztal nem hivatott a sztrájktörvény szerinti egyeztetésre

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a köznevelési kerekasztal keretében történő sztrájkegyeztetés sérti a sztrájktörvényt és a munka törvénykönyvét. 

"Szolidaritási sztrájk" lehetőségét foglalná törvénybe az MSZP

Tóbiás József, az MSZP elnöke szerint "pr-kormányzás" a kabinet terrorizmus elleni intézkedéscsomagja, és nincs helye alkotmánymódosításnak az ügyben, mert a kormánynak most is megvan minden lehetősége, hogy megvédje a magyar emberek biztonságát.

DK: állítsák vissza a 2010 előtti sztrájktörvényt!

A Demokratikus Koalíció alelnöke arra szólította a kormányt, hogy állítsa vissza a 2010 előtti, a Gyurcsány-kabinet idején hatályos sztrájktörvényt és adja vissza a sztrájkjogot.

Sztrájk nélkül nincs demokrácia

A sztrájktörvény módosítása nélkül a közösségi szolgáltatások egyetlen területén sem lehet belátható időn belül munkabeszüntetést szervezni, pedig érik a kormánnyal szembeni elégedetlenség az oktatásban, az egészségügyben, a szociális ellátások területén és a közlekedési ágazatban is. 2016-ban választ kapunk, vajon hajlandó-e engedni a kormány és ha nem, a dolgozók bevállalják-e a jogellenes sztrájkokat, amivel állásukat kockáztatják.

A kormány teremti meg a sztrájk alapját

Levélben kérte a nemzetgazdasági tárcától a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ), hogy kezdődjenek meg a háromoldalú tárgyalások a sztrájktörvény és a munka törvénykönyve módosításáról, továbbá a korhatár előtti nyugdíjak új feltételrendszerének kidolgozásáról. 

Visszakövetelik a tényleges sztrájk jogát

A hónap végéig le akarják zárni a sztrájktörvény módosítására tett egységes javaslatukról a kormánnyal és a munkaadókkal már megkezdett tárgyalásokat a szakszervezeti szövetségek. A sztrájkhoz való jogot szerintük jelentősen korlátozó törvény megváltoztatását így még tavaszi ülésszakán tárgyalhatná a parlament. Szakszervezeti vezetők szerint ma nincs az országban senki, aki pontosan meg tudná mondani, mit takar a sztrájkjoggal való visszaélés, így a bíróságok sem tudnak érdemben állást foglalni, ha a munkaadók erre hivatkozva viszik eléjük a dolgozói képviseleteket.

Visszaadják, amit elvett a Fidesz

Új Munka törvénykönyvet és új sztrájktörvényt ígért tegnap tatabányai lakossági fóruma előtt Mesterházy Attila. A baloldali kormányváltó erők miniszterelnök-jelöltje hozzátette: a választás után vissza fogják adni a szakszervezetek jogosítványait, amelyeket elvett a Fidesz. Kétszázötvenezer új munkahelyet teremtenek a következő négy évben, a fiatal pályakezdőket pedig az uniós Garancia Alapból támogatják, de az 55 év felettiek és az alacsony iskolázottságú csoportok munkához jutását is fontosnak tartják.