A világ luxusban élő 1 százalékának több jut, mint a maradéknak összesen

Publikálás dátuma
2016.01.18. 19:27
Nem, ez nem a Szijjártó lakása - Illusztráció/Thinkstock
A világon élő lakosság leggazdagabb egy százalékának több pénze van, mint a fennmaradó 99 százaléknak összesen. A 62 leggazdagabb ember mostanra akkora vagyonnal rendelkezik, mint a Föld lakosságának szegényebbik fele összesen, vagyis mintegy 3,5 milliárd ember. Eközben a szupergazdagok még vagyonosabbak, a szegények pedig még szegényebbek lettek. Ezt állapította meg hétfőn az Oxfam nemzetközi segélyszervezet jelentése - adja hírül az Euronews.

A leggazdagabb 62 ember vagyona 2010 óta 44 százalékkal nőtt, míg a világ szegényebbik felének jövedelme 41 százalékkal csökkent. A szerdán kezdődő davosi világgazdasági fórum elé időzített Oxfam-jelentés szerint a szakadék a két tábor között gyorsabban mélyül, mint azt bárki korábban gondolta.

Nem, ez nem a Szijjártó lakása - Illusztráció/Thinkstock

Nem, ez nem a Szijjártó lakása - Illusztráció/Thinkstock

A szupergazdagok közül 53-an férfiak, mintegy felük az Egyesült Államokból való, míg 17-en Európából. Bár a mélyszegénységben élők száma 1990 és 2010 között a felére csökkent, a népesség legszegényebb 10 százalékának éves jövedelme csupán alig 3 dollárral nőtt az elmúlt 25 évben.

Szerző

Brüsszel ezt is lenyeli? - Mégsem kerül terítékre Lengyelország

A lengyelországi helyzet kérdése nem fog szerepelni az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács februári csúcstalálkozójának napirendjén - közölte Donald Tusk, a tanács elnöke hétfőn Brüsszelben, miután megbeszélést folytatott Andrzej Duda lengyel államfővel.

"Nem tartom jó ötletnek a lengyelországi helyzet kérdésének megvitatását az Európai Tanácsban" - hangsúlyozta a közös sajtótájékoztatón a volt lengyel kormányfő. Tusk kiemelte, nem támogatja az Európai Bizottság által a jogállamisági mechanizmus keretében Lengyelország ellen megindított előzetes vizsgálatot. Mint mondta, a bizottság jóhiszeműen cselekedett, és nem akarja megbélyegezni Lengyelországot, de más módja is lett volna a brüsszeli testületnek céljai elérésére.

Az európai tanácsi elnök óva intett a hisztériakeltéstől, és hangsúlyozta, hogy Lengyelországnak nincsenek ellenségei az Európai Unióban és Brüsszelben. Tusk arra is felhívta a figyelmet, hogy Lengyelország szuverén adóskockázati besorolásának előző heti, indokolatlan leminősítése egyenes következménye az országgal kapcsolatban megfogalmazott negatív és túlzó bírálatoknak. Ugyanakkor Tusk aggályainak is hangot adott a jelenlegi lengyel kormány intézkedéseivel kapcsolatban.

"Sikerült elmozdulnunk a politikai élet sötét oldaláról a világos oldalra. Meg kell védenünk ezt a történelmi tettet" - mondta a volt miniszterelnök Lengyelország demokratikus átalakulására utalva. "Elnök úr, tudom, hogy ön nagyon kedveli a tudományos-fantasztikus (műveket). Mostanában valószínűleg ugyanazokat a filmeket láttuk, és azt akarom mondani, hogy mindig van idő csatlakozni az Erő világos oldalához" - fogalmazott Donald Tusk.

Lengyelország számára ma kulcsfontosságú, hogy fenntartsa rendkívül jó hírnevét, kedvező megítélést, amelyet az elmúlt 25 év során felépített. Ma viszont ez a megítélés némileg megrendült - vélekedett a tanácsi elnök. A tervezettnél hosszabb megbeszélést követő sajtóértekezleten Andrzej Duda nyugodt párbeszédre és önmérsékletre szólított fel, valamint leszögezte, hogy a párbeszédnek tényeken és kölcsönös tiszteleten kell alapulnia. Az államfő hozzátette, objektív nézőpontra van szükség Lengyelországgal kapcsolatban, a túlfűtött vita ugyanis nincs jó hatással az európai egységre.

A találkozón egyebek mellett a migrációs válság, az ukrajnai helyzet, az Északi Áramlat 2 gázvezeték és Nagy-Britannia esetleges uniós kilépésének témáját is megvitatták. Utóbbi kapcsán Donald Tusk kijelentette, hogy nem fog beleegyezni semmilyen diszkriminatív intézkedésbe csak azért, hogy Nagy-Britanniát benntartsák az Európai Unióban, egyúttal "ésszerű kompromisszumot" szorgalmazott London uniós reformköveteléseivel kapcsolatban. Andrzej Duda hétfőn Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral és Philip Breedlove tábornokkal, a katonai szövetség európai erőinek főparancsnokával is tárgyalni fog a belga fővárosban.

Az utóbbi időben számos bírálat érte az őszi lengyelországi választások nyomán abszolút többséghez jutott Jog és Igazságosság pártot (PiS), elsősorban amiért szorosabb ellenőrzés alá vonta a közmédiát és korlátozta az alkotmánybíróság hatáskörét. Varsó szerint viszont a törvénymódosítások tökéletesen megfelelnek a jogállamiság elveinek. A Politico című amerikai hírportál európai kiadása szerint a varsói vezetés a jelek szerint próbál változtatni a nemzetközi megítélésén, miután az előző héten az Európai Bizottság előzetes vizsgálatot indított Lengyelország ellen az alkotmánybíróság jogkörének korlátozása miatt, a Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő pedig leminősítette az országot.

Szakértői értékelések szerint Beata Szydlo lengyel kormányfő keddi strasbourgi látogatása is része ennek a kommunikációs hadjáratnak. A miniszterelnök a tervek szerint fel fog szólalni az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén, és tárgyalni fog az EP elnökével, valamint a képviselőcsoportok vezetőivel.

Szerző

Ukrajnában harcoló önkéntesek tüntettek

A Moszkva által támogatott szakadárok ellen Kelet-Ukrajnában harcoló önkéntes alakulatok tagjai, veteránjai tüntettek hétfőn a kijevi elnöki hivatal előtt, követelve az ukrán fegyveres erők legnagyobb veszteséggel járó kudarca, a tavalyelőtti ilovajszki tragédia felelőseinek megbüntetését.

Helyszíni jelentések alapján déltájban mintegy kétszázan demonstráltak a hivatal előtt. A megmozdulás egyelőre békésen zajlik. A tüntetők közül sokan símaszkot viselnek, kabátjukon a Donbasz önkéntes zászlóalj jele látható. Az alakulat részt vett a Donyeck megyei Ilovajszk település védelmében. A demonstrálók követelik, hogy haladéktalanul indítsanak bírósági eljárást az ilovajszki tragédia ügyében, továbbá vonják felelősségre többek között Valentin Heletej volt védelmi minisztert és Viktor Muzsenkót, az ukrán fegyveres erők vezérkari főnökét.

Ukrán híradások szerint 2014 augusztusában, heves harcok után az ukrán fegyveres erőket helyi szakadárok jelentős orosz katonai segítséggel körbezárták Ilovajszknál, és napokig folyamatos tüzérségi tűz alatt tartották őket. Augusztus 29-én Vlagyimir Putyin orosz elnök felszólította a kelet-ukrajnai szakadárokat, hogy nyissanak "humanitárius folyosót", amelyen az ukrán katonák sértetlenül kivonulhatnak a településről. Augusztus 30-án az ukrán fegyveres erők tagjai elindultak a kijelölt folyosón, de - ukrán források szerint orosz katonák - tüzet nyitottak rájuk.

A hivatalos adatok szerint 366 ukrán katona esett el, és 249 sebesült meg az Ilovajszknál történt mészárlásban. 128-an fogságba estek, 158 katonát pedig eltűntnek nyilvánítottak. Az ilovajszki tragédiáért Ukrajnában sokan a hadvezetést vádolják, mert nem küldött erősítést az orosz harckocsikkal hátba támadt katonáknak, és addig tétovázott a visszavonulási paranccsal, amíg elkésett vele.

Szerző