Ács Sándorné, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. egyik alapítója, ügyvezetője a Népszavának elmondta, döbbenten hallotta, hogy a nemzeti földalapkezelő jogi képviselője, Kovács P. Zoltán - az első Orbán kormány agrár minisztériumának közigazgatási államtitkára, jelenleg a Nemzeti Agrárkamara (NAK) mellett működő választott bíróság elnökségi tagja - még annak a jegyzőkönyvnek a hitelességét is kétségbe vonta, amit az állami szervezet képviselői vettek a fel helyszíni szemlén 2013. szeptemberében. Ugyancsak sérelmezte, hogy az alperes ügyvédje - még az NFA akkori elnökének, Sebestyén Róbertnek azt a levelét sem vette figyelembe, amelyben pontosan leírta, milyen követelései lehetnek a kishantosiaknak. A szerződés lejártakor a bérlő és a bérbeadó elszámol és ezt nevezik mezei leltárnak. A szervezet elnöke 2013. szeptemberében közölte a biogazdasággal, hogy az uniós agrár-környezetgazdálkodási kötelezettségek értelmében elvégzett munkák költségére tarthatnak igényt. Ez pedig mintegy 20 millió forint. Az ökogazdaság azonban a mai napig nem látott ebből egy fillért sem. Ezért fordultak bírósághoz. Amikor a vidékfejlesztési központ bérbe vette a 452 hektár állami földet, több mint 12 millió forintot fizetett az előző bérlőnek.
A pályázatok ügyében Ács Sándorné és jogi képviselője eleve jogsértőnek tartotta az elbírálást. Egyebek mellett arra hivatkoztak, hogy a nemzeti földalapról szóló törvény alapján a kishantosi földek különleges rendeltetésűeknek minősültek és a kormány birtokpolitikai irányelvei szerint is előre kellett volna sorolni a biogazdálkodást, oktatást, vidékfejlesztést. Az ügyvéd szerint asz NFA joga eldönteni az egyébként 20 pontból álló prioritás rangsorból melyeket részesíti előnyben. A földalapkezelő a családi gazdaságokat, illetve az állattartást tekintette elsődlegesnek. Ács Sándorné szerint ebben az esetben ezeket a nemzetközi biominősítésű területeket be sem kellett volna vonni ebbe a hagyományos vegyszeres művelésű földbérlet pályázatokba. A nemzeti vidékstratégiában, amelyre a pályázati kiírás még hivatkozott, külön fejezetekben kiemelte a biogazdálkodást, oktatást, vidékfejlesztést. A bírálatban azonban ezeket nem vették figyelembe a kishantosiak szerint. A gazdaság ügyvezetője úgy vélte, a biogazdaság felszámolásával együttesen okozott kár 500 millió forint lehet. A biogazdaság korábban bérelt földjeit az NFA a folyamatban levő pereket figyelmen kívül hagyva, azóta el is adta a jelenlegi bérlőknek - tette hozzá Ács Sándorné.