büntetőeljárás;Trencsényi László;ENSZ Gyermekjogi Egyezménye;kaskantyúi óvónő;

2016-01-20 06:15:00

Masni mint nevelőeszköz

Nem veszélyeztette a gyerek testi épségét az ügyészség szerint az a kaskantyúi óvónő, aki azzal próbált meg fegyelmezni egy rosszalkodó gyereket, hogy gúzsba kötötte a kezét. Az ügyben nem indul büntetőeljárás, a szakmai szervezetek ugyanakkor figyelmeztetnek: ilyen cselekedet elfogadhatatlan egy óvodapedagógus részéről.

A három és fél éves kisfiú megkötözésének híre még decemberben került napvilágra: a Bács-Kiskun megyei Kaskantyú óvodájában azért büntette így a gyereket egy óvónő, mert kezelhetetlen volt, bántotta társait. Az óvónő beismerte tettét, ám míg a szülők, azt állítják, hogy gyermeküknek másfél órán keresztül kellett megkötözött kezekkel ülnie, szerinte csak két percig. "Aznap is az asztalnál lökdöste a társait. Mondtam neki, hogy ezek a kis kezek szeretetre születtek, nem arra, hogy bántson másokat. Ezért összekötöztem. Nagyon megbántam, sajnálom" - nyilatkozta a Blikknek.

A szülők azonban nem érték be ennyivel, feljelentést tettek. A rendőrség kiskorú veszélyeztetése miatt indított nyomozást, ám az eljárást végül megszüntették. A szülők ekkor panaszt nyújtottak be, ám azt most az ügyészség utasította el. "A bűncselekmény megállapításához az elkövetői körbe tartozó személy részéről súlyos fokú kötelességszegés elkövetése szükséges, kisebb mulasztásokhoz, nevelési hibákhoz a törvény nem kíván büntetőjogi következményeket fűzni" - olvasható az indoklásban. Az ügyészség szerint a kötözésnek csak nevelési célja volt, nem pedig "a gyermek megalázása, megszégyenítése, személyi szabadságának tartós korlátozása".

Ezzel nem ért egyet Trencsényi László, szerinte az ügyészség súlyos jogsértést követett el, és az ENSZ Gyermekjogi Egyezményében foglaltakat is figyelmen kívül hagyta. "Az óvónő átlépett egy határt, megsértette a gyermek jogait" - mondta Trencsényi. Az egyezmény egyébként leszögezi: "nem lehet a gyerekekkel szemben fizikai erőszakot vagy megalázó bánásmódot alkalmazni büntetés gyanánt". Kérdés persze, hogy az ügyészség mit ért megalázó bánásmód fogalma alatt, ha szerintük egy gyerek számára nem megalázó az egész csoport előtt összekötözve ülni.

"Lehetnek olyan munkahelyi helyzetek, amikor az ember türelmetlenebb, de egy óvodapedagógus részéről egy ilyen cselekedet elfogadhatatlan. Akár másfél óráról, akár két percről van szó" - erről már Verba Attiláné beszélt lapunknak. A Pedagógusok Szakszervezete Óvodapedagógiai Tagozatának vezetője szerint, ha egy gyerek kezelhetetlen, az egész nevelőközösségnek kell elfogadható megoldást keresnie. Csakhogy ezt nehezíti az óvodapedagógusok leterheltsége.

Keszei Sándor, a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének elnöke már korábban is felhívta a figyelmet arra, hogy gyakran nagy feszültségek vannak az óvodákban. "Az említett eset nem egyedi, sok szülői panasz érkezik hozzánk, amelyben arról számolnak be, hogy az ovikban kiabálnak a kicsikkel, lökdösik a gyereket" - mondta Keszei, aki szerint a feszült helyzetek mögött gyakran az áll, hogy az esetenként akár 30-35 főre felduzzasztott, különböző életkorú gyerekekből álló csoportok felügyeletét egy-két óvónő nem képes ellátni. Keszei szerint azt átgondolatlan csoportösszevonásokkal az óvodákat fenntartó önkormányzatok az óvópedagógusokon akarnak spórolni.