Objektivitás, óh!

A tájékoztatási műsorok egyik alapszabálya az objektivitás. Nézem napok óta az M1 híradásait a német politikáról, Merkel kancellár a középpontban. A valaha oly kedves politikus asszony, a néppárti szövetséges, bizony kellemetlen perszona lett a magyar közmédiában. Sorra szólalnak meg a magyar hírműsorokban egykori és mai bajor potentátok, sürgetik a német politikai gyors változását, mert… a CDU elnöke eltökélt menekültügyben, ragaszkodik korábbi politikája lényegéhez. De ez nem szimpatikus a fideszes hírgyártóknak, nálunk szóhoz nem juthat a köztévében az, aki Berlinből Merkel védelmére kelne. Jobbára csak a müncheni urakat idézik, meg Fricz Tamást, aki a magyar CÖF nevében szedi le a keresztvizet az egész Európai Unióról. Ősrégi hagyomány ez nálunk, így volt 1989 előtt, és lett ismét Orbán óta. Mondjunk egy egészen friss példát: nézem a tudósításokat a taxis tüntetésről, mindenki elmondhatja a magáét, aki a kockások oldalán áll, de hívták egyszer is - amúgy mellékesen - az ubereseket, mondják már el, hogyan látják ők a helyzetet? Na nem, a kiegyensúlyozottság még ilyen ügyekben sem fér bele az M1 koncepciójába.