Botrányos jelenetek játszódtak le kedden este, a Napoli-Inter kupanegyeddöntőn. Maurizio Sarri, a Napoli trénere a meleg szó vulgárisabb változatával illette Roberto Mancinit, s ebbéli meggyőződését meglehetősen nagy hangerővel adta a tréner tudtára. „Angliában az olyanokat, mint ő, az oldalvonal közelébe se engednék” – fogalmazott Mancini a meccs után a Rai Sport riporterének. Hozzátette, az ilyen figuráknak a labdarúgásban sem lehetne helye. Mancini rasszistának és homofóbnak nevezte Sarrit. Utóbbi azzal válaszolt, bocsánatot kért kollégájától, de ugyanezt ő is elvárja Mancinitől, aki inzultálta őt. A nápolyi edző egyébként az olaszországi melegek közösségétől is bocsánatot kért.
A rasszizmus, illetve a homofóbia egyáltalán nem ritka a sportéletben. Még az Egyesült Államokban is általános vélemény, megbélyegzik azt, aki bevallja, hogy a saját neméhez vonzódik: mindössze egy játékos, Jason Collins állt elő aktív profiként a nagy bejelentéssel, 2013-ban. Nyolcan már csak pályafutásuk után „coming outoltak”. Homofób kijelentések akadtak az európai fociban is. Az olasz Federico Macheda, a Cardiff City játékosa 2012-ben egy nézőt minősített melegnek nem éppen úriemberi stílusban, amiért 15 ezer fontra büntették. Hasonlóan megnyilvánulás fűződik az angol középpályás, Ravel Morrison nevéhez is, ő 2012-ben a Twitteren adott hangot az azonos neműeket nem éppen kedvelő nézeteinek.
Az amerikai kosaras sztár, Kobe Bryant sem tesz lakatot a szájára, ha a melegek bírálatáról van szó, 2011-ben ezért 100 ezer dolláros büntetésre és bocsánatkérésre kötelezték. Az egykor az észak-amerikai profi kosárlabdaligában (NBA) játszó Tim Hardaway ugyan ma már az egyik legnagyobb melegjogi harcos, 2014-ben elsőként írt alá egy petíciót, amelyben azt követelték, hogy Floridában engedélyezzék az azonos neműek házasságát, hét évvel korábban azonban még egészen máshogy vélekedett a kérdésről. „Gyűlölöm a melegeket, utálok közöttük lenni. Nem fordulhatna ilyen elő a világban, vagy az Egyesült Államokban” – jelentette ki.
Mancini nemcsak homofóbnak, rasszistának is nevezte kollégáját, Sarrit, s sajnos ez a jelenség sem idegen a sportélettől. Kétségkívül a legjobban a Barcelona sztárja, Dani Alves kezelte ezeket a megnyilvánulásokat. A brazil jobbhátvédet 2014-ben egy Villarreal elleni idegenbeli bajnoki mérkőzésen dobták meg banánnal a szurkolók: az eset a 75. percben történt, Alves éppen szögletrúgást végzett volna el, amikor inkább felvette a déli gyümölcsöt, és megette. „Tizenegy éve játszom Spanyolországban, és tizenegy éve ugyanaz történik. Csak nevetni lehet ezeken az elmaradott embereken" – magyarázta az eset után a katalánok 6-osa.
Kevésbé tudta humorral elhessegetni a szidalmazásokat a labdarúgás fekete báránya, Mario Balotelli. Az olasz csatár hozzászokhatott, hogy mindig a vendégszurkolók figyelmének középpontjába kerül, a 2012-es Európa-bajnokság előtt azonban ezt nagyon megelégelte: kijelentette, „megöli”, aki banánnal dobálja, vagy levonul a pályáról, ha rasszista bekiabálásokkal sértegetik. Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) azóta eltiltott elnöke, Michel Platini büntetéssel fenyegette meg a ghánai származású játékost, ha idő előtt elhagyja a pályát az Eb-n. Végül nem kellett szankcionálni Balotellit. 2013-ban az AC Milan futballistájaként az AS Roma szurkolóitól kapott durva kijelentéseket, valamint a Pro Patria elleni edzőmeccsen az egész csapat levonult, miután Kevin-Prince Boatenget inzultálták.
A hazai futballvilágban az egyik legnagyobb felháborodást a korábbi világklasszis középhátvéd, Mészöly Kálmán kijelentése keltette. A „Szőke Szikla” a Sport Tv-nek úgy nyilatkozott 2007-ben az afrikai játékosok hazánkba igazolásával kapcsolatban, hogy "épphogy lejöttek a fáról Afrikában”, és már hozzák is őket. Az egykor magyar szövetségi kapitányként is dolgozó Mészöly az eset után elnézést kért a meggondolatlan kijelentéséért, egyúttal pedig lemondott a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöki tanácsadói posztjáról. Mészöly botrányos kijelentését 2014-ben élő adásban idézte fel Zombori Sándor, és bár viccnek szánta az egészet, végül öt hónapos eltiltást kapott.
Az NBA évtizedekig küzdött a rasszizmussal, nem volt könnyű elfogadtatni a szurkolókkal és a játékosokkal az afroamerikai kosárlabdázók jelenlétét. Az első NBA-meccset 1946. november 1-én játszották, de az első fekete sportoló, a tavaly 86 éves korában elhunyt Earl Llyod csak 1950-ben mutatkozott be a ligában. Az egyszeres bajnok játékosnak eleinte a szurkolók azt kiabálták, "takarodjon vissza Afrikába", amikor pedig a kispadon foglalt helyet, a hozzá közel ülőktől kapott. A 21. századra persze már elfogadták a szurkolók a színesbőrű kosárlabdázókat, sőt, rajonganak értük.
Éppen ezért meglepő, hogy a Los Angeles Clipperst 33 évig irányító Donald Sterling mekkora botrányt kavart 2014-ben: egy nyilvánosság elé került telefonbeszélgetésben azért szidta le csúnyán a barátnőjét, V. Stivianót, mert sötétbőrűekkel barátkozott. Az akkor 80 éves Sterling kedvese konkrétan egy olyan képet töltött fel az egyik közösségi oldalra, melyen az NBA-legendával, Magic Johnsonnal mutatkozik. Az eset után a Clippers-játékosok tüntetni kezdtek, még az Egyesült Államok közismerten nagy kosárlabda-rajongó elnöke, Barack Obama is megszólalt, és elítélte a klubtulajdonos szavait. Végül Sterlinget eltiltották mindennemű NBA-rendezvénytől, valamint a maximális pénzbüntetést, 2,5 millió dollárt kapta. A klubot végül a Microsoft korábbi vezérigazgatója, Steve Ballmer vásárolta meg 2 milliárd dollárért.
