Veszélyben a budapesti fejlesztések

Ellentmondásos híreket hall a szocialista Horváth Csaba arról, hogy a fideszesek elmennek-e a Fővárosi Közgyűlés mai rendkívüli ülésére. Az MSZP-hez csatlakozva az ellenzék azért kezdeményezte a tanácskozást, hogy a BKV idei finanszírozásáról, a HÉV államosítási tervéről, illetve arról beszéljenek, jut-e elég pénz a fővárosi alapszolgáltatásokra. 

Horváth szerint Budapest pénzügyi helyzete bizonytalan, amit a HÉV államosításával nem lehet megoldani, ráadásul ez a lépés 2000 milliárdos vagyonvesztést jelent a fővárosiak számára. A szocialista politikus attól tart, ha a kormány átveszi a HÉV-et, csökkenti azt az ártámogatást, amivel a kedvezményes bérleteket, a gyerekek és a 65 év felettiek ingyenes utazását ellentételezik.

Nem igaz, amit Budapest fideszes vezetői állítanak, mert ha a kormány átveszi a HÉV működtetését, és ezzel 10 milliárdos kiadástól mentesíti a fővárost, akkor is mínuszban lesz a költségvetés - fogalmazott Horváth. Arról beszélt, hogy 2011-ben még 76 milliárd forinttal finanszírozta az állam a BKV-t, most 37 milliárdot adnak, ami a következő két év alatt 31 milliárdra csökken. Ez már jelenleg csaknem 40 milliárd forint hiány, amit ha 10 milliárddal csökkentenek, akkor is jelentős. Fejlesztések maradhatnak el, veszélybe kerül a karbantartás. Ha lesz is közvilágítás, takarítás, parkgondozás, kátyúzás, kérdés, milyen minőségben.

Előterjesztésében Horváth fővárosi törvényt sürget, amely hosszú távon biztosítja a tömegközlekedés, valamint az alapszolgáltatások finanszírozását. Emellett azt, hogy a budapesti iparűzési adó 50 százalékát kapja meg a főváros. A rendkívüli közgyűlést Tarlós István összehívta ugyan, azt viszont már korábban közölte, a határozatképességet nem tudja garantálni.

Eközben kiderült, Solaris csuklós buszokkal szállítják majd az utasokat az M3-as metró felújításának idején. A Világgazdaság úgy értesült, a járműveket gyártó lengyel cég adta a legjobb ajánlatot, amelyet a közlekedési társaság igazgatósága hétfőn jóvá is hagyott. Kedden a BKK közzé tette az idei felújítások menetrendjét, amiből kiderült, április 4-én megkezdik a 3-as metró felújítását, így a Nagyvárad tértől délre és a Lehet tértől északra található szakaszokat szeptember elejéig lezárják, a köztük lévő belvárosi rész állomásai pedig este nyolc óra után nem üzemelnek. A metróra vonatkozó sor tegnap eltűnt a BKK honlapjáról. Kiviteli terv nincs, a közbeszerzési tendereket sem írták ki - reagált erre Horváth Csaba. A fővárosi képviselő továbbra sem tudja, miből újítják fel a 3-as metrót, hivatalos okiratban ugyanis még nem látta, hogy erre valóban kap uniós forrást Budapest.

Szerző

Szijjártó miniszter is Moszkvába megy

Magyarország természetesen tartja magát a szankciókra vonatkozó közös európai döntéshez. Efelől senkinek ne legyen kétsége - közölte lapunkkal a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM), miután arról érdeklődtünk, meggondolta-e magát a kormány a korábbi állásponthoz képest, miszerint betartják a közös európai határozattal fenntartott, meghosszabbított gazdasági szankciókat Oroszországgal szemben.

Mindez nemcsak Orbán Viktor jövő hónapra tervezett moszkvai útja, hanem egy minapi nyilatkozat nyomán vált ismét kérdésessé, hiszen Budai Gyula Gyulán, a Gyulahús Kft. üzemében tartott látogatásán azt fejtegette: "az uniós tagállamok közül egyre többen gondolják azt, hogy értelmetlen az orosz embargó további fenntartása, ezért jó esély van arra, hogy már az idei első fél évben megoldódik a kérdés". A Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri biztosa, aki az Oroszország által elrendelt embargóból fakadó külgazdasági intézkedésekért felel, azt állította: az embargó feloldásának EU-által rögzített alapfeltétele a minszki megállapodás betartása teljesül.

A KKM is azt tette hozzá a lapunknak adott válaszában: "ugyanakkor úgy látjuk, hogy a szankciók semmilyen módon nem járulnak hozzá a konfliktus rendezéséhez, viszont súlyos károkat okoznak nemcsak az orosz, hanem az ukrán és az európai gazdaságoknak is. Magyar vállalatok négymilliárd forintnyi exportot veszítettek az embargó miatt az utóbbi két évben. Európának az lenne az érdeke, hogy pragmatikus, párbeszéden alapuló, kulturált együttműködést alakítson ki Oroszországgal. Reméljük, hogy a konfliktus minden résztvevője minél előbb teljesíteni fogja a minszki megállapodásokat, így minél előbb megszüntethető lesz a szankciós rezsim."

Vona kérdést javasolt
Vona Gábor nyílt levelet írt Orbán Viktornak. A Jobbik elnöke szerint a kormányfő Moszkvában Putyin elnökkel bizonyára tárgyal a paksi beruházásról, az orosz szankciókról, az ukrán konfliktusról, a migrációról és számtalan más kérdésről, ugyanakkor arra kérte a miniszterelnököt, hogy "ha találkozik az orosz elnökkel, akkor kérdezze már meg tőle bizalmasan, de egyértelműen, hogy támogatták-e a Jobbikot, merthogy önök hónapok óta ezzel fárasztják a magyar sajtót és a közvéleményt, és ideje lenne már valami konkrétumot is felmutatni. Gondolom, ha Oroszország támogatta a Jobbikot, akkor arról Putyin elnöknek tudnia kell" - írta a szélsőjobboldali párt elnöke.

Mindez erősíti azt a korábbi hírt, miszerint Orbán Viktor február 17-én e kérdésről is tárgyal Vlagyimir Putyinnal. Sajtóinformációk szerint az orosz elnök éppen azért kezdeményezte a találkozót, hogy Orbánban szövetségesre találjon a decemberben újabb fél évre meghosszabbított uniós gazdasági szankciók ellenpontozására, cserében pedig Putyin levenné a tiltólistáról Magyarországot, ezzel megindulhatna a magyar mezőgazdasági termékeket bevitele.

A decemberi határozatot a magyar kormány is megszavazta, noha Orbán azt mindig jelezte, hogy a szankció szerinte káros Magyarországra nézve. Kérdésünkre a KKM arról is tájékoztatott, "Szijjártó Péter is részt vesz természetesen Orbán Viktor moszkvai útján, ahol lehetősége lesz november (Moszkva) és december (Belgrád) után újra tárgyalni Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. A magyar-orosz és az európai-orosz együttműködés is természetesen napirenden lesz" - fogalmazott a tárca.

Tovább kerítenének?
Magyarország kész "már másnap" kerítést építeni romániai határán, ha a migránsok Horvátország helyett arra vennék az irányt - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter kedden a Reutersnek, hozzátéve: Európa déli határai még mindig tárva-nyitva állnak a közel-keleti és az afrikai migránsok százezreinek folytatódó beáramlása előtt, ami kétségeket vet fel a nyitott belső európai uniós határok schengeni rendszerének jövőjével kapcsolatban. "Minden korábbinál valószínűbb, hogy a (belső határellenőrzés nélküli) schengeni övezet déli határa egyenlő lesz Görögország (Bulgáriával és Macedóniával közös) északi határával" - fogalmazott Szijjártó.

Szerző

Szijjártó miniszter is Moszkvába megy

Magyarország természetesen tartja magát a szankciókra vonatkozó közös európai döntéshez. Efelől senkinek ne legyen kétsége - közölte lapunkkal a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM), miután arról érdeklődtünk, meggondolta-e magát a kormány a korábbi állásponthoz képest, miszerint betartják a közös európai határozattal fenntartott, meghosszabbított gazdasági szankciókat Oroszországgal szemben.

Mindez nemcsak Orbán Viktor jövő hónapra tervezett moszkvai útja, hanem egy minapi nyilatkozat nyomán vált ismét kérdésessé, hiszen Budai Gyula Gyulán, a Gyulahús Kft. üzemében tartott látogatásán azt fejtegette: "az uniós tagállamok közül egyre többen gondolják azt, hogy értelmetlen az orosz embargó további fenntartása, ezért jó esély van arra, hogy már az idei első fél évben megoldódik a kérdés". A Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri biztosa, aki az Oroszország által elrendelt embargóból fakadó külgazdasági intézkedésekért felel, azt állította: az embargó feloldásának EU-által rögzített alapfeltétele a minszki megállapodás betartása teljesül.

A KKM is azt tette hozzá a lapunknak adott válaszában: "ugyanakkor úgy látjuk, hogy a szankciók semmilyen módon nem járulnak hozzá a konfliktus rendezéséhez, viszont súlyos károkat okoznak nemcsak az orosz, hanem az ukrán és az európai gazdaságoknak is. Magyar vállalatok négymilliárd forintnyi exportot veszítettek az embargó miatt az utóbbi két évben. Európának az lenne az érdeke, hogy pragmatikus, párbeszéden alapuló, kulturált együttműködést alakítson ki Oroszországgal. Reméljük, hogy a konfliktus minden résztvevője minél előbb teljesíteni fogja a minszki megállapodásokat, így minél előbb megszüntethető lesz a szankciós rezsim."

Vona kérdést javasolt
Vona Gábor nyílt levelet írt Orbán Viktornak. A Jobbik elnöke szerint a kormányfő Moszkvában Putyin elnökkel bizonyára tárgyal a paksi beruházásról, az orosz szankciókról, az ukrán konfliktusról, a migrációról és számtalan más kérdésről, ugyanakkor arra kérte a miniszterelnököt, hogy "ha találkozik az orosz elnökkel, akkor kérdezze már meg tőle bizalmasan, de egyértelműen, hogy támogatták-e a Jobbikot, merthogy önök hónapok óta ezzel fárasztják a magyar sajtót és a közvéleményt, és ideje lenne már valami konkrétumot is felmutatni. Gondolom, ha Oroszország támogatta a Jobbikot, akkor arról Putyin elnöknek tudnia kell" - írta a szélsőjobboldali párt elnöke.

Mindez erősíti azt a korábbi hírt, miszerint Orbán Viktor február 17-én e kérdésről is tárgyal Vlagyimir Putyinnal. Sajtóinformációk szerint az orosz elnök éppen azért kezdeményezte a találkozót, hogy Orbánban szövetségesre találjon a decemberben újabb fél évre meghosszabbított uniós gazdasági szankciók ellenpontozására, cserében pedig Putyin levenné a tiltólistáról Magyarországot, ezzel megindulhatna a magyar mezőgazdasági termékeket bevitele.

A decemberi határozatot a magyar kormány is megszavazta, noha Orbán azt mindig jelezte, hogy a szankció szerinte káros Magyarországra nézve. Kérdésünkre a KKM arról is tájékoztatott, "Szijjártó Péter is részt vesz természetesen Orbán Viktor moszkvai útján, ahol lehetősége lesz november (Moszkva) és december (Belgrád) után újra tárgyalni Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. A magyar-orosz és az európai-orosz együttműködés is természetesen napirenden lesz" - fogalmazott a tárca.

Tovább kerítenének?
Magyarország kész "már másnap" kerítést építeni romániai határán, ha a migránsok Horvátország helyett arra vennék az irányt - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter kedden a Reutersnek, hozzátéve: Európa déli határai még mindig tárva-nyitva állnak a közel-keleti és az afrikai migránsok százezreinek folytatódó beáramlása előtt, ami kétségeket vet fel a nyitott belső európai uniós határok schengeni rendszerének jövőjével kapcsolatban. "Minden korábbinál valószínűbb, hogy a (belső határellenőrzés nélküli) schengeni övezet déli határa egyenlő lesz Görögország (Bulgáriával és Macedóniával közös) északi határával" - fogalmazott Szijjártó.

Szerző