137 éve kihalt békára bukkantak - Fotó!

Publikálás dátuma
2016.01.21. 11:51
Illusztráció! FOTÓ: Thinkstock
Újra felfedeztek egy ritka, fán élő, kihaltnak hitt békafajt Északkelet-India őserdeiben - tudósított a BBC hírportálja.

A felfedezés Szathjabhama Dasz Bidzsu biológus és kutatócsoportja nevéhez fűződik. A golflabdanagyságú béka fák mélyedéseiben él, a talajtól akár hatméteres magasságban, talán ezért maradhatott ilyen sokáig titokban, hogy nem is halt ki. Mások szerint talán azért nem vették észre töb mint száz éven át, mert nagyon kevés kutató dolgozik a Földnek azon a félreeső táján.

Tanulmányozása során a tudósok arra jutottak, hogy nem új fajként, hanem új nemként határozzák meg a béka rendszertani helyét. A béka nőstényei a fák vízzel teli mélyedéseibe rakják le megtermékenyített petéiket és csak akkor térnek vissza hozzájuk, amikor az ebihalak kikeltek. Megtermékenyítetlen petékkel táplálják őket. A legtöbb békától eltérően a felnőtt példányok inkább növényen, mint rovarokon, lárvákon élnek.

Az újra felfedezett békára véletlenül bukkantak rá 2007-ben, amikor egészen más állatok után kutattak. Bidzsut, az Újdelhi Egyetem kutatóját Indiában Békaembernek is nevezik, mert nagyjából 350 békafajt fedezett fel. "A fák tetejéről egész zenekar koncertjét hallottuk meg. Varázslatos volt. Természetesen el kellett kezdenünk a kutatást" - magyarázta Bidzsu.

A biológus és kollégái DNS-elemzéssel állapították meg, hogy a béka új nembe tartozik, új nevet is kellett neki adni. Thomas Jerdon brit zoológusról, az első egyedek megtalálójáról 1870-ben Polypedates jerdoniinek nevezték, most Franky Bossuyt belga herpetológus, vagyis kétéltű- és hüllőkutató, Bidzsu hajdani brüsszeli tanára után Frankixalus jerdonii lett a neve.

Ugyan a kihaltnak hitt kétéltű újrafelfedezése óta számos példányát láttak már, a kis állat Bidzsu szerint nincs biztonságban, mert az őserdőket továbbra is irtják, hogy teret nyerjen a mezőgazdaság és újabb emberi lakóhelyeket hozhassanak létre.

A kihaltnak hitt békáról készített képet ide kattintva láthatja!

Szerző
Témák
kihalt béka

Irány Nyíregyháza! - A világ egyik legnagyobb édesvízi teknősfaja látható

Publikálás dátuma
2016.01.20. 18:29
MTI Fotók: Balázs Attila
A világ egyik legnagyobbra növő édesvízi teknősfajával, borneói folyami teknőssel gazdagodott a Nyíregyházi Állatpark.

Révészné Petró Zsuzsa, az intézmény szóvivője az MTI-nek szerdán elmondta, hogy a két, 50 és 70 centiméter hosszúságú páncéllal rendelkező hüllő egy cseh állatkertből került a Nyírségbe. A park Zöld piramis elnevezésű létesítményének medencéjében élnek, ahol az édesvízi bemutató térben cápaharcsa és szalagos varánusz is látható. A borneói folyami teknős veszélyeztetett faj, mivel a húsa a Távol-Keleten ínyencségnek számít, és a tradicionális gyógyászatban is használják porrá őrölt testrészét. Az állat páncéljából készült őrlemény a hiedelem szerint serkentőszer, továbbá a rákos megbetegedés tüneteinek enyhítésére is alkalmazzák. Ráadásul kedvtelésből is sokan tarják, így illegálisan rengeteg vadon élőt fognak be a hatalmas testű hüllők közül.

Az édesvízi teknősfaj Délkelet-Ázsiában, Malajziában, Borneón, illetve Indonézia néhány szigetén őshonos. Legnagyobb egyedei akár 80 centiméteresre, 50 kilogrammosra is megnőnek. A teknős keskeny hátpáncéljának színe fekete, barna, vagy zöld. A faj az ivarérettséget 10-20 év közötti korban éri el, akkor a hímeket vastagabb és hosszabb farka különbözteti meg a nőstényektől. A teknősök tojásai hosszúkás alakúak és törékenyek. A tojásokból kikelt utódok 6 centiméter hosszúak, durva páncélzatuk van, amelynek hátsó része erősen fogazott.

A vadon élő hüllők életmódjáról és táplálkozási szokásairól kevés információ áll a szakemberek rendelkezésére - emelte ki a szóvívó. A fogságban élő példányok növényi és állati eredetű táplálékot kapnak, és a Nyíregyházi Állatparkba került két példány az utóbbit fogyasztja szívesebben - mondta Révészné Petró Zsuzsa.

Szerző

Jól nézze meg! Ezt az új halfajt azonosította egy kutatócsoport - Fotó!

Publikálás dátuma
2016.01.17. 16:33
Forrás: Magyar Haltani Társaság/Facebook
Eddig ismeretlen halfajt azonosítottak a Körös vízrendszerében magyar és cseh kutatók. Az apró termetű márnafaj a Barbus biharicus, azaz bihari márna nevet kapta - tudatta a Magyar Haltani Társaság elnöke.

Harka Ákos elmondta: a téma szakértői körében régóta ismert, hogy a horgászhalként kedvelt márna (Barbus barbus) mellett a Körös vízrendszerében is él egy másik, apró termetű márnafaj. Ám bő másfél évszázadon át úgy vélték, hogy az nem más, mint a Petényi Salamon János által felfedezett és Heckel által 1852-ben leírt Petényi-márna (Barbus petenyi).

 

A 2000-es évek elején ugyanakkor egy átfogó kutatás bebizonyította, hogy a Petényi-márna mellett két további márnafaj is létezik: a Kárpát-medence északi részén a kárpáti márna (Barbus carpathicus), míg a délebbi területeken a balkáni márna (Barbus balcanicus) honos.

Ez utóbbi fajok azonosítása után vetődött fel először a Körösben élő kistestű márnák tudományos vizsgálatának szükségessége a Magyar Haltani Társaság 2010. évi konferenciáján - tájékoztatott az elnök. Jelezte: ezt követően éveken át tartó kutatómunka kezdődött helyszíni és laboratóriumi vizsgálatok sokaságával és nyolc magyar, valamint egy cseh szakember közreműködésével. Ennek során az arasznyi méretű hal mintegy kéttucat példányát fogták ki a Sebes-Körös romániai és magyar szakaszairól. A magyarországi állományok gondos genetikai vizsgálata pedig igazolta, hogy a tudomány számára eddig ismeretlen, új, őshonos halfajról van szó.

Forrás: Magyar Haltani Társaság/Facebook

Forrás: Magyar Haltani Társaság/Facebook

 

A tudományos szenzációról szóló első híradás a napokban a nagy tekintélyű Molecular Phylogenetics and Evolution folyóiratban látott napvilágot. Az eredményeket publikáló cikk első szerzője Dr. Antal László, a Debreceni Egyetem TTK Hidrobiológia Tanszékének adjunktusa, aki egyben a Magyar Haltani Társaság titkára. Az új faj a Barbus biharicus, azaz bihari márna nevet kapta, ezzel jelezve a tájat, amelynek szülötte, leírói pedig Antal László mellett László Brigitta és Petr Kotlík - közölte Harka Ákos. 

Szerző