Újabb kérdések Paks II. kapcsán - Valóban nem kell állami támogatás?

Nincs állami támogatás a paksi beruházásban, erre nem is lenne szükség, mivel a beruházás piaci körülmények között is megtérülne - szögezte le Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos egy tegnapi háttérbeszélgetésen.

Az Európai Bizottság a Paks II.-vel kapcsolatos mostani vizsgálatában egyszerre négy feltétel teljesülése esetén állapíthatja meg azt, hogy az adott beruházásban van-e állami támogatás, de a Rothschild-tanulmány alapján csak kettő feltétel teljesül – tette hozzá. Az egyik teljesülő feltétel, hogy az előkészítési fázisban a Paks II projekttársaság éves költségvetését a magyar állam valóban forrásokkal látja el. A másik pedig a szelektivitás a nyújtott állami támogatásban, ami szintén fennáll, hiszen a támogatást a Paks II. Zrt. kapja. Aszódi szerint az a feltétel nem teljesül, hogy a tagállamok közötti villamosenergia-kereskedelmet és versenyt torzítja a támogatás. Szintén nem teljesül az a feltétel, miszerint a beruházás gazdasági előnyt nyújt egy adott támogatott szereplőnek, hiszen olyan megtérülést generál, ami alapján egy piaci befektető is megvalósítaná azt - állítja a paksi kapacitásfenntartásért felelős kormánybiztos.

A paksi beruházást kritikus szemmel szemlélő szakértők szerint a kormány megrendelésére készült Rothschild-tanulmány megállapításai túlzottan optimisták az új erőművi blokkok kapacitáskihasználtsága tekintetében és az áramár előrejelzés is bizonytalan. Az Európai Bizottság az egy hónapig tartó társadalmi vita után értékeli a magyar kormány válaszait és dönt arról, hogy a fenti négy feltétel teljesül-e az állami támogatásról.

Lázár János kancelláriaminiszter is érintette az atomerőmű-bővítés kérdését a tegnapi Kormányinfón, ahol elmondta, hogy a nyílt tender elmaradása miatti kötelezettségeljárás kapcsán a héten elküldték Brüsszelnek a válaszaikat, amit hamarosan megvitat a kormány és az Európai Bizottság.

A napokban felröppent, hogy az olajválság miatt Oroszország leállíthatja egyes külföldi országoknak nyújtott hitelek folyósítását, és nem volt egyértelmű, hogy ez érinti-e a paksi beruházást. "Oroszország Paks II.-vel kapcsolatos hitelkötelezettségeit teljes terjedelmében a korábban aláírt kormányközi megállapodásnak megfelelően teljesíti" – áll az atomenergiainfo.hu-nak küldött orosz pénzügyminisztériumi válaszban.

Szerző

Trafikmutyi után nemzeti italboltok?

Újra felröppent a hír: a trafikokhoz hasonlóan nemzeti italboltok nyitását tervezi a kormány. 2014 márciusában írtunk arról, hogy a kabinet államosítaná és újraosztaná az ital-kiskereskedelmi piacot. Akkor Giró-Szász András - az akkori Kormányzati Információs Központ vezetője - egyenesen ,,sajtókacsának” nevezte a hírt és cáfolta, hogy a kormány tervbe vette volna a terület átszabását.

A ,,nem létező elképzelés” szerint az élelmiszerboltokban csak sört és bort lehetne csak árulni, az égetett szeszek értékesítését a botrányosan átalakított trafik struktúrához hasonlóan alakítanák ki: a nemzeti italboltokat koncessziós joggal, az engedélyeket megpályáztatva alakítaná át a kormányzat. A Figyelő csütörtöki számában arról ír, hogy a parlament tavaszi ülésszakán az Országgyűlés elé kerülhet olyan törvénymódosítás, mellyel kimondanák: alkoholt csak meghatározott, speciális értékesítési jogosítvánnyal rendelkező árusítóhelyeken lehet majd vásárolni.

A parlament honlapján megtalálható törvénymódosítási tervekből egyelőre annyi látszik, hogy a kormány egyebek mellett a jövedékiadó-törvény újraírására készül. Ebbe a nemzeti italbolt „intézményrendszerének” kialakítása is belefér, de a gazdasági hetilap azt is írja: érdemes lesz figyelni továbbá azt is, hogy a szeszesitalgyártásban milyen új szereplők bukkannak fel. Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter határozottan cáfolta a nemzeti italbolt-hálózat létrehozását. A tegnapi Kományinfón közölte, nincs ilyen terv a kormány asztalán.

Szerző

Az oktatási világpiacon az OTP innovációja

Publikálás dátuma
2016.01.22. 06:20
A magyarok több mint harminc tárgyalást folytatnak FORRÁS: OTP
Szerdán megnyitotta kapuit Európa legnagyobb oktatási, képzési szakmai rendezvénye, a Bett Show, melyen az OTP Bank az OK Projekt-tel vesz részt. A Fáy András Alapítvány irányításával az O.K. Központban (Középiskolások Országos Pénzügyi és Gazdasági Oktatóközpontja) kidolgozott komplex pénzügyi, gazdasági és gazdálkodási valamint edukációs- és karrierprogram ezzel felkerül a nemzetközi oktatási innovációs térképre.

Az oktatási világpiacon jelenleg a hagyományos ipari és kereskedelmi folyamatoknál is gyorsabb átalakulás, az oktatásügy ipari forradalma zajlik. Erre a fejlett és folyamatosan fejlődő oktatási piacra lép most ki az OK Projekt, amelynek különlegessége abban áll, hogy ötvözi a legfiatalabb generációk eszközhasználatát, az élményszerű ismeretátadás és az inspiratív pedagógia elveit. Elsősorban a brit és az európai oktatási piac képviselői kívánnak bekapcsolódni a projektbe, de már most érzékelhető, hogy a közel-keleti és latin-amerikai piacok szereplői is érdeklődést mutatnak.

A Bett Show – amelynek keretében a négy nap alatt több száz előadás és szeminárium is zajlik -, a világ legelismertebb oktatási szakembereinek találkozási pontja is. A kiállítás a Microsoft, az Apple, a Samsung, a Google és sok más vezető technológiai vállalat számára szimbolikus helyszín, a világ legnagyobb fontosságú technológiai show-ja (CES) után itt jelennek meg először Európában az oktatás számára jelentős oktatástechnikai újdonságok. Tervek szerint a Bett Show ideje alatt a magyar szakemberek több mint harminc tárgyalást bonyolítanak le a jövőbeni potenciális partnerekkel.

Szerző