Szíria;békekonferencia;

- Huzakodás a szíriai békekonferencia körül

Noha elvileg ugyan már csak pár nap van hátra a Genfbe tervezett, a szíriai válsággal foglalkozó békekonferencia kezdetéig, egyelőre nem sok megfigyelő veszi biztosra az eredeti menetrend betartását.

Korábbi bejelentések szerint január 25-én kellene megkezdődnie a szíriai polgárháború befejezésének lehetőségeit számba vevő tárgyalásoknak, ám egyre biztosabb, hogy némi halasztásra kell számítani. „Elképzelhető egy-két nap csúszás, de lényegi halasztás nem” – fogalmazott Davosban John Kerry amerikai külügyminiszter a Reuters jelentése szerint, derűlátásának adva ugyanakkor hangot azzal kapcsolatban, sor kerül-e egyáltalán a konferenciára.

Pedig jelenleg még komoly ellentétek állnak fenn a résztvevők körét és a konkrét tárgyalópartnereket illetően. A damaszkuszi kormányt az előzetes bejelentés alapján Bassár Dzsafari ENSZ-nagykövet képviseli majd, ám az Aszad elnök megdöntéséért harcoló ellenzéki erők részvételét illetően még nem tisztázódtak az erővonalak. Pedig a nemzetközi diplomácia nagyágyúi is egyetértenek abban, hogy a szíriai rendezés nélkül esély sincs megállítani az Európába irányuló menekültáradatot. Ám továbbra is kérdéses, hogy posztján maradhat-e Bassár el-Aszad, vagy pedig a lemondása nélkül semmilyen megállapodás nem jöhet létre. Az elmúlt öt év során a polgárháború mintegy 250 ezer áldozatot követelt, milliók kényszerültek otthonuk elhagyására, s milliók menekültek külföldre is a véres harcok elől.

A genfi konferenciára elvileg Staffan de Mistura, az ENSZ-főtitkár szíriai különmegbízottja hivatott kiküldeni a meghívókat, ám a delegáltak személyéről előzetesen a tárgyaló feleknek kell(ene) egyetértésre jutni. Mistura az elmúlt napokban az amerikai és az orosz külügyminiszterrel is konzultált, Kerry és Szergej Lavrov is kitartott amellett, hogy meg kell kezdődnie a konferenciának.

Miközben Európa-szerte sokan bírálják az új lengyel kormányt, odahaza – úgy tűnik – elégedettebbek Beata Szydlo kabinetjével. A CBOS közvéleménykutató január 7-14. között készült felmérése azt mutatta, hogy december óta 6 százalékkal nőtt a Jog és Igazságosság (PiS) kormányának népszerűsége, s 36 százalék támogatta tevékenységét.