Európa nem tud korlátok nélkül, ellenőrizetlenül óriási idegen embertömegeket befogadni - hangsúlyozta a miniszterelnök, aki szerint ez mondatott ki a bécsi intézkedésben is. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a magyar álláspont szerint az a legjobb bevándorló, aki nem jön. A migránsok útvonalának esetleges átterelődését firtató kérdésre a kormányfő úgy reagált: "az útvonal oda terelődik, ahova akar, de hogy Magyarországon nem megy majd keresztül, az egészen biztos". Emlékeztetett, hogy a magyar-román határ egyes szakaszain már megtörtént egy esetleges határzár előkészítése, és a kerítésépítéshez szükséges kapacitások is megvannak, annyira, hogy kerítést már exportálunk is.
Orbán Viktor ismét kritizálta az általa "brüsszelizmusnak" nevezett jelenséget, amely szerinte abban áll, hogy a nemzetállamoknak nem engedik a problémák megoldását, hanem közös európai megoldást emlegetnek, miközben nem történik érdemi lépés. A hatáskörök elvonása a nemzetállamoktól úgy, hogy közben azokat Brüsszel nem tudja ellátni, gyengíti az Európai Uniót - mondta.
A kormány alaptörvény-módosítási tervéről szólva - amelynek alapján önálló tényállás lenne az alaptörvényben a terrorveszélyhelyzet - a miniszterelnök úgy nyilatkozott: azt akarják, hogy a terror elleni fellépésben Magyarországnak is legyenek meg azok a lehetőségei, amelyekkel a legtöbb nyugat-európai ország rendelkezik. Ehhez az ellenzék támogatását kérték, de - jelezte - "még nem áll jól az ügy". Szerinte az ellenzéki kritikáknak nincs ténybeli alapjuk. A magyar politika a túlzások művészete, nincs ténybeli alapja annak az ellenzéki kritikáknak, amik statáriális állapotokat festenek fel. "Ha csak a töredéke igaz lett volna az elmúlt években mindannak, amit a baloldaliak diktatúraveszély-ügyben mondtak, "szügyig állnánk az önkényben" - fogalmazott, kijelentve: "Magyarország Európa egyik legszabadabb országa".
A miniszterelnök ismét kiállt Lengyelország mellett. Szerinte a lengyel kormány nem tett olyat, ami miatt az EU-nak kritikát kellene megfogalmaznia. Brüsszelt irritálja, ha erős nemzetállamok vannak és azok egyenesen beszélnek. Ez "pavlovi negatív reflexeket vált ki az európai bürokratákból" - mondta. Szerinte Közép-Európa semmiben nem marad el a demokrácia követelményeit tekintve a kontinens nyugati felétől. Sőt vannak olyan jelenségek, amelyek Közép-Európában nem fordulhatnának elő. "Képzelje el, ha a magyar kormány elérte volna azt, hogy egy közérdeklődésre számot tartó, az emberek biztonságát veszélyeztető tömeges atrocitás esetén - mint amilyen a kölni volt - a magyar médiának sem az állami, sem a magán része erről napokig ne adjon hírt. Ön szerint én hány napig maradhattam volna hivatalban?" - példázta. "Hátrább az agarakkal, a nyugatiaknak semmilyen erkölcsi és ténybeli alapjuk nincs arra, hogy demokráciakritériumokat kérjenek rajtunk számon" - mondta.
Belpolitikai kérdésekre rátérve a kormányfő közölte: bár "a működő magyar reformok eredményei most, januárban jelennek meg az életünkben", a kabinet már dolgozik azon, hogyan néz majd ki - az idei első félévben elfogadandó - 2017-es költségvetés.
Gulyás: felelőtlen parlamentarizmus
Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke pénteki budapesti sajtótájékoztatóján emlékeztetett, a kormány alkotmányt módosítana, hogy a terrorveszélyhelyzet önálló tényállás legyen az alaptörvényben. Ehhez szükség van ellenzéki támogatásra is. Azzal kapcsolatban, hogy a Jobbik négyötödös parlamenti felhatalmazáshoz kötné a terrorveszélyhelyzetre vonatkozó jogrend bevezetését, a Fidesz képviselője azt mondta: e javaslat észszerűtlen, életszerűtlen, ellehetetleníti a terror elleni harcot. "A terroristák sem négyötödös többséggel döntenek a merényletekről", a Jobbik javaslata "legfeljebb a terroristáknak nyerheti el a tetszését" - fogalmazott.
Kifejtette: a Fidesznek nem a parlamenti kontroll ellen van kifogása - a kormány javaslata is tartalmazza az illetékes parlamenti bizottságok folyamatos ülésezését és az államfő tájékoztatását -, "de amikor egy információ érkezik arról, hogy akár néhány óra múlva valahol terrorcselekmény történhet, a lehető legnagyobb felelőtlenség az Országgyűlés összehívásától és annak döntésétől függővé tenni (...) ennek a helyzetnek a kihirdetését". "A baloldali pártoktól megszoktuk a felelőtlen viselkedést" - folytatta -, hiszen nem támogatták a bevándorlás szabályainak szigorítását, a határzár építését és a rendőrök, katonák határra küldését sem. A mostani új fejlemény, hogy a Jobbik álláspontja is a baloldaléhoz közelít a terror elleni hatékony fellépés megakadályozásában - mondta a kormánypárti politikus, hangsúlyozva, hogy nem lehet szembefordulni az emberek biztonság iránti jogos igényével. A 60 napos időtartamról - amennyi időre a terrorveszélyhelyzetet elrendelhetné a kormány -, annak csökkentéséről készek egyeztetni. Ahhoz azonban ragaszkodnak, hogy a kormánynak terrorveszélyről szóló információ birtokában legyen lehetősége saját hatáskörben azonnal elrendelni a terrorveszély-helyzetet - tette egyértelművé. Hozzáfűzte, az egy rendben lévő javaslat, hogy a parlament a lehető leggyorsabban felülvizsgálhassa ennek indokoltságát.
