Orbán a lakáspiac élénkülésében bizakodik

A következő években bővülő gazdasági lehetőségek nagy részét a kormány a magyar családok megerősítésére és otthonhoz juttatására fogja fordítani – erről is beszélt Orbán Viktor pénteki rádióinterjújában.

A családok otthonteremtési kedvezményét (CSOK) a miniszterelnök úgy jellemezte, mint a gazdasági növekedést és a családokat egyszerre segítő otthonteremtési rendszert. Szerinte ezzel sikerül változtatni a lakáspiac bénultságán és a gyermekvállalást nehezítő bonyolult lakáshoz jutáson. Orbán Viktor következetesen tagadja, hogy a CSOK szociálpolitikai eszköz, így védi ki, hogy az értékplafon eltörlése révén a módosabbak még inkább kedvezményezetté váltak.

Viszont a lakáshoz jutás újabb pillérét jelentő Nemzeti Otthonteremtési Közösség létrehozásáról szóló törvényjavaslatot a kormány ígérete ellenére még nem nyújtották be az Országgyűléshez.

Németh Dávid szerint a lakástámogatások biztosan élénkülést hoznak, de komolyabb, az egész országot érintő boommal egyelőre nem lehet számolni, mivel a lakáspiaci lépések tovább mélyíthetik a különböző országrészek közötti gazdasági szakadékot. A K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a kedvezőbb helyzetben lévő térségek, Budapest mellett az erős iparral, gazdasággal rendelkező városok. Így például Győrben, Kecskeméten, lehet látványos a fejlődés, míg a jelentős munkanélküliséggel küzdő, észak-magyarországi és kelet-magyarországi régiókban nem várható számottevő növekedés. Utóbbi régiókban azért vannak kivételek: Nyíregyházán és Debrecenben ugyanis lehet fejlődéssel számolni a lakáspiacon.

Szerző

Csúszós adósságpálya

Publikálás dátuma
2016.01.23. 06:22
Az adósságkezelésért felelős intézmény terven felüli devizakötvény-kibocsátásról adott hírt FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A kormány már a 2017-es költségvetésen dolgozik - mondta Orbán Viktor szokásos rádiószózatában tegnap. A miniszterelnök megemlítette: szeretnék, hogy ne csak a gazdasági összteljesítmény arányában csökkenjen az államadósság, hanem ténylegesen is. Szakértők szerint ez a vágy csak jelentős áldozatok árán teljesülhet.

A kormány a 2017-es költségvetés tervezetének elkészítésére koncentrál, aminek az egyik prioritása az államadósság lesz - erről beszélt Orbán Viktor pénteken az állami rádióban. A miniszterelnök szerint nem elég a GDP-arányos államadósságot csökkenteni, hanem forintban számolva is mérsékelni kell. "Nem véletlenül alakult ki ez az igény, megmutatjuk. A kívánatos állapot az, hogy ha ma 100 forint adósságunk van, akkor holnap 98 legyen" - fogalmazott Orbán Viktor.

Csökkenteni lehet ugyan Magyarország államadósságát összességében és GDP arányosan is, ám azt még sokáig nem lehet elfeledni, hogy ha magánnyugdíjpénztárak mintegy 3000 milliárd forintos vagyonának 2012-ben, a második Orbán-kormány által történt elkobzásától eltekintünk, akkor nemhogy csökkent volna, hanem nőtt az államadósság - mondta lapunk érdeklődésére Katona Tamás. A közgazdász egyetemi tanár hozzáfűzte, ha egy kormány kevesebb hitelt vesz fel, mint amekkora a lejáró államkötvények állománya, akkor tényleges csökkenésről beszélhetünk. Nehéz megítélni, hogy ez jövőre mennyiben sikerülhet. A szakember szerint az előjelek nem túl biztatóak. Ezt alátámasztja az is, hogy tavaly a kormányzati körök azzal még számoltak, hogy 2016-ban a deviza lejáratokat elsősorban forintkibocsátások finanszírozzák, hogy ezáltal is mérsékeljék a még mindig magas devizaadósság részarányát.

Alig telt el 3 hét az évből, és Réz András, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese már be is jelentette: Magyarország egymilliárd eurós államkötvény-kibocsátást tervez, viszont tavaly decemberben még csak 547 millió euróval számoltak. Szükség is lehet erre a pénzre, mert idén 4,8 milliárd eurónyi devizakötvényt kell Magyarországnak törlesztenie, benne az Európai Bizottságtól lehívott hitelek utolsó, 1,6 milliárd euró összegű részletével. Erről a kormányzati körök kommunikációjukban gyakran megfeledkeztek, amikor azzal dicsekedtek, hogy az IMF-hitel előtörlesztésével úgymond megszabadultunk a nemzetközi pénzügyi szervezetek által nyújtott hitelektől. Mint látható még 2016-ra is maradt belőle.

Az újabb eurós államkötvény tervezett mértéke is azt mutatja, hogy nem minden az előzetes elképzelések szerint alakul - hívta fel a figyelmet Katona Tamás. (Matolcsy György is járt Kínában egy kisebb mértékű jüan-kötvény ügyében, de erről még jóformán semmit se lehet tudni.)

Az államadósságot forintban kifejezve úgy lehet csökkenteni, ha bevételi többlet keletkezik. Erre tavaly is adódott példa, amikor az állam eladta az OTP-ben lévő részvénycsomagját. Ilyesmi idén is előfordulhat, hiszen eladásra vár az állam tulajdonában lévő MKB Bank és a Budapest Bank is, de még az is előfordulhat, hogy kiszállnak a Mol-ból is - említette Katona Tamás. Ha az utóbbi megtörténne, akkor csak jókora veszteséggel tudnának túladni a magyar olajpapírokon - fűzte hozzá a szakember. Azonban az sem kizárt, hogy Orbánéknak ismét államosítási ambíciói támadnak, ami az adósságcsökkentési folyamat ellen hathat.

Közismert, hogy az állam minden esztendő utolsó napján milyen kínkeservvel képes csak a GDP arányos államadósság csökkentésére. Idén azonban már a néhány tized százalékpontos mérséklés nem lesz elegendő, mert vállaltuk Brüsszelnél, hogy az úgynevezett 1/20-os szabály keretében hozzávetőleg 1 százalékponttal csökkentjük a rátát. Ilyen mértékű csökkentést azonban a már megszokott, december 31. éjfélre időzített trükközéssel nem lehet majd végrehajtani.

Szakemberek szerint 2017-ben már semmiképpen sem lehet a GDP arányos költségvetési hiány 1,5 százalékosnál magasabb, és az idei tervekben szereplő 2,2 százalékos mértéket is tartani kell. Azonban jövőre megszorításokkal aligha él majd az Orbán-kormány, ugyanis a rákövetkező esztendőben ismét parlamenti választások lesznek. Így, ha meg akarják húzni a nadrágszíjat, akkor azt már idén meg kell tenni. Logikusan az egészségügy, a szociálpolitika és az oktatás lehet az áldozat. A bürokráciacsökkentés aligha jár érdemleges eredménnyel.

Összehasonlításul az euróövezet tagállamainak összesített államháztartási deficitje 1,8 százalékra csökkent tavaly július-szeptemberben az előző negyedévi 2,2 százalékról, az EU egészében pedig 2,6 százalékról 2,3 százalékra mérséklődött. Magyarország forintban számolt államadóssága a GDP 78,0 százalékát tette ki a tavalyi harmadik negyedév végén, szemben a második negyedévi 78,7 százalékkal.

Szerző

Csúszós adósságpálya

Publikálás dátuma
2016.01.23. 06:22
Az adósságkezelésért felelős intézmény terven felüli devizakötvény-kibocsátásról adott hírt FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A kormány már a 2017-es költségvetésen dolgozik - mondta Orbán Viktor szokásos rádiószózatában tegnap. A miniszterelnök megemlítette: szeretnék, hogy ne csak a gazdasági összteljesítmény arányában csökkenjen az államadósság, hanem ténylegesen is. Szakértők szerint ez a vágy csak jelentős áldozatok árán teljesülhet.

A kormány a 2017-es költségvetés tervezetének elkészítésére koncentrál, aminek az egyik prioritása az államadósság lesz - erről beszélt Orbán Viktor pénteken az állami rádióban. A miniszterelnök szerint nem elég a GDP-arányos államadósságot csökkenteni, hanem forintban számolva is mérsékelni kell. "Nem véletlenül alakult ki ez az igény, megmutatjuk. A kívánatos állapot az, hogy ha ma 100 forint adósságunk van, akkor holnap 98 legyen" - fogalmazott Orbán Viktor.

Csökkenteni lehet ugyan Magyarország államadósságát összességében és GDP arányosan is, ám azt még sokáig nem lehet elfeledni, hogy ha magánnyugdíjpénztárak mintegy 3000 milliárd forintos vagyonának 2012-ben, a második Orbán-kormány által történt elkobzásától eltekintünk, akkor nemhogy csökkent volna, hanem nőtt az államadósság - mondta lapunk érdeklődésére Katona Tamás. A közgazdász egyetemi tanár hozzáfűzte, ha egy kormány kevesebb hitelt vesz fel, mint amekkora a lejáró államkötvények állománya, akkor tényleges csökkenésről beszélhetünk. Nehéz megítélni, hogy ez jövőre mennyiben sikerülhet. A szakember szerint az előjelek nem túl biztatóak. Ezt alátámasztja az is, hogy tavaly a kormányzati körök azzal még számoltak, hogy 2016-ban a deviza lejáratokat elsősorban forintkibocsátások finanszírozzák, hogy ezáltal is mérsékeljék a még mindig magas devizaadósság részarányát.

Alig telt el 3 hét az évből, és Réz András, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese már be is jelentette: Magyarország egymilliárd eurós államkötvény-kibocsátást tervez, viszont tavaly decemberben még csak 547 millió euróval számoltak. Szükség is lehet erre a pénzre, mert idén 4,8 milliárd eurónyi devizakötvényt kell Magyarországnak törlesztenie, benne az Európai Bizottságtól lehívott hitelek utolsó, 1,6 milliárd euró összegű részletével. Erről a kormányzati körök kommunikációjukban gyakran megfeledkeztek, amikor azzal dicsekedtek, hogy az IMF-hitel előtörlesztésével úgymond megszabadultunk a nemzetközi pénzügyi szervezetek által nyújtott hitelektől. Mint látható még 2016-ra is maradt belőle.

Az újabb eurós államkötvény tervezett mértéke is azt mutatja, hogy nem minden az előzetes elképzelések szerint alakul - hívta fel a figyelmet Katona Tamás. (Matolcsy György is járt Kínában egy kisebb mértékű jüan-kötvény ügyében, de erről még jóformán semmit se lehet tudni.)

Az államadósságot forintban kifejezve úgy lehet csökkenteni, ha bevételi többlet keletkezik. Erre tavaly is adódott példa, amikor az állam eladta az OTP-ben lévő részvénycsomagját. Ilyesmi idén is előfordulhat, hiszen eladásra vár az állam tulajdonában lévő MKB Bank és a Budapest Bank is, de még az is előfordulhat, hogy kiszállnak a Mol-ból is - említette Katona Tamás. Ha az utóbbi megtörténne, akkor csak jókora veszteséggel tudnának túladni a magyar olajpapírokon - fűzte hozzá a szakember. Azonban az sem kizárt, hogy Orbánéknak ismét államosítási ambíciói támadnak, ami az adósságcsökkentési folyamat ellen hathat.

Közismert, hogy az állam minden esztendő utolsó napján milyen kínkeservvel képes csak a GDP arányos államadósság csökkentésére. Idén azonban már a néhány tized százalékpontos mérséklés nem lesz elegendő, mert vállaltuk Brüsszelnél, hogy az úgynevezett 1/20-os szabály keretében hozzávetőleg 1 százalékponttal csökkentjük a rátát. Ilyen mértékű csökkentést azonban a már megszokott, december 31. éjfélre időzített trükközéssel nem lehet majd végrehajtani.

Szakemberek szerint 2017-ben már semmiképpen sem lehet a GDP arányos költségvetési hiány 1,5 százalékosnál magasabb, és az idei tervekben szereplő 2,2 százalékos mértéket is tartani kell. Azonban jövőre megszorításokkal aligha él majd az Orbán-kormány, ugyanis a rákövetkező esztendőben ismét parlamenti választások lesznek. Így, ha meg akarják húzni a nadrágszíjat, akkor azt már idén meg kell tenni. Logikusan az egészségügy, a szociálpolitika és az oktatás lehet az áldozat. A bürokráciacsökkentés aligha jár érdemleges eredménnyel.

Összehasonlításul az euróövezet tagállamainak összesített államháztartási deficitje 1,8 százalékra csökkent tavaly július-szeptemberben az előző negyedévi 2,2 százalékról, az EU egészében pedig 2,6 százalékról 2,3 százalékra mérséklődött. Magyarország forintban számolt államadóssága a GDP 78,0 százalékát tette ki a tavalyi harmadik negyedév végén, szemben a második negyedévi 78,7 százalékkal.

Szerző