Terrorveszély - Az MSZP kétszintű szabályozást javasol

Kétszintű szabályozást javasol az MSZP kritikus terrorfenyegetettség esetére: elsőként a kormánynak legfeljebb nyolc napja lenne rendkívüli intézkedéseket bevezetni, azután az Országgyűlés kétharmados többsége dönthetne a Magyar Honvédség felhasználásáról és jelentősebb jogkorlátozások bevezetéséről - közölte a párt parlamenti képviselője.

Molnár Zsolt, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke elmondta: a Honvédelmi Minisztérium javaslatát alkalmatlannak tartják tárgyalási alapnak, ezért kidolgozták terrorizmusellenes, ugyanakkor a demokráciát nem veszélyeztető anyagukat. Eszerint terrortámadás vagy annak közvetlen veszélye esetén a kormány kihirdetheti a párt által kritikus terrorfenyegetettségnek nevezett különleges jogrendet és azonnal bevezethet rendkívüli intézkedéseket. A kormány a rendelkezésére álló nyolc napban alapvető jogokat nem korlátozhatna.

Ahhoz, hogy a különleges jogrendet nyolc napnál tovább - legfeljebb 90 napig - fenntartsák, már az Országgyűlés kétharmados többségének döntése lenne szükséges. Szintén kétharmados felhatalmazás kellene a honvédség bevetéséhez és jelentősebb jogkorlátozások bevezetéséhez - ismertette a részleteket Molnár Zsolt.

A kormány azonban még a parlament hozzájárulásával sem korlátozhatná az internetet vagy a sajtót, nem ellenőrizhetné a távközlést vagy a külföldiekkel való kapcsolattartást - emelte ki a képviselő.

A párt - korábbi javaslata szerint - új tényállásokat is bevezetne a Büntető törvénykönyvben: ilyen lenne a terrorcsoportban való részvétel, a terrorizmus finanszírozására és a terrorcsoport által szervezett kiképzésén történő részvételre buzdító propaganda is - tette hozzá Molnár Zsolt.

Emellett a párt célhoz kötötten növelné a rendőrség, a Terrorelhárítási Központ, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ forrásait, hogy hatékonyabb legyen a megelőzés. Indokolt lenne alapfokú oktatást biztosítani a közintézményekben, iskolákban, közösségi közlekedésben, közterületeken dolgozók számára a terrorveszély, terrortámadás idején teendőkről - vélekedett a politikus.

Az MSZP szerint ezek az intézkedések közvetlenül csökkentenék a terrorveszélyt, sokkal előbbre valók, mint egy esetleges alkotmánymódosítás - jegyezte meg Molnár Zsolt.

Szerző

Tüntetés a teljhatalom ellen

A Modern Magyarország Mozgalom pártállásra való tekintet nélkül várt mindenkit az Országház elé, aki fel akarta emelni szavát az ellen, hogy a kormány korlátlan és ellenőrizetlen hatalom birtokába juthasson arra hivatkozva, hogy ellenőrizhetetlenül bemondja: terrorveszély-helyzet van. A Kossuth téren több ezren gyűltek össze.

A Facebook bejegyzésük szerint a Moma célja: "Mossuk le a gyalázatot! Mutassuk meg személyes jelenlétünkkel is, hogy ezt nem tűrjük tovább! 

Bokros korábban lapunknak úgy nyilatkozott, az alaptörvény módosítására tett fideszes javaslat lényege, hogy eltakarítsa az útból az alkotmányos jogállam maradékát,

Szerző
Frissítve: 2016.01.24. 16:59

Menekültválság - A V4-ek B-tervet készítettek

Amennyiben a török-görög határon az Európai Tanács februári üléséig nem állítják meg a menekültek beözönlését Európai Unióba, a visegrádi négyek javasolni fogják egy B-terv elfogadását, amelynek alapján Bulgária és Macedónia, és esetleg Albánia déli határain új védvonal jönne létre az illegális bevándorlás megállítására - jelentette ki Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök a közszolgálati televízió vasárnapi vitaműsorában. 

Az unió korábban egyebek között hárommilliárd eurós támogatást szavazott meg Törökországnak, hogy határain megállítsa a menekülthullámot. "Törökország egyelőre nem teljesíti kötelezettségeit" - mutatott rá Sobotka. Szerinte a török hatóságok többnyire tétlenül nézik, hogy az embercsempészek hajókat szereznek be és a tengeren Görögországba viszik a menekülteket.

A kormányfő azt mondta, hogy a visegrádi országok erről a B-tervről már tárgyalnak európai partnereikkel. Hozzátette, hogy az elképzelést Bulgária, Macedónia, Szerbia, Horvátország és Szlovénia is támogatni fogja. Sobotka úgy véli, hogy a V4-ek B-terve egyben nyomásgyakorlás is Törökországra, hogy teljesítse, amit vállalt.

A cseh miniszterelnök már január közepén úgy vélekedett, hogy ha nem sikerül megerősíteni a szabad mozgást biztosító schengeni térség külső határait, Európának szüksége lehet egy "tartalék határrendszerre" is Bulgária és Macedónia vonalán.
Lubomír Zaorálek külügyminiszter akkor azt nyilatkozta, hogy az európai politikusok mérlegelik ezt a lehetőséget, és a kulisszák mögött északabbra meghúzódó határvonal is szóba került.

Sobotka újra megerősítette, hogy Csehország támogatja a közös európai határőrség létrehozását. A televíziós vita másik résztvevője, Miroslav Kalousek, az ellenzéki TOP 09 párt elnöke, volt pénzügyminiszter azt mondta, hogy a cseh ellenzék migrációs ügyekben kiáll a kormány mellett.

Kalousek ugyanakkor kifogásolta, hogy az EU költségvetése nem kezeli kiemelt feladatként a migránsválságot, és kezelésére nem különített el megfelelő pénzalapokat. A miniszterelnök viszont óvott attól, hogy Brüsszel átértékelje a költségvetési prioritásokat, és bármi módon hozzányúljon a strukturális és a kohéziós alapokhoz.

"Nem biztos, hogy ez jó lenne Csehország számára" - szögezte le Bohuslav Sobotka. A pénzt máshonnan kell előteremteni, és a tagországoknak is hozzá kell járulniuk a szükséges összeg előteremtéséhez.

Szerző