Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) irányításával több mint száz magyarországi településen 121 védőnő kezdi meg a népegészségügyi célú méhnyakszűrést. Ennek részeként februárban tízezer 25 és 65 év közötti nő kap névre szóló meghívólevelet az ÁNTSZ-től méhnyakszűrésre. A vizsgálat nem jár fájdalommal, egyszerűen elvégezhető és a jogosultaknak ingyenes.
A méhnyakszűrés fontosságára hívja fel a figyelmet az európai méhnyakrák megelőzési hét is, melyet 2007 óta szervezik meg. A nemzetközi kezdeményezés legfőbb célja felhívni a lakosság, a szakma és a döntéshozók figyelmét arra, hogy ma már egyetlen nőnek sem kellene méhnyakrákban meghalnia, mert
• a méhnyakrák olyan gyakori rákos megbetegedés, ami ma már csaknem 100 százalékban megelőzhető.
• a méhnyakszűrés és a HPV elleni védőoltás, melyek együttesen jelentik a legbiztosabb védelmet.
Európában a méhnyakrák a második leggyakoribb daganatos megbetegedés a 45 éven aluli nők körében, mintegy 30 .000 nő veszti életét a súlyos betegségben évente, azaz minden 18. percben meghal egy nő méhnyakrákban, illetve minden esztendőben 60.000 új méhnyakrákos esetet diagnosztizálnak.
Magyarországon európai viszonylatban is súlyos a helyzet: hazánkban évente mintegy 1000-1200 méhnyakrákos megbetegedést diagnosztizálnak és csaknem félezer halálesetért tehető felelőssé a betegség, pedig az időben felfedezett kór gyógyítható. A megbetegedések lakosságszámhoz viszonyított aránya Magyarországon az 5. legmagasabb a 28 tagú Európai Unióban, csupán Romániában és a balti államokban kedvezőtlenebbek a statisztikák.
A méhnyakrákot a humán papillomavírus (HPV) rákkeltő típusai okozzák. A HPV-fertőzés nagyon gyakori, a szexuális életet élő nők csaknem 80 százaléka és a férfiak fele legalább egyszer megfertőződik HPV-vel élete során. Mivel a természetes fertőzés után nem alalkul ki tartós immunitás, többször is el lehet kapni a vírust. A fertőzés az esetek többségében elmúlik, azonban minden tizedik fertőzöttnél kialakul valamilyen daganatos elváltozás.
A lakosság ennek ellenére nincs tisztában a HPV veszélyeivel: a magyarok közel harmada nem is hallott még róla, sokan pedig úgy gondolják, felnőtt korban már nem tehetnek semmit a megelőzésért. Bár a nők háromnegyede ismeri a fertőzést és kétharmaduk azzal is tisztában van, hogy méhnyakrákot okozhat, ők sem sokkal tudatosabbak a megelőzésben. Mindezt jól mutatja a lakosság védőoltási és szűrési hajlandósága is, amely messze elmarad a nyugat-európai átlagtól. A szervezett szűréseken a behívott nők csak kis százaléka vesz részt évente.
A nőgyógyászati szűrővizsgálattal lehetőség nyílik arra, hogy időben felismerjék a rákmegelőző állapotot, és ezáltal megakadályozható a méhnyakrák kialakulása, védőoltással pedig jelentősen csökkenthető a rákmegelőző állapotok kialakulásának kockázata. A védőoltás és a rendszeres szűrés együttes alkalmazása biztosítja a leghatékonyabb védelmet a méhnyakrák ellen.
Magyarországon egy olyan komplex szűrést fejlesztettek ki MEDSERV+ néven, amely segítségével szinte teljes biztonsággal megelőzhető a méhnyakrák, ugyanis a MEDSERV+ kombinált szűrővizsgálat a lehető legkevesebb hibalehetőséggel vizsgálja a méhnyakrák kialakulásának okát, a HPV fertőzöttséget is.
Járay Balázs patológus, a Medserv+ alapítója szerint: ,,A méhnyakrákok 95 százalékát a Humán Papilloma Vírus magas rizikójú törzsei okozzák, ezért a ma már általánosan alkalmazott citológiaiszűrést ki kellett egészítenünk a HPV szűréssel is, így született meg a MEDSERV+ komplex szűrővizsgálat. A citológiai alapú szűrés 70 százalékos biztonsággal képes megtalálni a már fennálló rákot, vagy rákmegelőző állapotot, a HPV DNS alapú szűrés viszont 99 százalékban akkor is kimutatja az onkogén vírus jelenlétét, ha az még sejt szinten nem is okozott elváltozást. Ha az együttes vizsgálat mindkét komponense negatív, a méhnyakrák kialakulásának kockázata szinte nulla."