Bundagyanús meccs az Australian Openen

Publikálás dátuma
2016.01.25. 10:08
Illusztráció: Darrian Traynor/Getty Images
Már közvetlenül az Australian Open megkezdése előtt olyan hírek jelentek meg, amelyek szerint a teniszben nem ritkák a budameccsek, s a mostani tornán is több olyan sportoló vesz részt, aki fogadási csalás főszereplője volt. Maga a világelső Novak Djokovic is megerősítette, hogy egy ízben megkörnyékezte őt a fogadási maffia.

Elképzelhető azonban, hogy a most zajló Australian Openen is voltak „megbeszélt” meccsek. Erre utalhat, hogy az egyik vegyespáros mérkőzésre gyanúsan sok fogadás érkezett. A New York Times értesülései szerint a spanyol duó, Lara Arruabarrena és David Marrero a cseh Andreaa Hlavacková és a lengyel Lukasz Kubot elleni találkozójáról van szó. Rengeteg fogadás érkezett a meccsre a Pinnnacle Sports bukméker irodához, méghozzá annyi, hogy a cég törölte a kínálatból a találkozót, néhány órával a vasárnapi találkozó megrendezése előtt. A fogadók nem kis összegeket tettek a Hlavacková-Kubot-duó diadalára, s e páros simán, 6:0, 6:3 arányban hozta is a találkozót.

Elvileg persze lehet azt mondani, hogy véletlenről van szó, ám azért feltűnő az eset, mert a vegyespárosban megrendezett találkozókra általában rendkívül kevés tét érkezik, mondhatni a fogadókat hidegen hagyja ez a viadal. A Pinnacle SPorts igazgatója, Marco Blume közlése szerint azonban ezőttal olyan magas összegeket raktak a meccsre, hogy az már gyanússá vált. S nemcsak ennél a bukmékerirodánál futottak be komoly összegek. A Betfairnél is azt jelentették, hogy 25 ezer dollárban fogadtak az összecsapás végkimenetelére. Hogy ez mennyire kirívó összeg, jól mutatja: a három másik vasárnapi vegyespáros meccsre összesen mindössze 2000 dollárnyi fogadás futott be.

A nemzetközi teniszszövetség nem erősítette meg, hogy gyanúsat tapasztalt volna a találkozón, közlése szerint semmi erre való utalástnem talált. A két spanyol, Marrero és Arruabarrena pedig visszautasították a New York Timesben leírtakat. Szakértők szerint ne zörög a haraszt… Különösen Marrerónál tapasztaltak időnként gyermeteg hibákat. A spanyol ezt térdfájdalmaival indokolta.

 

Szerző

Kórházba került a volt államfő

Ismét szívproblémák miatt kellett kórházba szállítani Simon Peresz volt izraeli államfőt. A 92 éves politikust előtte néhány nappal már kórházban kellett kezelni egy enyhébb infarktus miatt, de rövid idő múltán múlt kedden hazaengedték. 

Akkor szívkatétert kapott a Tel Aviv melletti Sheba Medcal Centerben. Vasárnap este azonban fájdalmat érzett a mellkasában, s ismét kórházba kellett szállítani, közölte a helyi televízió.

Simon Peresz számos miniszteri tárca élén állt politikai pályafutása során. Kétszer ppedig hazája kormányfője is volt. 2007-2014 között hazája államfőjeként szolgált. 1994-ben Izrael külügyminisztereként, illetve Jichák Rabin akkori izraeli kormányfővel és Jasszer Arafattal, a Palesztin Felszabadítási Szervezet elnökével megkapta a Nobel-békedíjat.

Szerző

Feloldhatják a szankciókat Oroszország ellen

Párizs kifejtette, az Oroszországgal szembeni szankciók feloldását szeretné elérni. Emmaniel Macron gazdasági miniszter azt közölte, az a cél, hogy már nyáron feloldják a Moszkvával szemben elrendelt büntetőintézkedéseket. Mint mondta, ez lehetségessé válik, ha minden fél tiszteletben tartja a kelet-ukrajnai konfliktus lezárását célzó minszki egyezményt.

Kelet-Ukrajnában 2014 márciusa óta harcolnak egymással a kormányerők és az ukrán hadsereg egységei. Fehéroroszország fővárosában, Minszkben 2015 februárjában dolgoztak ki békemegállapodást, amelyben mindegyik fél elkötelezte magát a válság békés lezárására. A megállapodásban egyebek mellett a felek a fegyverszünet tiszteletben tartását vállalták, illetve megegyeztek a nehézfegyverzet visszavonásáról. Ezt a pontot azonban rendre mindkét fél megsértette.

Tavaly augusztus végén újabb tárgyalási fordulót tartottak Minszkben, ahol nemzetközi közvetítéssel új fegyverszünetben állapodtak meg szeptember 1-től. EZ a fegyvernyugvás mindeddig igen törékenynek bizonyult.

Hogy Párizs mennyire komolyan gondolja a szankciók feloldását, ki sem bizonyítja jobban: az egyébként nagy népszerűségnek örvendő gazdasági miniszter, Macron hétfőn Alekszej Uljukajev orosz gazdasági miniszterrel tárgyalt a gazdasági együttműködés lehetőségeiről függetlenül attól, hogy elvileg továbbra is érvényben vannak az uniós büntetőintézkedések Moszkvával szemben. Az Európai Unió először a Krím-félsziget annektálása után rendelt el szankciókat Oroszország ellen, ezt aztán többször is meghosszabbították, mivel a Kreml hathatósan támogatja a kelet-ukrajnai oroszbarát lázadókat. Oroszország sem késett a válasszal, embargóval sújtotta az EU agrártermékeinek nagy részét, ami nagyon érzékenyen érinti a francia gazdákat is.

Párizs azon uniós államok közé tartozik, amely hajlana a szankciók feloldását. Ezt már Manuel Valls francia kormányfő is megpendítette tavaly novemberben, hozzátette azonban, hogy ehhez Moszkvának tiszteletben kell tartania a minszki megállapodás pontjait. A két állam közötti közeledésben szerepet játszottak a párizsi merényletek is, ezt követően ugyanis Francois Hollande elnök együttműködést ajánlott Moszkvának az Iszlám Állammal szembeni harcban.

Az Európai Unió tavaly decemberi csúcstalálkozóján ugyan a szankciók meghosszabbításáról döntött fél évvel, de az EU-ban több ország fejezte ki egyet nem értését a döntéssel. Különösen Matteo Renzi olasz kormányfő lázongott. Korábban már Alekszisz Ciprasz görög kormánya is bírálta a büntetőintézkedéseket. A szankciók feloldásának követelésében szerepe van annak is, hogy az ukrán kormány sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Az Egyesült Államok álláspontjában is elmozdulás tapasztalható az orosz szankciókat illetően. John Kerry amerikai külügyminiszter múlt pénteken Davosban, a Világgazdasági Fórumon kilátásba helyezte a büntetőintézkedések feloldását, de azt is hangsúlyozta, hogy a Kremlnek teljesítenie kell a minszki megállapodásban vállalt kötelezettségeit. Ez esetben „már a következő hónapok folyamán” lehetőség nyílhat a büntetőintézkedések feloldására – fejtette ki.

Szerző