Tízmilliós lelépési díjak - Pártállamot épít a Fidesz?

Publikálás dátuma
2016.01.25. 14:50
Fotó: Népszava
Akár 10 millió forintos végkielégítést is kaphatnak azok a köztisztviselők, akik távoznak a megszűnő kormányzati háttérintézményektől – derült ki a Népszabadság birtokába került dokumentumból. Még azok is kaphatnak 600 ezret, akiknek nem járna végkielégítés, a feltétel csak az, hogy hat évig elkerüljék az állami és az önkormányzati szférát. Néhány éve a Fidesz még „pofátlan" végkielégítésnek nevezte a többmilliós lelépési díjakat. Az MSZP szerint a Fidesz bürokráciacsökkentés helyett valójában "pártállamot" épít, az Együtt szerint pedig nincs logika a háttérintézmények átszervezésében. Összegyűjtöttük, hogy az ellenzéki pártok miért ellenzik az átszabást.

Megírtuk: Lázár János kancelláriaminiszter jelentette be múlt csütörtökön, hogy 72-73 állami szerv, háttérintézmény, kutatóintézet került „célkeresztbe" a bürokráciacsökkentés jegyében. A háttérintézmények felülvizsgálatát karácsony előtt rendelte el a kormány, a lista összeállítását Orbán Viktor Lázárnak adta feladatul. A Miniszterelnökségnek április 15-ig kell javaslatokat tennie az átalakításokra. Az érintett háttérintézményeknél 50 ezren dolgoznak. Azt Lázár sem cáfolta, hogy lesznek, akiktől megválnak, a köztisztviselők körülbelül húsz százalékától biztosan.

A kormány az angol közigazgatás átszabásának modelljét tekinti példának, a cél az, hogy a távozó közszolgák ne létesítsenek közszolgálati jogviszonyt, illetve ne vállaljanak ismét munkát központi vagy önkormányzati szervnél, kizárólagos állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságnál, köztestületnél. A Miniszterelnökség javaslata szerint a tiltás nem vonatkozna az eseti megbízással vállalt tudományos, oktatói vagy művészeti tevékenységre.

A tízmilliós összeg a szolgálati idő által kiszámított végkielégítés 400 százaléka – rögzítik az előterjesztésben. A távozó közigazgatási tisztviselők impozáns végkielégítésének terve azért is pikáns, mert 2010-ben a választási győzelme után hivatalba lépő Orbán-kormány kész volt felborítani az alkotmányos rendszert, és a nemzetközi felháborodás és botrány árán is korlátozni az Alkotmánybíróság jogosítványait azért, hogy visszamenőleges hatállyal eltörölhesse a kétmillió fölötti „pofátlan" végkielégítések rendszerét.

A kormányzati javaslat azt is előírja, hogy Lázár Jánosnak Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel közösen kell majd kidolgoznia a Karrier Híd-programot, amelynek elindítását 2017. január elsejére tervezi. A program fő pillére lesz, hogy adó- és járulékkedvezményt biztosítson azoknak a vállalkozásoknak, amelyek a közfoglalkoztatásból kilépetteket alkalmazzák. A hiányszakmákra vonatkozó átképzési program lesz a másik pillér, a harmadik pedig, hogy kedvezményes hitellel támogatják a tulajdonossá válást a közszférát elhagyók esetében.

MSZP: pártállamot épít a Fidesz

Az ellenzéki pártok ellenzik a háttérintézmények átszervezését. Az MSZP szerint a Fidesz bürokráciacsökkentés helyett valójában "pártállamot" épít a háttérintézmények átszervezésével. Beke Károly, az MSZP elnökségi tagja úgy fogalmazott, hogy ezzel az intézkedéssel az Orbán-kormány megint nem magán spórol, hiszen nem a felesleges és drága politikai vezetők, államtitkárok, helyettes államtitkárok, kormánybiztosok, miniszteri biztosok létszámán csökkent, hanem "kínozza" az alacsony fizetésből élő dolgozókat, közalkalmazottakat.

Együtt: nem fognak működni ezek a csúcsminisztériumok

Az Együtt - a Korszakváltók Pártja semmiféle logikát nem lát abban, a bürokráciacsökkentés jegyében bejelentett átalakításban. Szabó Szabolcs független képviselő teljes mértékben érthetetlennek nevezte, hogy miért pont a listán lévő intézmények szűnnek meg vagy olvadnak be.  Azt mondta, amikor majd egy-egy hatóságot vagy intézményt egy minisztérium alá rendelnek, újabb államtitkárokat vagy helyettes államtitkárokat kell majd kinevezni az új minisztériumi egységek élére. Így azok a fideszes képviselők is új poszthoz jutnak, akik eddig nem voltak államtitkárok, és még nagyobbra nő a kormány. A képviselő hozzátette: az Együtt úgy gondolja, hogy ezek a csúcsminisztériumok sem fognak működni.

PM: pusztító eredményekkel járna a leépítés

A Párbeszéd Magyarországért szerint a közszféra tervezett leépítése a rövidlátó és akarnok politika mintapéldája, ami pusztító eredményekkel jár. Tordai Bence úgy fogalmazott: akiket most Lázár János bürokratának nevez és ellenségként bélyegez meg, valójában szakmai munkát végeznek, mert ők szolgálják az oktatást, a tudományt, a kutatást, a gyógyítást és a kultúrát. Ha bezárják és részben jogutód nélkül megszüntetik ezeket az intézményeket, akkor a magyar állam nagyon fontos képességeket veszít majd el - értékelt. A PM szerint nem pusztításra, hanem fejlesztésre és képzésre van szükség a magyar közszférában - mondta a politikus.

LMP: spórolást szolgál az átszervezés

Komlósi Csaba, az LMP kulturális szakszóvivője pénteken úgy nyilatkozott: bürokráciacsökkentésre ugyan szükség van, a bejelentett lépések ugyanakkor nem ezt szolgálják, csupán a spórolást. Fontos intézményeket kíván megszüntetni a kormányzat, amelyek nem méltóak a leépítésre - értékelt a szóvivő.

Szerző

Bemutatták Liszt Ferenc dedikált portréképét

A 150 éves a Vigadó című programsorozat zárásaként mutatták be hétfőn a Pesti Vigadóban a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) nemzetközi aukción megvásárolt fényképét, Liszt Ferenc (1811-1886) zeneszerző saját kézjegyével ellátott portréfotóját.

AZ MMA titkársága nemzetközi aukción vásárolta meg 3800 euróért (mintegy 1,2 millió forintért) a felvételt, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fotótárában helyeznek el letétbe. A Liszt Ferencről 1873 tavaszán Bécsben készített portré nagyított másolata a Vigadóban látható majd - mondta el Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára a hétfői sajtóeseményen Budapesten. A főtitkár kiemelte: a Pesti Vigadó - amely a magyar kultúra és az egyetemes értékek szellemi székháza lett - története elválaszthatatlan Liszt Ferenctől, mivel a zeneszerző számos alkalommal adott koncertet az épületben. 

Szőnyiné Szerző Katalin zenetörténész hangsúlyozta: a Pesti Vigadó Liszt-emlékhely, mivel a zeneszerző 1865. és 1885. között több mint 30 alkalommal lépett fel itt dirigensként és zongoraművészként, emellett több mint 100 alkalommal volt jelen egy-egy barátja, növendéke, nagy zenei kortársa koncertjén, jelezve, hogy az esemény az európai zenei élet, a magyar főváros zenei élete számára rendkívül fontos. 

A 150 éves a Vigadó programsorozatról szólva Molnárné Szunyi Barbara, a Pesti Vigadó Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta: a rendezvénysorozat ideje alatt és az ahhoz szorosan kapcsolódó eseményekre több mint hétezren látogattak el, a 2015. január 22-i nyílt napon mintegy kétezren tekintették meg az épületet. 

Az ügyvezető hozzáfűzte: idén is tartanak majd nyílt napokat, egyet tavasszal, egyet pedig az őszi időszakban, hogy a lehető legtöbben térhessenek be a házba ingyenesen. A Vigadóban rendezett tavalyi programok közül kiemelte a múlt év áprilisában meghirdetett gyermekrajzpályázatot, a középiskolásoknak szóló művészettörténeti versenyt, valamint Liszt Ferenc Szent Erzsébet legendája című oratóriuma ősbemutatójának 150. évfordulóját, amely során az eredeti mű rekonstruálására tettek kísérletet.

Szerző
Frissítve: 2016.01.25. 15:38

Bemutatták Liszt Ferenc dedikált portréképét

A 150 éves a Vigadó című programsorozat zárásaként mutatták be hétfőn a Pesti Vigadóban a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) nemzetközi aukción megvásárolt fényképét, Liszt Ferenc (1811-1886) zeneszerző saját kézjegyével ellátott portréfotóját.

AZ MMA titkársága nemzetközi aukción vásárolta meg 3800 euróért (mintegy 1,2 millió forintért) a felvételt, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fotótárában helyeznek el letétbe. A Liszt Ferencről 1873 tavaszán Bécsben készített portré nagyított másolata a Vigadóban látható majd - mondta el Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára a hétfői sajtóeseményen Budapesten. A főtitkár kiemelte: a Pesti Vigadó - amely a magyar kultúra és az egyetemes értékek szellemi székháza lett - története elválaszthatatlan Liszt Ferenctől, mivel a zeneszerző számos alkalommal adott koncertet az épületben. 

Szőnyiné Szerző Katalin zenetörténész hangsúlyozta: a Pesti Vigadó Liszt-emlékhely, mivel a zeneszerző 1865. és 1885. között több mint 30 alkalommal lépett fel itt dirigensként és zongoraművészként, emellett több mint 100 alkalommal volt jelen egy-egy barátja, növendéke, nagy zenei kortársa koncertjén, jelezve, hogy az esemény az európai zenei élet, a magyar főváros zenei élete számára rendkívül fontos. 

A 150 éves a Vigadó programsorozatról szólva Molnárné Szunyi Barbara, a Pesti Vigadó Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta: a rendezvénysorozat ideje alatt és az ahhoz szorosan kapcsolódó eseményekre több mint hétezren látogattak el, a 2015. január 22-i nyílt napon mintegy kétezren tekintették meg az épületet. 

Az ügyvezető hozzáfűzte: idén is tartanak majd nyílt napokat, egyet tavasszal, egyet pedig az őszi időszakban, hogy a lehető legtöbben térhessenek be a házba ingyenesen. A Vigadóban rendezett tavalyi programok közül kiemelte a múlt év áprilisában meghirdetett gyermekrajzpályázatot, a középiskolásoknak szóló művészettörténeti versenyt, valamint Liszt Ferenc Szent Erzsébet legendája című oratóriuma ősbemutatójának 150. évfordulóját, amely során az eredeti mű rekonstruálására tettek kísérletet.

Szerző
Frissítve: 2016.01.25. 15:38