Párizsi merényletek - Hiába szólt a titkosszolgálat?

A belga titkosszolgálatoknak már évekkel korábban tudomásuk volt arról, hogy fegyverhez akarnak jutni azok a brüsszeli szélsőségesek, akikről azóta kiderült, hogy kapcsolatban álltak a tavaly novemberi párizsi terrortámadások elkövetőivel - közölte kedden a helyi sajtó.

A Le Soir című újság cikke szerint a hatóságok már 2012 áprilisában arról tájékoztatták a szövetségi ügyészséget, hogy radikális iszlamisták gyanús tevékenységet folytatnak a marokkói születésű, de belga állampolgárságú Gelel Attar brüsszeli lakásában.
A csoportosulás tagjai rendszeresen összejöttek, és terveket szőttek egy fegyveres támadásról. Ezen találkozók során többször is felmerült a harci fegyverek és robbanószerek beszerzésének a kérdése - olvasható a lapban. A vádhatóság később megerősítette a titkosszolgálati levélről szóló sajtóértesüléseket.

Gelel Attart nemrégiben őrizetbe vették a párizsi merényletekkel kapcsolatban. A férfit távollétében tavaly júliusban ötéves börtönbüntetésre ítélte egy brüsszeli bíróság terrorszervezetben való részvétel miatt.

A párizsi terrortámadások elkövetői közül többen is marokkói származású belga állampolgárok voltak, így az akció egyik kitervelője, Abdelhamid Abaaoud is, akit Marokkóból származó információk segítségével sikerült felkutatniuk a francia hatóságoknak pár nappal a merényletet követően.

A francia fővárosban tavaly november 13-án hét helyszínen elkövetett merényleteknek 130 halálos áldozatuk volt.

Szerző

Madarász Iván maradt az Artisjus elnöke

Újabb kétéves ciklusra megerősítette elnöki pozíciójában Madarász Ivánt az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület.

A szervezet hétfői tisztújító ülésén 2018 elejéig választotta elnökévé Madarász Ivánt, aki már 2014-től betölti ezt a posztot. "A szellemi termék létrehozása nemcsak kulturális érték. A kreatív ipar, ezen belül a zene és irodalom a modern Európa gazdasági hajtóerejének tekinthető, ezt hazai, európai és globális felmérések igazolják. A szerzői érdek tehát nem ellentétes a gazdaság érdekeivel. A szellemi-művészi termék akár már középtávon materiális értékké konvertálódik" - idézte a közlemény Madarász Ivánt.

A kommüniké kitér arra, hogy a közelmúltban publikált felmérés szerint a kreatív és kulturális iparban foglalkoztatottak száma Európában meghaladja a hétmilliót, ezzel a szektor a harmadik legnagyobb munkaadó az építőipar és a vendéglátóipar után. Az iparág 4,2 százalékban járul hozzá a kontinens GDP-jéhez.

Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület vezetőségében Czutor Zoltán (könnyűzene), Malek Miklós (könnyűzene), Szabó Áron (könnyűzene), Victor Máté (könnyűzene), Hollós Máté (komolyzene), Madarász Iván elnök (komolyzene), Sugár Miklós (komolyzene), Tihanyi László (komolyzene), Szkárosi Endre (író), valamint a Universal Music Publishing EMB képviseletében Boronkay Antal szerepel.

Az Artisjus és jogelődjei elnöki tisztét 1907-től napjainkig sorrendben Herzfeld Viktor, Hubay Jenő, Huszka Jenő, Sándor Jenő, Heltai Jenő, Kadosa Pál, Bölöny György, Petrovics Emil, Lendvay Kamilló, Bródy János, Victor Máté és Madarász Iván töltötte be. Az 1949-ben született Madarász Iván számos szakmai elismerés, köztük az Erkel Ferenc-díj és a Bartók-Pásztory-díj birtokosa, 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki. 1980 óta állandó oktató a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, ahol 2002 óta egyetemi tanári rangban a zenetudományi és -elméleti tanszéken tanít. Az Artisjus vezetőségében végzett munka mellett a Magyar Zeneszerzők Egyesületének alapító és elnökségi tagja, valamint több zenei alapítvány kurátora.

Az Artisjus közleménye felhívja a figyelmet arra, hogy az utóbbi időszakban a szerzői jogdíj a magyar zenei alkotók kiemelten fontos bevételi forrásává vált. Évről-évre egyre több szerző részesül jogdíjfelosztásban az Artisjustól, 2015-ben összesen már több mint 17 ezer fő.

Szerző

Madarász Iván maradt az Artisjus elnöke

Újabb kétéves ciklusra megerősítette elnöki pozíciójában Madarász Ivánt az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület.

A szervezet hétfői tisztújító ülésén 2018 elejéig választotta elnökévé Madarász Ivánt, aki már 2014-től betölti ezt a posztot. "A szellemi termék létrehozása nemcsak kulturális érték. A kreatív ipar, ezen belül a zene és irodalom a modern Európa gazdasági hajtóerejének tekinthető, ezt hazai, európai és globális felmérések igazolják. A szerzői érdek tehát nem ellentétes a gazdaság érdekeivel. A szellemi-művészi termék akár már középtávon materiális értékké konvertálódik" - idézte a közlemény Madarász Ivánt.

A kommüniké kitér arra, hogy a közelmúltban publikált felmérés szerint a kreatív és kulturális iparban foglalkoztatottak száma Európában meghaladja a hétmilliót, ezzel a szektor a harmadik legnagyobb munkaadó az építőipar és a vendéglátóipar után. Az iparág 4,2 százalékban járul hozzá a kontinens GDP-jéhez.

Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület vezetőségében Czutor Zoltán (könnyűzene), Malek Miklós (könnyűzene), Szabó Áron (könnyűzene), Victor Máté (könnyűzene), Hollós Máté (komolyzene), Madarász Iván elnök (komolyzene), Sugár Miklós (komolyzene), Tihanyi László (komolyzene), Szkárosi Endre (író), valamint a Universal Music Publishing EMB képviseletében Boronkay Antal szerepel.

Az Artisjus és jogelődjei elnöki tisztét 1907-től napjainkig sorrendben Herzfeld Viktor, Hubay Jenő, Huszka Jenő, Sándor Jenő, Heltai Jenő, Kadosa Pál, Bölöny György, Petrovics Emil, Lendvay Kamilló, Bródy János, Victor Máté és Madarász Iván töltötte be. Az 1949-ben született Madarász Iván számos szakmai elismerés, köztük az Erkel Ferenc-díj és a Bartók-Pásztory-díj birtokosa, 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki. 1980 óta állandó oktató a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, ahol 2002 óta egyetemi tanári rangban a zenetudományi és -elméleti tanszéken tanít. Az Artisjus vezetőségében végzett munka mellett a Magyar Zeneszerzők Egyesületének alapító és elnökségi tagja, valamint több zenei alapítvány kurátora.

Az Artisjus közleménye felhívja a figyelmet arra, hogy az utóbbi időszakban a szerzői jogdíj a magyar zenei alkotók kiemelten fontos bevételi forrásává vált. Évről-évre egyre több szerző részesül jogdíjfelosztásban az Artisjustól, 2015-ben összesen már több mint 17 ezer fő.

Szerző