Hillary Clinton;amerikai elnökválasztás;Michael Bloomberg;Bernie Sanders;

2016-01-27 06:34:00

Michael Bloomberg a megmentő?

New York volt polgármestere, Michael Bloomberg megmentőnek ajánlkozik: azt fontolgatja, hogy független jelöltként harcba száll az amerikai elnökválasztáson. A New York Times című lap írta meg először, hogy a milliárdos médiamogul megbízta munkatársait, mérjék fel egy esetleges független kampány kihatásait. Bloomberg akár 1 milliárd dollárt is hajlandó lenne saját zsebből költeni a kampányra. Harmadik párti jelöltből még nem lett elnök.

A milliárdos a hírek szerint kiábrándultan figyeli, hogyan alakul a 2016-os elnökválasztási kampány. Tanácsadói szerint Bloomberg március elején hozza meg döntését. Akkor száll be a versenybe, ha a március 1-i „szuperkedd” után úgy alakul a helyzet, hogy a populista baloldali Bernie Sanders lehet a demokraták jelöltje, a republikánus oldalon pedig a provokatív milliárdos, Donald Trump, vagy a teadélután mozgalomhoz kötődő texasi szenátor, Ted Cruz látszik esélyesnek a republikánus elnökjelöltség megszerzésére.

Ám akkor is lép Bloomberg, ha Hillary Clinton túlságosan meggyengül a vártnál nehezebb előválasztási küzdelemben. A médiamogul egyik tanácsadója az ABC News-nak úgy nyilatkozott, hogy noha harmadik párti jelöltek mindig hátránnyal indulnak, ezúttal Bloomberg úgy látja, ha mindkét nagy párt szélsőséges jelöltet állít, széles folyosó nyílhat középen, s így függetlenként is lehet esélye az elnöki poszt elnyerésére. A név nélkül nyilatkozó tanácsadó szerint Bloomberg belépésének esélye nullához közelít, ha Hillary Clinton biztosan nyeri a demokrata jelöltséget.

A „szuperkedd” mindenképpen mérföldkő, egyszerre 15 államban tartanak előválasztást, s azt követően már világosabb lesz a kép, hogy melyik jelöltnek mekkora a támogatottsága, körvonalazódik, hogy a választók várhatóan kinek szavaznak bizalmat demokrata, illetve republikánus oldalon. Bloombergnek úgy kell időzítenie a döntését, hogy legyen ideje aláírásokat gyűjteni, s még fel tudjon kerülni a szavazócédulára mind az 50 amerikai államban.

A 73 éves milliárdos soha nem titkolta elnöki ambícióit, s már korábban is eljátszott az indulás gondolatával. 2012-ben azonban úgy ítélte meg a helyzetet, hogy Barack Obama támogatottsága eléggé magas ahhoz, hogy újabb négy évig maradhasson a Fehér Házban, s így akkor nem szállt harcba. Bloomberg eredetileg demokrataként jegyeztette be magát, 2001-ben republikánus színekben indult New York polgármesteri székéért, majd 2007-ben változtatta elkötelezettségét „függetlenre”.

Bloomberg apja bevándorló orosz zsidó család gyermeke, anyai nagyapja a mai Fehéroroszország területéről érkezett az Egyesült Államokba. Bostonban született, a Johns Hopkins Egyetemen, majd a Harvard Business Schoolon diplomázott. A Salomon Brothers beruházási banknál kezdte karrierjét, 1981-ben alapította meg saját cégét, amelynek vezérigazgatója lett. A Bloomberg globális pénzügyi adatszolgáltató és médiabirodalommá nőtte ki magát, a vezérigazgató vagyonát 2013-ban a Forbes 33 milliárd dollárra becsülte, ezzel a világ 13. leggazdagabb embere lett, jelenleg vagyona a 37 milliárdhoz közelít. A Wikipédia szerint 2007 és 2009 között a 142. helyről a 17. helyre ugrott előre a Forbes-listán.

A 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően választották meg New York polgármesterévé, 2002 januárjában nehéz időszakban vette át a város vezetését, 2005-ben újraválasztották, majd 2009-ben harmadszor is indult, a republikánus listán, de már független jelöltként. 2013. december 31-én járt le harmadik hivatali ideje, a demokrata Bill de Blasio követte a „Nagy Alma” becenéven gyakorta emlegetett metropolis polgármesteri posztján. Bloomberg esetleges indulási szándékának megszellőztetése találgatási hullámot indított el, az amerikai médiában azt latolgatják, vajon kinek ártana és kinek használna, ha a milliárdos függetlenként ringbe szállna.

Donald Trump mindenesetre elszórakozott a bejelentésen, közölte, hogy szívesen küzd meg Bloomberggel. Korábban egyébként ő maga is azzal fenyegetőzött, hogy ha a Republikánus Párt meg akarja torpedózni jelöltségét, akkor függetlenként száll harcba. Ezzel jól meg is ijesztette a republikánusokat, hiszen joggal tarthattak attól, hogy Trump függetlenként is a republikánus „establishment” jelöltjétől vesz el szavazatokat, s ezzel a demokrata Clinton elnöki esélyeit növeli. Bloomberg viszont inkább a volt First Ladytől venne el szavazatokat. Clinton az NBC-nek azt mondta, megszerzi a jelöltséget, így Bloomberg mentőakciójára nem lesz szükség. Bernie Sanders érdekesnek találta, hogy előfordulhat: két New York-i milliárdossal kell szembeszállnia.

Függetlenként Bloomberg a „közép” szavazóit célozná meg. Politikai nézeteit tekintve a médiamogul „fősodorbeli” jelöltnek számít, s erre idén mintha nem lenne kereslet. Leköszönése óta a fegyvertartás korlátozását segítő kampány élére állt, a nők szabad választásának híve, s ezek - úgymond - demokrata ügyek. A menekültek befogadásának kérdésében nem osztja Trump és Ted Cruz szélsőséges álláspontját. Másfelől ugyanakkor támadható azzal, hogy közel áll a Wall Streethez. Míg azonban Trump üzletemberi teljesítménye vitatható, Bloomberg maga szerezte a millióit. Polgármesterként 12 sikeres évet tud felmutatni, nem csak beszél, hanem le is tett valamit az asztalra. Kívülállóként azonban túl sok akadályt kellene leküzdenie a győzelemhez.

Megosztják a szavazókat
Sokan próbálkoztak már harmadik párti vagy független jelöltként a Fehér Ház bevételével, de ezek a próbálkozások 1856 óta még egyetlen egy esetben sem jártak sikerrel. A Demokrata Párt és a Republikánus Párt dominanciájával szemben harmadik párti indulónak kisebb posztok esetében is csak rendkívül ritkán volt esélye. Többször is előfordult azonban, hogy egy harmadik induló befolyásolhatta az elnökválasztás kimenetelét. A legemlékezetesebb kétségkívül a texasi milliárdos, Ross Perot kísérlete volt.
Perot első alkalommal 1992-ben szállt ringbe, s abban az évben a hivatalban lévő republikánus elnök, George H. W. Bush nem tudta kivívni újraválasztását. A texasi milliárdos ellenezte az első Öbölháborút, s úgy gondolta, üzletemberként ő kínálja a legjobb megoldást Amerika gazdasági bajaira. A tévévitákban grafikonokkal szemléltette elképzeléseit. A milliárdos figyelemreméltó eredményt ért el, a voksok majd 19 százalékát szerezte meg, több mint 19 millióan szavaztak rá, azonban egyetlen elektort sem szerzett.
Perot megosztotta a republikánus tábort, s demokrata elnök, Bill Clinton költözhetett a Fehér Házba. Saját sikerén felbuzdulva Perot pártot alapított, s négy évvel később, 1996-ban is próbálkozott, akkor azonban már csak 8,4 százalékot ért el. Clinton 49,2 százalékkal, 379 elektori szavazattal biztosan győzött Bob Dole ellenében.A 2000. évi – újraszámlálási botrányba torkollott, majd legfelsőbb bírósági beavatkozással eldöntött – elnökválasztáson is indult harmadik párti jelölt, Ralp Nader. Az ismert fogyasztóvédő a Zöld Párt képviseletében indult, s látszólag nem sok vizet zavart, a voksok 2,74 százalékát szerezte meg, 2,8 millióan szavaztak rá.
Csakhogy rendkívül szoros volt a verseny Clinton alelnöke, a később környezetvédelmi tevékenységéért megosztott Nobel-békedíjjal jutalmazott Al Gore és George W. Bush között.Az Egyesült Államok történetében azon ritka választások egyike volt (összesen négyszer esett meg ilyesmi), ahol a vesztes több szavazatot kapott, mint a győztes, s elhúzódó jogi-politikai viták nyomán végül Florida elektori voksain dőlt el a verseny. Gore félmillióval több szavazatot szerzett, mint ifjabb Bush, s a választás számos államban hajszálon múlt. Floridában George W. Bush 2 millió 912 ezer 790 voksot szerzett, Al Gore mindössze 537 (!) szavazattal kevesebbet. Ralph Naderre ugyanakkor több mint 97 ezren szavaztak Floridában.