Azbesztper: „Kevés az esélyünk” - Fogy a betegek ideje

Publikálás dátuma
2016.01.27 06:14
Az államot perlő betegek közül ketten tavaly augusztusban meghaltak FOTÓ: TÓTH GERGŐ
A népegészségügy még nem tárta fel, hogy a Heves megyei Lőrinci környékén pontosan mi áll a gyógyíthatatlan daganatos megbetegedések hátterében, csupán valószínűsítik, ami mindenki számára egyértelmű: a helyiek közül többen otthonuk közelében évtizedekig működő azbesztgyár miatt betegedtek meg. Ám amíg ez nincs hivatalosan alátámasztva, az ügyben zajló jogvita is csak húzódik. A hatóságok pedig nem mutatnak nagy hajlandóságot a költséges, átfogó vizsgálat lebonyolítására.

Az illetékes hatóságok továbbra sem bizonyították egyértelműen, hogy van-e összefüggés a Lőrinci és Zagyvaszántó területén található, azbesztfeldolgozással foglalkozó egykori eternitgyár működése, és a térségben statisztikailag alátámasztott tömeges mezoteliómás (ritka daganatos betegség, amely a mellhártyában alakul ki a tüdőbe bekerült azbesztrostok miatt) megbetegedések között. Mint ismert, az üzem környékén élő daganatos emberek közül többen pert indítottak az állam ellen; a betegség lappangási ideje 20-30 év, így amikor a felperesek a halálos kórt megkaphatták, a gyár még állami tulajdonban volt.

A per már másfél éve zajlik, annak ellenére, hogy a beteg felperesek egészségi állapotára való tekintettel gyorsított eljárást rendeltek el. Az ügyben hónapok óta a szakértői bizonyítás folyik; azt kellene hivatalos vizsgálati eredmények alapján bizonyítani, hogy a betegek szervezetébe évtizedekkel korábban bekerült azbesztrostok valóban a gyárból származnak. Csakhogy ilyen vizsgálat egyelőre nem született. A legutóbbi tárgyalást január 14-én tartották a Fővárosi Törvényszéken, ahol a bíróság egy orvosszakértőt hallgatott meg a Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve által kiadott leíró epidemiológiai véleményben megfogalmazottak pontosítása miatt.

A dokumentum - amely a Zagyvaszántó és Lőrinci háziorvosi körzeteiből tett bejelentésekre támaszkodik - az orvosszakértő szerint nem tekinthető tényfeltáró kutatásnak, s csupán valószínűsíti a gyár és a halmozott megbetegedések közötti összefüggést. A jelentés szerzői szerint megalapozottnak tekinthető az a "hipotézis", hogy a térségben tapasztalható mezotelióma halmozódás hátterében a 2004-ben megszűnt üzem korábbi működése áll, ám "ennek bizonyítására vagy elvetésére további vizsgálatok szükségesek". A meghallgatott orvosszakértő szerint a hatóságok a mai napig nem indítottak átfogó vizsgálatot a háttérben álló konkrét okok feltárása érdekében. A szakértő azt is megjegyezte: egy ilyen vizsgálat igen nagy költségekkel jár, s mivel több szakterület bevonását igényli, hónapokig is eltarthat.

Heten haltak meg a milánói Scalaban
A milánói ügyészség 11 személy ellen indított eljárást azzal összefüggésben, hogy legkevesebb hét halálos áldozatot követelt az azbeszt az észak-olaszországi nagy-város világhírű operaházában. A milánói La Scala épületében az 1970-es évek közepe és 2002 között volt azbeszt. Az eljárás alá vont személyek között polgármesterek is vannak. Ők 1976 és 1997 között irányították a várost, és azzal gyanúsítják őket, hogy a La Scala elnökeként kötelességszegést követtek el, nem gondoskodtak elvárható gondossággal az operaház személyzetének egészségéről. Az elkövetkező hetekben hallgatják ki őket – közölte a La Stampa című olasz lap.
A vizsgálat kiterjed Carlo Fontana volt intendánsra és több technikai igazgatóra is. A rákkeltő azbesztet hőszigetelésre használták a színházban. A vizsgálóbírák szerint „biztosan” azbeszt okozta megbetegedésre vezethető vissza többek között egy tűzoltó, egy színpadi technikus, valamint Edith Martelli opera-énekesnő halála. A 2002 és 2004 között végrehajtott felújítás során minden azbesztet eltávolítottak az operaház épületéből.


- Egy ilyen hatósági vizsgálat nélkül kevés az esélyünk - mondta Igyártó Gyöngyi, a beteg felperesek jogi képviselője. Ügyfelei közül sajnos többen egyre rosszabbul vannak, orvosaik szerint már csak hónapjaik lehetnek hátra: a 38 éves Válóczi Józsefnek két gerinccsigolyáját is felemésztette a halálos kór, a 48 éves Varga József elviselhetetlen fájdalmakkal küzd, morfiumtapaszokkal éli mindennapjait. Az államot perlő betegek közül ketten tavaly augusztusban meghaltak, a jogvita első felperese, György Zsolt pedig az első tárgyalási napot sem érte meg, 2014. decemberében hunyt el 38 évesen, két gyermeket hagyott hátra.

Szerettük volna megtudni a Heves Megyei Kormányhivataltól, mi az akadálya annak, hogy eddig még nem készült el egy, a megbetegedések nagy száma és a gyár korábbi működése közötti összefüggést nem csupán valószínűsítő, hanem azt megerősítő vagy a feltételezést cáfoló, konkrét eredményeket bemutató vizsgálat, s hogy tervezik-e egy ilyen alapos kutatás lefolytatását. Kérdéseinkre azonban nem kaptunk érdemi választ, megkeresésünkre küldött tájékoztatásukban csupán annyit közöltek, hogy az egykori gyárterületet sikerült megtisztítani az azbeszttartalmú törmelékektől, s hogy az ügyben a kormányhivatal mindent megtett a lakosság biztonsága érdekében.

Csakhogy mi nem erről kérdeztük őket (ezek az információk már eddig is elérhetőek voltak), a jelentésükben említett "további vizsgálatok" állapotáról egy szót sem írtak. Ugyanakkor jelezték: az ügyben a továbbiakban az Országos Tisztifőorvosi Hivatal azbeszt-bizottságát faggassuk. Mivel az említett bizottság eddigi működésének az égvilágon semmi nyoma, kérdéseinket az ÁNTSZ-nek is elküldtük, választ még nem kaptunk.

Mentesítették a Körcsarnokot
FORRÁS: FACEBOOK/BIRKÓZÓSZÖVETSÉG

FORRÁS: FACEBOOK/BIRKÓZÓSZÖVETSÉG

Három hónapos kényszerű távollét után visszatértek a magyar birkózók a Körcsarnokba, miután a kivitelező végzett az azbesztmentesítéssel. A csarnokot tavaly év elején kapták meg a sportág képviselői, azonban néhány hónapos használat után el kellett hagyniuk, mivel kiderült: a szigetelés azbesztet tartalmazott. A kivitelező nem cserélte ki a szigetelést, helyette a szakemberek impregnálták,

majd vékony, rugalmas fóliafelülettel vonták be azt, így megakadályozták, hogy a káros anyagokat tartalmazó por a levegőbe kerüljön. Ezt a technológiát már több helyen sikerrel alkalmazták, például az egri Dr. Kemény Ferenc Sportcsarnok esetében.

Károsultak Európában

Európában is egyre nagyobb számban és perértékkel kezdeményeznek azbesztpereket. Tapasztalatok szerint a nyertes pereken felbuzdulva egyre többen fordulnak visszamenőleg is bírósághoz - írja a jogiforum.hu. Az európai államok többségében a kártérítés kiegészítő szerepet játszik az azbeszt okozta károk megtérülésében, mivel a társadalombiztosítás keretei között az orvosi kezelés költségei általában megtérülnek, viszont az Egyesült Államokban ilyen szociális biztosítási rendszer hiányában a károsultaknak kell a kezelési költségeket viselni, ezért elsődleges itt a kártérítés.

A szabályozás Európában nem egységes. Németországban és Spanyolországban például a társadalombiztosítási jogszabályok kizárják annak lehetőségét, hogy kártérítési keresettel is éljen a sérelmet szenvedett fél. Franciaországban vétkességet nélkülöző kompenzációs rendszert vezettek be a tömeges igények kezelésére. Ez a rendszer nem zárja ki, hogy a károsult a kompenzáción felül kártérítési perben is érvényesíthesse igényét, azonban erre csak rendkívül ritkán kerül sor. Németországban a biztosítási összegekhez akkor juthatnak hozzá általában a károsult munkavállalók, ha bizonyították, hogy egészségkárosodásuk munkahelyi balesetből ered, vagy valamely foglalkozási megbetegedésről van szó.

Az okozatosságon túl más körülményt nem kel bizonyítani, ezért nincs jelentősége annak, hogy a munkáltató betartotta-e a munkavégzési feltételekre vonatkozó német előírásokat, vagy sem. Bár az európai modellek egyike sem alkalmas arra, hogy teljes kompenzációt nyújtson a károsultaknak, a kártérítési perek nem elhanyagolhatók. Ezek azonban megkövetelik a munkáltató vétkességének bizonyítását, melyet többségében megszorítóan értelmeznek az európai bíróságok.

Új daganatellenes kezelések lehetősége
Sikeresen befejeződött az a nemzetközi együttműködéssel megvalósuló alapkutatási projekt, amelynek célja egy rendkívül rosszindulatú, jelenleg gyógyíthatatlan daganattípus, a mellkasi mezotelióma kialakulásának és súlyosbodásának megértése volt - írja közleményében az Országos Onkológiai Intézet. A több mint 170 millió forintból megvalósuló program során az ELTE Biológiai Fizikai Tanszék, az Országos Onkológiai Intézet és az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet kutatói olyan jelzőmolekulákat azonosítottak, melyek a tumor és a környező vérerek közti kommunikációért felelősek.A sejttenyészetben végzett kísérletek és számítógépes szimulációk segítségével javasoltak egy egyedülálló, sejtösszehúzódáson alapuló mechanizmust, amely segít megérteni a mezoteliómákra jellemző, a mellhártyák felszínén kialakuló daganatos csomók kialakulását. Ha további kísérletek is megerősítik, utóbbi megfigyelés új daganatellenes kezelések lehetőségét is nyújtja.

Keverednek a faluprogramok

Publikálás dátuma
2019.04.24 06:45

Fotó: Molnár Ádám
Fajátékok készítésével és téglagyártással akarja fellendíteni a kormány a leszakadó falvak gazdaságát, de azt még a fideszes polgármesterek sem tudják, hogy hol.
A kormány egy múlt heti határozatban azzal bízta meg Gulyás Gergely kancelláriaminisztert, hogy próbálja összehangolni a Modern Városok és a Magyar Falu Programot azzal az egyelőre becenév nélküli csomaggal, amely 445 település gazdasági fellendítését ígéri. „A Magyarország egyes területei közötti gazdasági egyenlőtlenség csökkentése érdekében szükséges fejlesztési program” tavaly decemberben már szóba került, akkor is kormányhatározat rögzítette, hogy a kiválasztott elmaradott térségekben mire kellene alapozni a helyi gazdaság fellendítését. Olyan ötleteket foglaltak jogszabályba, mint például ahol van meleg víz, ott az üvegházi zöldségtermesztést kell támogatni, vagy hogy az erdővel határos faluban gyártsanak fajátékokat, ahol pedig eddig is sertést tenyésztettek, ott ezt támogatja az állam ezután is. A jogszabály arra is kitér, hogy ahol gyógynövények teremnek, ott ezek termesztését segítik majd, míg agyagos talajon téglagyárakat érdemes felhúzni. 
Az év végi döntés legfurcsább pontja mégis az, amelyben a kormány azt rögzítette, hogy a kiválasztott települések a Magyar Falu Program pályázatainak megkerülésével, egyszerűen bejelentkezéssel vegyenek részt a tervezett útfejlesztésekben. A baj ezzel az, hogy ha a meghirdetett 50 milliárd forintos idei mellékút-fejlesztési tervek egy részét ezek a kiemelt települések lekötik, kevés pénz marad a pályázaton indulóknak. A kérdésről a múlt héten megjelent kormányhatározat még mindig csak a kiválasztás szempontjait közli, de azt nem, hogy a Bácsszentgyörgytől Zebeckéig tartó 1230 falut felsoroló hátrányos, tehát „kedvezményezett” települések listájából mely szerencsések kaphatnak automatikusan pénzeket és melyeknek kell majd pályázni is. A legfontosabb kitétel, hogy hol volt sikeres a közmunkaprogram az utóbbi években. – Konkrétumokat egyelőre nem tudunk a leszakadó térségek felzárkóztatásáról szóló két kormányhatározatról – mondta el lapunknak Szabó Gellért, a Faluszövetség elnöke. Szentkirály polgármestere szerint egyelőre sem az nem világos, mekkora lesz a legszegényebbek felzárkóztatására szolgáló keret, sem hogy azt hazai vagy uniós forrásokból tervezik-e feltölteni, valamint az sem, hogy milyen kritériumok alapján osztják majd szét a pénzt. A Faluszövetséget nem vonták be az előzetes egyeztetésekbe, s nem kértek tőlük előzetes felméréseket sem. – Az nyilvánvaló, hogy az ország két térségét, az északkeletit és a délnyugatit célzottan és konkrét programokkal kellene fejleszteni, másképp a leszakadás megállíthatatlan – tette hozzá. A fejlesztési tervek összehangolásával megbízott Miniszterelnökség lapzártánkig nem válaszolt kéréseinkre.

„Kijevhez vagyunk közelebb”

Magyarország 178 járása közül az észak-kelet magyarországi cigándi a legszegényebb: ha van térség, amire ráfér a célirányos gazdasági fejlesztés, akkor ez az. Az általunk megkérdezett környékbeli polgármesterek közül azonban egyelőre senki nem hallott arról, hogy külön kormányfigyelem irányulna rájuk, s megkönnyítenék a boldogulásukat. Vécsi István, Ricse baloldali polgármestere szerint ők eddig is igyekeztek kihasználni a főként uniós pályázatokban rejlő lehetőségeket, s a közmunkásokkal sem járdákat kapirgáltattak, hanem például idősek otthonát, piacot, savanyítóüzemet építettek, de egyelőre nem lát „rendszerszintű törekvést” arra, hogy ezt a térséget valamilyen koncepció mentén igyekeznének felzárkóztatni. Karcsa fideszes polgármestere szerint épp itt az ideje, hogy a kormány gazdaságélénkítő programmal külön is segítse például a cigándi járáshoz tartozó Bodrogközt, mert a saját erejük már nem elég. A kétezer fős településen jelenleg is működik egy negyvenöt közmunkást foglalkoztató varroda, ahol büntetés-végrehajtási intézeteknek, rendőrségnek, mentőknek varrnak formaruhát állami megrendelésre, de ahhoz, hogy kilépjenek a „szabadpiacra”, támogatás kell. Megemlítette a BMW-gyárat, amelynek tudnának például autó-üléshuzatokat varrni, de ehhez fejleszteni kellene az üzemet. Turisztikai tervük is van, egy közel háromszázmilliós beruházással szálláshelyként működő természetközeli gömbházakat építenének a 4 kilométeres tavuk partján, de ez egyelőre ötlet szintjén létezik. - Sajnos mi nem Budapesthez, hanem Kijevhez vagyunk közelebb, így földrajzi helyzetünkből adódóan eleve nem vonzzuk ide a tőkét – tette hozzá. (Doros Judit)

Van, ahol elkéstünk

Egy térség fejlettségén rettenetesen nehezen és lassan lehet változtatni. Az ELTE két kutatója, Győri Róbert és Mikla György például 1910 és 2011 között vizsgálta a magyar járások állapotát, s a száz év alatt alig láttak észrevehető elmozdulást – hangsúlyozta lapunknak Koós Bálint, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának munkatársa. Mégis, hol sikerült az elmozdulás? Ami száz éve fejlett terület volt, az nagy valószínűséggel ma is az, mert képes reagálni az újdonságokra, meg tudja tartani az előnyét, de a leszakadt területek önerejükből nem tudnak elindulni. Azt láthatjuk, hogy nagyobb térségek, járások fejlődését csak kívülről érkező nagyberuházások tudták előmozdítani, mint például a szocialista iparosítás Dunaújváros, Paks, vagy Tiszaújváros esetében, de ott sem minden fejlesztés bizonyult hosszú távon sikeresnek. Újabban az autóipari nagyberuházások adják ezt a húzóerőt. Tíz éves távlatokban ez már érzékelhetően formálja a városokat, azok tágabb térségét, s ez igaz a Balaton és a Velencei tó környékére is. Az utóbbi évek területfejlesztési kormányzati anyagai is elismerik, hogy egyes térségek versenyképessége nem javult, a társadalmi különbségek nőttek. Miért kudarcos ez a kérdés? A területfejlesztést nehéz beilleszteni a minisztériumi struktúrába, nem olyan, mint az oktatás, vagy az egészségügy. Ma az ágazati törvények területileg nem differenciáltak, például az általános iskolai minimum osztálylétszám meghatározása egységes, nem teszi hozzá, hogy aprófalvas térségekben ettől el lehet térni. Ott kevesebb a gyerek, bezárjuk a felső tagozatokat, aztán az alsót is, a gyerekeket naponta utaztatjuk 10-20 kilométert, a pedagógusok pedig elhagyják a térséget. Ezzel szemben Ausztria már a hatvanas évek óta speciálisan támogatja a hegyvidéki, kis lélekszámú településeket, hogy tompítsák az elöregedés, elvándorlás következményeit. Ott sem fordult meg a folyamat, de nem ilyen kritikus a leépülés. Több hazai pénz kellene? Ha a piac, a gazdaság nem tud ezekkel a térségekkel mit kezdeni, akkor csak rettenetesen sok pénzzel lehetne elmozdulást elérni. Ráadásul ki kell mondani, hogy nagyon el vagyunk késve. A baranyai, borsodi aprófalvak már jószerével kiürültek, leépültek az intézmények, elment a szakképzett és értelmiségi réteg, már olyan település is van, ahová a polgármester is máshonnan jár át. Óriási feladatok vannak, újabb problémás térségek képződnek a szemünk láttára, például a Közép-Tisza vidéke is ilyen, most kell beavatkozni, mert félő, hogy végletesen leszakad ez a térség is. (G. E.)             

Frissítve: 2019.04.24 06:45

Odaadták a HÉV-et a MÁV-nak, le is állt az M2 és a gödöllői HÉV összekötésének tervezése

Publikálás dátuma
2019.04.24 06:22
TÁVLATI TERVEK A kettes metrót és a gödöllői HÉV vonalát összekötnék az Örs vezér téren, az így létrejövő vonal elágazása lenne
Csúszik az M2-es metró és a gödöllői HÉV-vonal összekötésének tervezése, a gondot az okozza, hogy a HÉV-ek kikerültek a főváros fennhatósága alól, most nem tudni, hogy a MÁV-HÉV Zrt. vagy a BKK-BKV lesz a projektgazda - írja a szerdai Világgazdaság. Az M2-es metró és a H8-as HÉV Örs vezér téri összekapcsolása csak első ránézésre szól a hiányzó százméteres vágánykapcsolat megépítéséről, valójában sokkal bonyolultabb projekt, hiszen olyan új járművekre lesz szükség, amelyek mindkét vágányt képesek használni - emlékeztet az újság, hozzátéve, hogy a fejlesztés a 2021 utáni európai uniós költségvetési ciklusban valósulhat meg, a teljes projekt költségvetése 2015-ös árakon számolva 278,6 milliárd forint. A Főmterv Zrt. még tavaly hozzákezdett a tervezési munkához, amelyre 1,9 milliárd forintot kapott. Az előzetes terveket már 2018-ban megküldte véleményezésre a cég, azzal, hogy januárban várja a válaszokat is, ám ezt a BKV és a MÁV-HÉV nem tudta teljesíteni. A fejlesztéssel 300 ezer ember közlekedése javulhat. A fejlesztés során a teljes gödöllői vonalat, állomásait, biztosítóberendezéseit felújítanák. A tervek szerint a két vonalat felüljárón kötnék össze, és az Örs vezér tere magasállomás lenne. Az M2-es metró Rákosfalváig járna, az új HÉV-szerelvények pedig egészen a Déli pályaudvarig használnák a metróalagutat, ezért a beszerzendő járműveknek képesnek kell lenniük mind az alsó-, mind a felsővezetékes üzemmódra. 
Témák
HÉVmetró