Természetesen sikernek nevezhető, hogy a miközben a vádhatóság tíz évnél hosszabb fegyházbüntetést javasolt az ügyfelemre róni, a bíróság mindössze egyetlen pontban állapított meg bűnösséget első fokon, s ott is felfüggesztette a büntetés végrehajtását - mondta lapunknak Kádár András, miután hűtlen kezelés bűntette miatt két év, négy évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Hagyó Miklóst, Budapest egykori szocialista főpolgármester-helyettesét a Kecskeméti Törvényszék kedden. Hagyó ügyvédje szerint örülnek, hogy érveiket a bíróság elfogatta, s a törvényszék lényegében kimondta: a nokiás-dobozos pénzátadás a legendárium kategóriájába tartozik, hiszen nem bizonyítható.
Kádár ugyanakkor azt is kifejtette: van némi logikai bukfenc az ítéletben, hiszen miközben tiszteletre méltó munkát végzett a bíróság, s feltárta az egyetlen, érdek-motivált terhelő vallomás bizonyítatlanságát, valamint a vádirat számos visszásságát, a Hagyó elleni vádak közül egyet mégis fenntartott, ugyanerre a tanúra, a negyedrendű vádlottra alapozva. A jogi képviselő szerint éppen ezért természetes, hogy fellebbeznek, hiszen álláspontjuk szerint megrendült a negyedrendű vádlott szavahihetősége, s fenntartják, hogy védence azokat a bűncselekményeket sem követte el, amikben kedden elítélte a bíróság.
Hadnagy Ibolya bírói tanácsa a BKV-per tizenöt vádlottja közül hatot különböző időtartamú felfüggesztett börtönre ítélt, hárman pénzbüntetést kaptak, hat embert pedig felmentett. Az ítélet indoklása egész nap tartott, miután Hagyót és 14 társát folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolta a Központi Nyomozó Főügyészség. A vád szerint a Hagyó vezetésével működő bűnszervezet 2008 augusztusáig egymilliárd forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozott a BKV-nak. A volt szocialista főpolgármester-helyettest még 2010. május 26-án helyezték előzetes letartóztatásba, majd 2011 februárjától 2011 júniusáig házi őrizetben volt, ezután szabadlábon védekezhetett a 2012 óta, tehát immáron négy éve tartó bírósági eljárásban. A mostani, első, de minden bizonnyal nem végleges, illetve nem utolsó ítélet szerint a vádlottak nem bűnszervezetben követték el a terhükre rótt bűncselekményeket, amelyek közül számos nem is volt bizonyítható.
Az ítélet indoklásakor a BKV Zrt. által kötött kommunikációs szerződések kisebb részében a vádhatóság álláspontjával megegyezően állapította meg a szándékos károkozást a bíróság, többségükben azonban nem állapította meg vagyoni hátrány okozását a BKV Zrt.-nek. A törvényszék a felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt vádlottak esetében károkozás jogcímén összesen mintegy 100 millió forint megfizetését rendelte el, miközben a vádhatóság szerint a vádlottak egymilliárd forintot meghaladó kárt okoztak a BKV Zrt.-nek. Éppen ezért nemcsak Hagyóék, s több más vádlott, hanem a vádhatóság is fellebbez. "Az ítélet felmentő rendelkezései, téves minősítés és törvénysértően enyhe büntetés miatt" jelentett be fellebbezést a kiszabott büntetés súlyosbításáért Homonnai János. A Központi Nyomozó Főügyészség eljáró ügyésze további 11 vádlott esetében szintén súlyosbításért fellebbez, míg 3 vádlott esetében 3 nap gondolkodási időt kért. Az elmarasztalt vádlottak, köztük Hagyó, felmentésért jelentettek be fellebbezést, a jelen lévő felmentett vádlottak tudomásul vették az ítéletet, a többieknek 3 nap áll rendelkezésükre arra, hogy reagáljanak az őket érintő határozatra. Hadnagy Ibolya tanácsvezető bíró épp ezért a tárgyalássorozat zárásaként bejelentette, hogy a fellebbezések miatt az ügyet felterjeszti a Szegedi Ítélőtáblára.
"Ezután a törvényszék bírói tanácsa írásba foglalja az ítéletet, elküldi azt a Fellebbviteli Főügyészségnek, ahol megfelelő határidőn belül döntenek majd arról, fenntartják-e a vádhatósági fellebbezést, s milyen indoklással, érveléssel továbbítják (furcsa mód - a szerk.) Szegedre" - tájékoztatta lapunkat Kádár a várható eljárásról. Hagyó ügyvédje kérdésünkre, mindez azt jelenti-e, hogy további évekre elhúzódik majd ez az ügy, úgy reagált: nem is biztos, hogy ez a per húzódik el, hiszen az ítélőtábla elvileg dönthet hatályon kívül helyezésről is, s akkor teljesen új eljárást kell kezdeni, ráadásul a Hagyó-ügy egyáltalán "nem lefutott" Strasbourgban sem, hiszen az Emberi Jogok Európai Bírósága máig nem hozott érdemi döntést az áthelyezett perről, noha a magyar gyakorlat már elbukott a nemzetközi jogi szűrőn.
Politikai botrány, jó időzítéssel
Mint ismert, Hagyóék ügyében még 2009-ben tett feljelentést az akkor a BKV-t vezető Kocsis István, mivel éppen Szalainé Szilágyi Eleonóra "pofátlan végkielégítése" jelentette akkoriban az egyik legnagyobb sajtóbotrányt. Kocsis a Magyar Villamos Művek Zrt. éléről került a BKV élére, és rendcsinálással akarta kezdeni. Hamar ki is derült, hogy nemcsak Szalainé kapott nagy összegű menedzseri végkielégítést, hanem az egymást gyorsan váltó vezérigazgatók bizalmasai is több tízmilliós végkielégítéssel távozhattak pár hónap munka után. A végkielégítések után sorra kerültek az egyéb, szükségtelen vagy túlárazott szerződésekre teljesített, jogtalannak tűnő kifizetések. Ezekből állt össze utólag a vádirat, amely szerint a 15 vádlott több mint egymilliárd forinttal károsította meg a BKV-t, miközben 1700 dolgozót elbocsátottak a cégtől.
Hagyót a parlamenti választás után, 2010. május 14-én vették őrizetbe, majd még az önkormányzati választás előtt, 2010. augusztus 30-án gyanúsították meg a nyomozó ügyészek a nokia-dobozos ügyben vesztegetéssel. A volt MSZP-s főpolgármester-helyettes már 2010 nyarán, gyanúsítotti kihallgatásán is azt állította, hogy "ezt a bűncselekményt és semmilyen más bűncselekményt nem követtem el".
Idő közben sokat enyhült a vádirat
Az alapügy vádirata szerint a Hagyó által létrehozott és vezetett "bűnszervezet" 2007 januárjától 2008 augusztusáig 1,49 milliárd forintot meghaladó vagyoni kárt okozott a BKV-nak. A vádhatóság eredetileg Hagyót folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével mint felbujtót, továbbá kétrendbeli, vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntettével, hivatali visszaélés bűntettével, valamint hivatalos személy által elkövetett zsarolás bűntettével vádolta. A vádiratnak több tucat összetett, nehezen megjegyezhető pontja volt, a Hagyó-per mindent elhomályosító sztorija azonban a 2010-es választás sorsát is befolyásoló nokiás-doboz ügye lett.
Balogh Zsolt, aki akkor a BKV megbízott vezérigazgatója volt, ma pedig a per negyedrendű vádlottja, a nyomozás során azt vallotta: a BKV-t felügyelő főpolgármester-helyettesként Hagyó évente 15 millió forint készpénzt követelt tőle. Akkori vallomása szerint Hagyó azzal zsarolta őt, felhasználja ellene, hogy szabálytalan teljesítési igazolást adott a szentendrei HÉV nem működő utastájékoztatási rendszerének elkészültéről, amelynek Balogh éppen Hagyó utasítására tette lehetővé a kifizetését. Balogh nemcsak a nyomozóknak mondta azt, hogy két ízben adott át 15–15 millió forintot Hagyó Miklósnak, egyiket egy nokiás dobozban, hanem a választások előtt a Magyar Nemzetnek és a Hír Televíziónak adott interjúban is.
Balogh a nyomozati szakban más ügyekre is kiterjedő, feltáró, önmagára is terhelő vallomást tett, és még a szembesítést is vállalta Hagyó Miklóssal. Mások is "vallottak"; a későbbi ügyészségi vádirat Antal Attila, Balogh, Mátay-Horváth Éva és Regőczy Miklós részletes vallomásaira épült, melyek mind befolyással való üzérkedésre, s különböző visszaélésekre utaltak - egyébként nemcsak Hagyóra nézve terhelően, hanem több más politikai szereplőre is, akiknek felelősségét ugyanakkor az ügyészség valamiért nem vizsgálta.
Ráadásul később, az eljárás bírósági szakaszában ugyanezek a vádlottak sorra visszavonták a nyomozati vallomásukat, és másként adták elő a történteket. Sőt, a nyilvánosság előtt töredelmesen bocsánatot is kértek - ki Hagyótól, ki Mesterházy Ernőtől, Demszky Gábor volt főpolgármester egykori tanácsadójától, a másodrendű vádlottól, akit első fokon kedden felmentett a bíróság.