Előfizetés

Orbán Ráhel-esküvő: érdekes adatra derült fény

Publikálás dátuma
2016.01.27. 13:48
Fotó: Tóth Gergő
Még mindig nem árulja el a rendőrség, hogy mennyit költöttek annak a tolvajnak a megtalálására, aki a miniszterelnök lányának esküvőjén ellopott két mobilt. Az Átlátszó adatigénylésére először azért nem válaszolt a Készenléti Rendőrség Hivatala, mert szerintük az nem volt közérdekű. Három hónap elteltével már másképp látják a dolgot - írja az Átlátszó blog.

A portál tavaly októberben adatigényléssel fordult az Országos Rendőr-főkapitánysághoz tájékoztatást kérve arról, hogy a DNS-minták elemzésén túl összesen mekkora összeget tesz ki a nyomozás teljes költsége.

A kérelmet továbbították a Készenléti Rendőrséghez (KR) mondván, az igénylés megválaszolására ez a szervezet illetékes. A KR részéről tavaly közölték, a kért adatok nem közérdekűek, hanem bűnügyi személyes adat, így nem adtak semmilyen tájékoztatást.

Mára meggondolták magukat és a költségekkel kapcsolatban ugyan nem, de több dologra válaszoltak. A legfontosabb ezek közül, hogy az eljárást felfüggesztették, mert nem tudták megállapítani, ki lehetett a tettes. Megadták azt is, hogy az NNI Életvédelmi Osztályáról 2014 áprilisában átkerült a nyomozás a szervezet Vagyonvédelmi Osztályára.

A KR Hivatala közölte azt is, hogy egy nyomozó foglalatoskodott az üggyel. Arra viszont továbbra sem adott választ a rendőrség, hogy a több mint két évig tartó eljárás költsége mennyi volt.

Ismert: szeptemberben lezárta a nyomozást az Orbán Ráhel esküvőjén ellopott telefonnal kapcsolatban a rendőrség, nem találták meg a tolvajt, aki 2013-ban elvitte a készüléket a lagziból. 

Áprilisban írtuk:  Rendkívül megalázó, és csak az alkalmazottakra kiterjedő vizsgálatba kezdett a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) gyilkossági osztálya egy, az Orbán Ráhel két évvel ezelőtti esküvőjén eltűnt telefon ügyében. Mint arról a Népszava tudósított, Csókási László - aki felszolgálóként részt vett az eseményen -, honlapján arról számolt be, hogy 2013 novemberében a rendezvény dolgozóit az NNI kereste meg a azzal a kéréssel, hogy jelenjenek meg tanúkihallgatáson, mert a lagziban elloptak egy telefont az egyik vendégtől. Csókási László azt írta „a meglepődésem ott váltott át sokkba, amikor a nyomozótiszt közölte, hogy minden dolgozótól DNS-mintát vesznek! Eszem ágában sem volt hozzájárulni a DNS-minta adásához.”

Csókási először megtagadta a DNS leadását, de egy második kihallgatásra is beidézték, ahol figyelmeztették, hogy akár kétszázezer forintos rendbírsággal is sújthatják, ha makacskodik. Így végül levették a mintát.

Különös a történetben, hogy a „kisebb értékre elkövetett lopás vétsége” – tehát nem bűntett – ügyében az NNI életvédelmi osztálya járt el, azaz a legjobban képzett hazai gyilkossági nyomozók keresték a telefont. A DNS-vizsgálatok költsége akár tízmillió forintos nagyságrendű is lehetett.

Elítélték Miskolc "botrányvideós" polgármesterét

Publikálás dátuma
2016.01.27. 13:34

Miskolc polgármesterét rágalmazásban találta bűnösnek a bíróság. Az MSZP Kriza Ákos távozását követeli, de nemcsak emiatt - olvasható a szocialista párt honlapján. Kriza Ákos korábban rágalomnak nevezte az N1 tévé felvételét, melyen egy nyíregyházi vállalkozó arról beszél, hogyan segítette a város első emberének 2014-es kampányát. 

"Akad-e Miskolcon kívül még egy olyan város az országban, ahol köztörvényes bűncselekmény elkövetéséért jogerősen elítélt ember töltheti be a polgármesteri posztot? Akad-e Miskolcon kívül még egy olyan város az országban, ahol a polgármester, illetve az általa vezetett önkormányzat sorozatban követ el törvénytelenségeket, a polgármester mégis maradhat a hivatalában? Aligha, s ezt a botrányos állapotot Miskolcon is sürgősen meg kell szüntetni. Az MSZP éppen ezért minden jóérzésű és törvénytisztelő miskolci nevében követeli, hogy Kriza Ákos mondjon le a polgármesteri tisztségéről, a fideszes többségű önkormányzat pedig oszlassa fel magát" - mondta Bartha György MSZP-s önkormányzati képviselő kedden Miskolcon.

A politikus szerint dr. Kriza Ákos már eleve törvénytelenül kezdte meg polgármesteri működését, hiszen a jogszabály által biztosított határidőt figyelmen kívül hagyva, azt hónapokkal túllépve, nem szüntette meg időben a megválasztásával kialakult összeférhetetlenséget. Hangsúlyozta: dr. Kriza Ákos vezetése alatt a város önkormányzatát több esetben marasztalták el jogsértések miatt, s különböző kártérítései perekből és hibás döntésekből fakadóan milliárdos nagyságrendű károk érték Miskolcot. A fentiek ellenére viszont Kriza még akkor sem gondolta, hogy távoznia kellene a város éléről, amikor a Nyíregyházi Törvényszék tavaly bűncselekmény elkövetésében találta bűnösnek, s kétrendbeli rágalmazás elkövetése miatt végül megrovásban részesítette. 

A szocialista képviselő szerint dr. Kriza Ákos most, a feketekasszával kapcsolatos ügyben is mossa kezeit, azt állítja, hogy ilyesmi nem létezik, ő nem tudott semmiről, még arról sem, hogy az egyik korábbi főembere közös céget alapított az ügyet később kirobbantó vállalkozó feleségével. „Ezek után miért higgyünk el neki bármit is?" – kérdezte, majd így zárta sajtótájékoztatóját: „Kriza Ákos elvesztette a hitelét, a szavahihetőségét, a törvénytisztelő állampolgárok bizalmát. Minden egyes nap, amit a hivatalában tölt, egy-egy újabb szeg Miskolc koporsójában." - olvasható az MSZP.hu-n.

Kriza Ákos még január 17-én reagált az N1TV videójára: szerinte Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatánál soha nem volt „feketekassza”, nincs és nem is lesz, aki alap nélkül rágalmaz és vádaskodik, annak bíróságon kell felelnie ezért. „A vállalkozót az N1tv-nek adott interjúja alkalmával láttam és hallottam először, vele soha nem találkoztam.” - hangsúlyozta Kriza, aki hozzátette: "az önkormányzat és személyesen én sem álltam a vállalkozóval semmilyen jogviszonyban, minden állítása rágalom az önkormányzat és személyem irányában.” 

Elfogadta a forrásmegosztásról szóló rendeletet a Fővárosi Közgyűlés

Elfogadta a forrásmegosztásról szóló rendeletet szerdai ülésén a Fővárosi Közgyűlés.

A törvényi szabályozás következtében a kerületi önkormányzatokat 108,9 milliárd forint, míg a fővárosi önkormányzatot 120,4 milliárd forint illeti meg a tervek szerint 2016-ban - olvasható az elfogadott előterjesztésben. A képviselők 18 igen szavazattal, 3 nem szavazat és 5 tartózkodás mellett fogadták el a javaslatot. A január elsejétől hatályos törvény rögzíti, hogy a megosztott bevételekből a Fővárosi Önkormányzat részesedése a korábbi 51-ről 52,5 százalékra nő, míg a kerületek részesedése 49-ről 47,5 százalékra csökken.

A főváros az 52,5 százalékos részesedésből köteles a helyi közösségi közlekedés feladatait ellátni. Az előírásoknak megfelelően csak azok a kerületek részesednek a fővárosi önkormányzat által kivetett idegenforgalmi adóból, amelyek jelezték, hogy ezen adó bevezetését nem tervezik 2016-ban, és ezt a jogot átengedik a fővárosnak. Tizenöt kerület jelezte, hogy saját maga kívánja a helyi idegenforgalmi adót kivetni. A rendelet január 31-én lép hatályba.

A szavazást megelőző vitában Tóth József, a XIII. kerület szocialista polgármestere igazságtalannak nevezte a forrásmegosztás jelenlegi rendszerét, mert az szerinte nem veszi figyelembe, hogy a fővárostól számos feladat az államhoz került az elmúlt években.

Az ellenzéki politikus ezért azt javasolta, a közgyűlés kezdeményezzen törvénymódosítást annak érdekében, hogy a kerületek kizárólag lakosságszámuk alapján részesüljenek a forrásmegosztásból. Tarlós István főpolgármester válaszában azt mondta, a forrásmegosztásnál nem lehet csupán a lakosság számát figyelembe venni, hiszen a kerületek forráselőteremtő képessége különbözik.

A kormányoldal a szavazáson nem támogatta Tóth József indítványát. Kovács Péter, a XVI. kerület fideszes polgármestere felszólalásában ugyanakkor szintén igazságtalannak nevezte a jelenlegi forrásmegosztást. Úgy fogalmazott, csodálkozik, hogy még mindig a szocialisták által kialakított rendszer van érvényben. Az eredeti előterjesztés megszavazó kormánypárti városvezető azt javasolta, hogy a lakosság mellett a kerületek területét, úthálózatának állapotát, valamint intézményei számát is vegyék figyelembe a forrásmegosztásnál.

A Fővárosi Közgyűlés döntéséről írt összefoglalónkat itt olvashatja!