Schweitzerre emlékezett Erdő, Heisler és Frölich - Fotók!

Publikálás dátuma
2016.01.27. 13:48
MTI Fotó: Kallos Bea
Schweitzer József szellemi hagyatékát az integrációval lehet megőrizni - mondta a tavaly februárban elhunyt országos főrabbi emlékére rendezett egész napos szerdai budapesti konferencián a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke.

Heisler András kiemelte: ez az integráció mutatkozik meg abban, hogy a konferenciát közösen szervezte meg a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Magyar Hebraisztikai Társaság és az MTA Kisebbségkutató Intézet Judaisztikai Kutatócsoportja.

Szólt arról is, hogy Schweitzer József a tradíciókat nemcsak megélte, de "nagy kedvvel és türelemmel" adta át a felnövekvő generációknak. Közben ugyanezen ősi hagyományok értő kutatójaként rabbinikusi tudását az akadémiai élet is nagyra tartotta.

Schweitzer József a magyar kultúra valódi ismerőjeként és tisztelőjeként úgy tudta a zsidó hagyományokat interpretálni, hogy a más kultúrkörben szocializálódó emberek is "könnyedén kontextusba tehették tanításait. Mindezt olyan természetességgel és utánozhatatlan könnyedséggel tette, hogy üzenete nemcsak az értelmünkre, de egyből a szívünkre is hatott" - fogalmazott a Mazsihisz elnöke.

MTI Fotó: Kallos Bea

MTI Fotó: Kallos Bea

Hitelességéhez elválaszthatatlanul hozzátartozott, hogy egyaránt büszke volt magyarságára és zsidóságára - mondta. Hozzátette: a néhai főrabbi ismerte a magyar realitásokat, ezért a "zsidóság virágzó jövőjét" nem a vallásosság egyénekre erőltetésében, hanem "az értő figyelemben, a megértésben, a toleranciában, az el- és a befogadásban látta".

Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke köszöntőjében kiemelte: Schweitzer József ékes példája annak, hogyan lehet odaadással, szeretettel és szenvedélyes hittel élni és tanítani. A néhai főrabbi soha nem söpörte szőnyeg alá a vitás kérdéseket és problémákat, de mindig azt keresse, ami összeköt, nem pedig azt, ami szétválaszt - tette hozzá.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek videoüzenetében úgy fogalmazott: Schweitzer József a szeretet, a kiengesztelődés, a megújulás kiemelkedő alakja, akinek öröksége arra kötelez, hogy "járjunk tovább az általa megkezdett úton, mert ennek az útnak nincs igazi alternatívája".

A bíboros közös szerepléseik közül kiemelte a Mindentudás Egyetemén 2003 tavaszán tartott közös előadásukat a pészahról, illetve a húsvétról. Aki azt az előadást meghallgatta - tette hozzá -, meggyőződhetett róla, hogy milyen szoros a zsidóság és a kereszténység kapcsolata, és milyen erősek a közös gyökereik.

Erdő Péter megrendítő emlékként elevenítette fel Salkaházy Sára 2006-os boldoggá avatási szertartását, amelyen Schweitzer József személyes emlékei alapján tett tanúságot. Végül szólt arról is, hogy Schweitzer József sokat tett az ökumenikus imahét zárónapján öt éve óta mindig megszervezett zsidó-keresztény imaóráért. Az ő örökségét is tiszteljük akkor, amikor évről évre megtartjuk ezeket a találkozókat - fűzte hozzá.

Frölich Róbert országos főrabbi egykori mesterére emlékezve szólt arról, hagy ma minden rabbi Schweitzer József tanítványa. Az általa átadott értékek pedig mindig ugyanazok voltak, akár a hetvenes, akár a kilencvenes években állt a katedrán.

Schweitzer József nehéz örökséget vett át Scheiber Sándortól, amikor 1985-ben a Rabbiképző Intézet igazgatója lett. Olyan korban került az intézet igazgatói székébe, amikor kilátástalannak látszott, hogy "valaha ebben az országban szabad zsidó élet lesz" - mondta. Ő mégsem adta fel a reményt, és olyan fiatalos lendülettel, vehemenciával, hittel és meggyőződéssel igazgatta a rabbiképzőt, mint egy pályakezdő, aki hisz abban, hogy amit tesz, annak a gyümölcse be fog érni. Nem tudhatta, hogy eljön ez a jövő, mégis hitt benne - tette hozzá Frölich Róbert.

A konferencián mások mellett részt vett Ilan Mor, Izrael Állam budapesti nagykövete és Latorcai Csaba a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára is.

Szerző
Frissítve: 2016.01.27. 14:56

Elítélték Miskolc "botrányvideós" polgármesterét

Publikálás dátuma
2016.01.27. 13:34

Miskolc polgármesterét rágalmazásban találta bűnösnek a bíróság. Az MSZP Kriza Ákos távozását követeli, de nemcsak emiatt - olvasható a szocialista párt honlapján. Kriza Ákos korábban rágalomnak nevezte az N1 tévé felvételét, melyen egy nyíregyházi vállalkozó arról beszél, hogyan segítette a város első emberének 2014-es kampányát. 

"Akad-e Miskolcon kívül még egy olyan város az országban, ahol köztörvényes bűncselekmény elkövetéséért jogerősen elítélt ember töltheti be a polgármesteri posztot? Akad-e Miskolcon kívül még egy olyan város az országban, ahol a polgármester, illetve az általa vezetett önkormányzat sorozatban követ el törvénytelenségeket, a polgármester mégis maradhat a hivatalában? Aligha, s ezt a botrányos állapotot Miskolcon is sürgősen meg kell szüntetni. Az MSZP éppen ezért minden jóérzésű és törvénytisztelő miskolci nevében követeli, hogy Kriza Ákos mondjon le a polgármesteri tisztségéről, a fideszes többségű önkormányzat pedig oszlassa fel magát" - mondta Bartha György MSZP-s önkormányzati képviselő kedden Miskolcon.

A politikus szerint dr. Kriza Ákos már eleve törvénytelenül kezdte meg polgármesteri működését, hiszen a jogszabály által biztosított határidőt figyelmen kívül hagyva, azt hónapokkal túllépve, nem szüntette meg időben a megválasztásával kialakult összeférhetetlenséget. Hangsúlyozta: dr. Kriza Ákos vezetése alatt a város önkormányzatát több esetben marasztalták el jogsértések miatt, s különböző kártérítései perekből és hibás döntésekből fakadóan milliárdos nagyságrendű károk érték Miskolcot. A fentiek ellenére viszont Kriza még akkor sem gondolta, hogy távoznia kellene a város éléről, amikor a Nyíregyházi Törvényszék tavaly bűncselekmény elkövetésében találta bűnösnek, s kétrendbeli rágalmazás elkövetése miatt végül megrovásban részesítette. 

A szocialista képviselő szerint dr. Kriza Ákos most, a feketekasszával kapcsolatos ügyben is mossa kezeit, azt állítja, hogy ilyesmi nem létezik, ő nem tudott semmiről, még arról sem, hogy az egyik korábbi főembere közös céget alapított az ügyet később kirobbantó vállalkozó feleségével. „Ezek után miért higgyünk el neki bármit is?" – kérdezte, majd így zárta sajtótájékoztatóját: „Kriza Ákos elvesztette a hitelét, a szavahihetőségét, a törvénytisztelő állampolgárok bizalmát. Minden egyes nap, amit a hivatalában tölt, egy-egy újabb szeg Miskolc koporsójában." - olvasható az MSZP.hu-n.

Kriza Ákos még január 17-én reagált az N1TV videójára: szerinte Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatánál soha nem volt „feketekassza”, nincs és nem is lesz, aki alap nélkül rágalmaz és vádaskodik, annak bíróságon kell felelnie ezért. „A vállalkozót az N1tv-nek adott interjúja alkalmával láttam és hallottam először, vele soha nem találkoztam.” - hangsúlyozta Kriza, aki hozzátette: "az önkormányzat és személyesen én sem álltam a vállalkozóval semmilyen jogviszonyban, minden állítása rágalom az önkormányzat és személyem irányában.” 

Szerző

Elfogadta a forrásmegosztásról szóló rendeletet a Fővárosi Közgyűlés

Elfogadta a forrásmegosztásról szóló rendeletet szerdai ülésén a Fővárosi Közgyűlés.

A törvényi szabályozás következtében a kerületi önkormányzatokat 108,9 milliárd forint, míg a fővárosi önkormányzatot 120,4 milliárd forint illeti meg a tervek szerint 2016-ban - olvasható az elfogadott előterjesztésben. A képviselők 18 igen szavazattal, 3 nem szavazat és 5 tartózkodás mellett fogadták el a javaslatot. A január elsejétől hatályos törvény rögzíti, hogy a megosztott bevételekből a Fővárosi Önkormányzat részesedése a korábbi 51-ről 52,5 százalékra nő, míg a kerületek részesedése 49-ről 47,5 százalékra csökken.

A főváros az 52,5 százalékos részesedésből köteles a helyi közösségi közlekedés feladatait ellátni. Az előírásoknak megfelelően csak azok a kerületek részesednek a fővárosi önkormányzat által kivetett idegenforgalmi adóból, amelyek jelezték, hogy ezen adó bevezetését nem tervezik 2016-ban, és ezt a jogot átengedik a fővárosnak. Tizenöt kerület jelezte, hogy saját maga kívánja a helyi idegenforgalmi adót kivetni. A rendelet január 31-én lép hatályba.

A szavazást megelőző vitában Tóth József, a XIII. kerület szocialista polgármestere igazságtalannak nevezte a forrásmegosztás jelenlegi rendszerét, mert az szerinte nem veszi figyelembe, hogy a fővárostól számos feladat az államhoz került az elmúlt években.

Az ellenzéki politikus ezért azt javasolta, a közgyűlés kezdeményezzen törvénymódosítást annak érdekében, hogy a kerületek kizárólag lakosságszámuk alapján részesüljenek a forrásmegosztásból. Tarlós István főpolgármester válaszában azt mondta, a forrásmegosztásnál nem lehet csupán a lakosság számát figyelembe venni, hiszen a kerületek forráselőteremtő képessége különbözik.

A kormányoldal a szavazáson nem támogatta Tóth József indítványát. Kovács Péter, a XVI. kerület fideszes polgármestere felszólalásában ugyanakkor szintén igazságtalannak nevezte a jelenlegi forrásmegosztást. Úgy fogalmazott, csodálkozik, hogy még mindig a szocialisták által kialakított rendszer van érvényben. Az eredeti előterjesztés megszavazó kormánypárti városvezető azt javasolta, hogy a lakosság mellett a kerületek területét, úthálózatának állapotát, valamint intézményei számát is vegyék figyelembe a forrásmegosztásnál.

A Fővárosi Közgyűlés döntéséről írt összefoglalónkat itt olvashatja!

Szerző