Heisler András kiemelte: ez az integráció mutatkozik meg abban, hogy a konferenciát közösen szervezte meg a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Magyar Hebraisztikai Társaság és az MTA Kisebbségkutató Intézet Judaisztikai Kutatócsoportja.
Szólt arról is, hogy Schweitzer József a tradíciókat nemcsak megélte, de "nagy kedvvel és türelemmel" adta át a felnövekvő generációknak. Közben ugyanezen ősi hagyományok értő kutatójaként rabbinikusi tudását az akadémiai élet is nagyra tartotta.
Schweitzer József a magyar kultúra valódi ismerőjeként és tisztelőjeként úgy tudta a zsidó hagyományokat interpretálni, hogy a más kultúrkörben szocializálódó emberek is "könnyedén kontextusba tehették tanításait. Mindezt olyan természetességgel és utánozhatatlan könnyedséggel tette, hogy üzenete nemcsak az értelmünkre, de egyből a szívünkre is hatott" - fogalmazott a Mazsihisz elnöke.
MTI Fotó: Kallos Bea
Hitelességéhez elválaszthatatlanul hozzátartozott, hogy egyaránt büszke volt magyarságára és zsidóságára - mondta. Hozzátette: a néhai főrabbi ismerte a magyar realitásokat, ezért a "zsidóság virágzó jövőjét" nem a vallásosság egyénekre erőltetésében, hanem "az értő figyelemben, a megértésben, a toleranciában, az el- és a befogadásban látta".
Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke köszöntőjében kiemelte: Schweitzer József ékes példája annak, hogyan lehet odaadással, szeretettel és szenvedélyes hittel élni és tanítani. A néhai főrabbi soha nem söpörte szőnyeg alá a vitás kérdéseket és problémákat, de mindig azt keresse, ami összeköt, nem pedig azt, ami szétválaszt - tette hozzá.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek videoüzenetében úgy fogalmazott: Schweitzer József a szeretet, a kiengesztelődés, a megújulás kiemelkedő alakja, akinek öröksége arra kötelez, hogy "járjunk tovább az általa megkezdett úton, mert ennek az útnak nincs igazi alternatívája".
A bíboros közös szerepléseik közül kiemelte a Mindentudás Egyetemén 2003 tavaszán tartott közös előadásukat a pészahról, illetve a húsvétról. Aki azt az előadást meghallgatta - tette hozzá -, meggyőződhetett róla, hogy milyen szoros a zsidóság és a kereszténység kapcsolata, és milyen erősek a közös gyökereik.
Erdő Péter megrendítő emlékként elevenítette fel Salkaházy Sára 2006-os boldoggá avatási szertartását, amelyen Schweitzer József személyes emlékei alapján tett tanúságot. Végül szólt arról is, hogy Schweitzer József sokat tett az ökumenikus imahét zárónapján öt éve óta mindig megszervezett zsidó-keresztény imaóráért. Az ő örökségét is tiszteljük akkor, amikor évről évre megtartjuk ezeket a találkozókat - fűzte hozzá.
Frölich Róbert országos főrabbi egykori mesterére emlékezve szólt arról, hagy ma minden rabbi Schweitzer József tanítványa. Az általa átadott értékek pedig mindig ugyanazok voltak, akár a hetvenes, akár a kilencvenes években állt a katedrán.
Schweitzer József nehéz örökséget vett át Scheiber Sándortól, amikor 1985-ben a Rabbiképző Intézet igazgatója lett. Olyan korban került az intézet igazgatói székébe, amikor kilátástalannak látszott, hogy "valaha ebben az országban szabad zsidó élet lesz" - mondta. Ő mégsem adta fel a reményt, és olyan fiatalos lendülettel, vehemenciával, hittel és meggyőződéssel igazgatta a rabbiképzőt, mint egy pályakezdő, aki hisz abban, hogy amit tesz, annak a gyümölcse be fog érni. Nem tudhatta, hogy eljön ez a jövő, mégis hitt benne - tette hozzá Frölich Róbert.
A konferencián mások mellett részt vett Ilan Mor, Izrael Állam budapesti nagykövete és Latorcai Csaba a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára is.
