Irány a sasles! Elkészült a nálunk telelő madarak leltára

Publikálás dátuma
2016.01.27. 15:02
Fotó: Thinkstock
Elkészült a Magyarországon telelő sasok 2016-os leltára a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a nemzetipark-igazgatóságok és más civil természetvédelmi szervezetek együttműködésében. 

Az egy időben történő megfigyelések miatt sasszinkronnak nevezett számláláson ismét rekordszámú, 421 felmérő vett részt országszerte, és növekedett a megfigyelt terület nagysága is. A megfigyelők az ország területének 19 százalékát vizsgálták, érintették a legjelentősebb ismert sastelelőhelyeket, ebből következően a lehető legpontosabb képet alkothatták az országban tartózkodó fajokról és ezek egyedszámáról - tájékoztatott az MME.

A 2016. évi sasszinkron során 789-884 közötti rétisast és 346-392 közötti parlagi sast sikerült megfigyelni, ami a felmért területek méretéhez viszonyítva is valamelyest meghaladja az elmúlt évtized átlagát. A fokozottan védett státuszukhoz viszonyítva nagynak tűnő számok ellenére a sasok ma is nagyon ritkák. A fenti számok alapján a felmérés során bejárt sastelelőhelyeken, tehát a "legsasosabb élőhelyeken" is 100 négyzetkilométerenként mindössze átlag 4,5 rétisast és két parlagi sast figyeltek meg. 

Hat szirti sast és 4-5 fekete sast, valamint további 13 nappali ragadozómadár-faj mintegy 7000 példányát, köztük kékes rétihéjákat, gatyás ölyvöket, kis sólymokat és közel 5500 egerészölyvet is megfigyeltek a szakemberek. A baglyok között erdei fülesbaglyokat, egy réti fülesbaglyot, egy uráli baglyot és kuvikokat regisztráltak, de megfigyeltek nagy őrgébicseket és túzokokat is.

Az éves sasszinkronok egyik kiemelt célja a ragadozó-mérgezések felderítése, hatásuk monitorozása és visszaszorításuk elősegítése. Ennek a funkciónak a létjogosultsága sajnálatos módon az idei szinkron alkalmával is beigazolódott - így derült fény az idei három ragadozómadár-mérgezéses eset egyikére is.

A régióban Magyarországon követik el a madarak elleni legtöbb bűncselekményt, az esetek csökkentése a külföldről érkező sasok védelme miatt nemzetközi felelősség is. Ebből a célból európai uniós támogatással jelenleg is folyik egy mérgezésellenes HELICON Life+ program az MME koordinálásában (www.parlagisas.hu). Részben a projekt eredményeképpen több alföldi területen szinte teljesen visszaszorultak a ragadozó-mérgezések, ahol a projekt elején még kéttucatnyi sas esett mérgezés áldozatául egyetlen év alatt.

Szerző

Ritka uráli bagoly tűnt fel az Alföldön

Publikálás dátuma
2016.01.21. 16:26
Fotó: Thinkstock
Uráli bagoly (Strix uralensis) tűnt fel a Körös-Maros Nemzeti Parkban, az Alföldön ritkán megforduló madarat a Hortobágy-Berettyó ecsegfalvi ártéri erdős részén figyelte meg egy hivatásos vadász a napokban - közölte a nemzeti park munkatársa.

Puskás László elmondta: az alföldi tájakon rendkívül ritkán megjelenő, fokozottan védett madarat mindössze egy alkalommal látták, amint az alkonyati órákban egy balkáni gerlét fogyasztott el éppen.

Hozzátette: még nem lehet tudni, hogy a bagoly hosszabb távon is marad-e Ecsegfalva környékén, de nem nagyon volt arra példa az utóbbi évtizedekben, hogy az Alföldön uráli bagoly fészkelt volna. Ez a madár egyébként soha nem épít saját fészket, hanem más ragadozó madárét foglalja el, elsősorban a koros, vastag fákat kedveli - jegyezte meg a szakember.

Puskás László véleménye szerint a madár alföldi felbukkanásában szerepet játszhatott, hogy az uráli bagoly szereti az ártéri erdős területeket, emellett a fő táplálékául szolgáló rágcsálók is elszaporodtak a térségben.

A szakember arról is beszámolt, hogy Magyarországon csak az északi hegyvidékeken költenek uráli baglyok, állományukat mintegy 150-250 párra becsülik.

Szólt arról is, hogy nem először láttak uráli baglyot az Alföldön: mintegy nyolc évvel ezelőtt egy drótkerítésen fennakadt példányt szállítottak a nemzeti parkba Öcsöd környékéről. Tavaly novemberben pedig egy természetfotós kapott lencsevégre egy példányt a Faluhelyi-erdőben, a madarat azóta többször is látták.

Az uráli bagoly megjelenése macskabagolyra emlékeztet, de annál nagyobb. Színezete sápadt szürkésbarna, hátán feltűnő sötét mintázattal. Rendszerint két tojást rak, a fiókák 27-34 nap után kelnek ki. Körülbelül 4 hét után elhagyják a fészket, de ilyenkor még röpképtelenek.

Az uráli bagoly agresszíven támad, ha fészkéhez vagy fiókájához ember közelít, erőteljes karmaival könnyen megvakíthat egy embert. A madár természetvédelmi értéke 100 ezer forint.

Szerző
Témák
uráli bagoly

137 éve kihalt békára bukkantak - Fotó!

Publikálás dátuma
2016.01.21. 11:51
Illusztráció! FOTÓ: Thinkstock
Újra felfedeztek egy ritka, fán élő, kihaltnak hitt békafajt Északkelet-India őserdeiben - tudósított a BBC hírportálja.

A felfedezés Szathjabhama Dasz Bidzsu biológus és kutatócsoportja nevéhez fűződik. A golflabdanagyságú béka fák mélyedéseiben él, a talajtól akár hatméteres magasságban, talán ezért maradhatott ilyen sokáig titokban, hogy nem is halt ki. Mások szerint talán azért nem vették észre töb mint száz éven át, mert nagyon kevés kutató dolgozik a Földnek azon a félreeső táján.

Tanulmányozása során a tudósok arra jutottak, hogy nem új fajként, hanem új nemként határozzák meg a béka rendszertani helyét. A béka nőstényei a fák vízzel teli mélyedéseibe rakják le megtermékenyített petéiket és csak akkor térnek vissza hozzájuk, amikor az ebihalak kikeltek. Megtermékenyítetlen petékkel táplálják őket. A legtöbb békától eltérően a felnőtt példányok inkább növényen, mint rovarokon, lárvákon élnek.

Az újra felfedezett békára véletlenül bukkantak rá 2007-ben, amikor egészen más állatok után kutattak. Bidzsut, az Újdelhi Egyetem kutatóját Indiában Békaembernek is nevezik, mert nagyjából 350 békafajt fedezett fel. "A fák tetejéről egész zenekar koncertjét hallottuk meg. Varázslatos volt. Természetesen el kellett kezdenünk a kutatást" - magyarázta Bidzsu.

A biológus és kollégái DNS-elemzéssel állapították meg, hogy a béka új nembe tartozik, új nevet is kellett neki adni. Thomas Jerdon brit zoológusról, az első egyedek megtalálójáról 1870-ben Polypedates jerdoniinek nevezték, most Franky Bossuyt belga herpetológus, vagyis kétéltű- és hüllőkutató, Bidzsu hajdani brüsszeli tanára után Frankixalus jerdonii lett a neve.

Ugyan a kihaltnak hitt kétéltű újrafelfedezése óta számos példányát láttak már, a kis állat Bidzsu szerint nincs biztonságban, mert az őserdőket továbbra is irtják, hogy teret nyerjen a mezőgazdaság és újabb emberi lakóhelyeket hozhassanak létre.

A kihaltnak hitt békáról készített képet ide kattintva láthatja!

Szerző
Témák
kihalt béka