A brüsszeli testület közleményben tudatta, hogy alapjaiban reformálnák meg az úgynevezett típusjóváhagyási keretrendszert. Jelenleg a nemzeti hatóságok kizárólagos felelősségi körébe tartozik annak igazolása, hogy egy jármű megfelel-e a forgalomba hozatali követelményeknek. A szerdán beterjesztett javaslat értelmében ez egy függetlenebb rendszer keretében működne, és a már forgalomban lévő autók felügyelete is szigorodna. A rendelettervezet feljogosítaná a bizottságot arra, hogy szúrópróbaszerű ellenőrzéseket végezzen, elrendelje bizonyos járművek visszahívását, és járművenként akár 30 ezer eurós pénzbüntetést szabjon ki a csaláson kapott autógyártókra.
"Egy olyan egységes piacon, ahol az áruk szabadon mozognak, mindenkinek be kell tartania a játékszabályokat. A Volkswagenről nyilvánosságra került adatok megerősítették, hogy javítani kell a gépjárművek forgalomba hozatali engedélyezését szabályozó rendszert. Ahhoz, hogy vissza tudjuk szerezni a fogyasztók bizalmát e kulcsfontosságú ágazat iránt, szigorúbb szabályozást kell bevezetnünk, és egyben gondoskodnunk kell a szabályok tényleges betartásáról is" - szögezte le Jyrki Katainen munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős uniós biztos.
Elzbieta Bienkowska, a belső piaci szabályozásért felelős EU-biztos pedig kijelentette: "a mai javaslat minőségi javulást és függetlenedést fog eredményezni a gépjárművek vizsgálatában, és szigorítani fogja a már forgalomban lévő járművek felügyeletét". A javaslatot az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának is jóvá kell hagynia. Szakértők szerint azonban a típusengedélyeztetés központosítására tett kísérlet nagy ellenállásba ütközhet több lobbicsoport, valamint egyes tagállamok, elsősorban Nagy-Britannia és Németország részéről.
A legnagyobb európai autógyártó vállalat, a Volkswagen az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynökségének (EPA) vizsgálatai hatására tavaly szeptemberben ismerte el, hogy bizonyos dízelüzemű járműveibe olyan szoftvert telepített, amelynek segítségével kijátszhatóak a károsanyag-kibocsátásra vonatkozó előírások. A botrány világszerte mintegy 11 millió gépjárművet érint, ezek közül 8,5 milliót az Európai Unióban adtak el.
