Frölich: új arcot öltött az antiszemitizmus

Új arcot öltött az elmúlt évtizedben az antiszemitizmus: az Izrael-ellenességet - mondta Frölich Róbert főrabbi szerdán a köztévében.

A főrabbi, akit a holokauszt-emléknap alkalmából kérdeztek, a műsorban elmondta, az Izrael-ellenesség egy "ügyes" összemosása a zsidók államának és zsidó embereknek.

"Tulajdonképpen ebben semmi új nincs, mert Izrael állam megalakulása előtt, mielőtt az antiszemitizmus fogalma egyáltalán létezett volna, mondjuk 15-17 században (...) volt az antijúdeizmus" - mondta, hozzátéve, hogy a modernkorban pedig feltűnt az antiszemitizmus, most pedig az Izrael-ellenesség. Az antiszemitizmus elleni harc nemcsak a zsidó emberek ügye, hanem globális kihívás, olyan harc, amelyet mindenkinek fel kell vállalnia - mondta a nemzetközi holokauszt-emléknap alkalmából Ilan Mor izraeli nagykövet szerdán Budapesten.

A diplomata a Holokauszt Emlékközpont és az izraeli nagykövetség által szervezett eseményen kiemelte: ugyanakkor "nem küzdhetünk olyasmi ellen, amit nem értünk", ezért az első feladat az antiszemitizmus okainak megértése.  Frölich Róbert reagált arra hírre is, miszerint az elmúlt egy évben több ezer zsidó hagyta el Franciaországot és költözött Izraelbe. Ezzel kapcsolatban azt mondta: a magyarországi zsidók nem éreznek fenyegetettséget. "Itt Magyarországon mi (...) nem érzünk olyan fenyegetettséget, mint a francia zsidók Franciaországban, Magyarország valamiért egy védettebb terület, nem érezzük a bőrünkön azt, hogy fenyegetve lennénk, persze aggódunk a többiekért" - mondta.

Tavaly rekordszámú nyugat-európai bevándorló érkezett Izraelbe az erősödő antiszemitizmus miatt - közölték január közepén a Zsidó Ügynökség nevű szervezet képviselői. A The Times of Israel című angol nyelvű izraeli újság honlapján közzétett adatok szerint 2015-ben 9880-an döntöttek a zsidó államba költözésről Nyugat-Európában - ami a valaha mért legmagasabb szám. Közülük majdnem 8 ezren Franciaországból érkeztek, ahol az egyre nagyobb számú antiszemita támadás miatt megingott a biztonságba vetett hite a világ harmadik legnagyobb zsidó közösségének - írták.

Szerző

Sorra gyilkol a fagy - Orbán nem válaszolt a kérésre

Egy hét alatt 22 fővel nőtt a fagyhalál áldozatainak száma, és ezzel 119-re emelkedett tavaly ősz óta. A legfiatalabb áldozat 16 éves, a legidősebb 93 – jelentette a Magyar Szociális Fórum csütörtökön.

A legújabb 22 elhunyt közül 13-an, köztük öt nő fűtetlen otthonában hűlt ki, ketten közterületen, a szabad ég alatt, heten pedig kórházba kerülésük után haltak meg, mert már nem tudtak rajtuk segíteni. A Magyar Szociális Fórum tájékoztatása szerint a január közepén megfagyott 16 éves gyerek fiú volt, és a szabad ég alatt fagyott meg.

Az emberjogi szervezet szerint a legújabb fejlemények arra engednek következtetni, hogy az idén többen fognak megfagyni, mint egy évvel ezelőtt (137). Feltűnő a fűtetlen otthonukban halálra fagyottak magas száma: 57-en hűltek ki odahaza (48 százalék), 38-an a szabad ég alatt (32 százalék), 24-en pedig kórházba szállításuk közben, vagy beszállításuk után (20 százalék). Az MSZF tudatta, hogy a kormányfő nem válaszolt január 20-i kérésére, hogy rendkívüli kormányülésen foglalkozzanak tömeges életvesztéssel, mert a fagyhalál immár fiatalkorúakat is kezd magával ragadni.

Szerző

Magyar film nyerte az Aranytojást

A Wartburg című magyar film nyerte el az Emir Kusturica által alapított szerbiai film- és zenei fesztivál, a Kustendorf fődíját, az Aranytojást - közölte a díjátadóról beszámolva a B92 belgrádi televízió szerdán késő este a honlapján.

Borbás Dávid rövidfilmje egy 2010-ben megtörtént abszurd és tragikus postarablás eseményeit, körülményeit kísérli meg felidézni: két tisztességes családapa filmekből felkészülve saját Wartburggal indult rabolni, de a tököli börtön előtt lerobbant a kocsi. Emir Kusturica szerb filmrendező fesztiváljának legfőbb díjaiért tizenhét film indult. Az Ezüsttojást a palesztin-francia-német koprodukcióban készült Ave Maria, a Bronztojást pedig az Erkin visszatérése című orosz alkotás érdemelte ki. A zsűri különdíját a Város című szerb film kapta.

A bolgár, kínai, horvát, magyar, izlandi, iráni, mexikói, palesztin, orosz, spanyol és szerb alkotásokról háromtagú nemzetközi zsűri döntött, amelyet Majida Abdi etióp producer, Divna Vuksanovic szerb filozófus és Flaminio Zadra olasz producer alkotott.

A fényképezésért járó Vilko Filac-díjat - amelyet az Underground, az Arizonai álmodozók és a Cigányok ideje című filmek szlovén operatőréről neveztek el - a magyar származású, Svédországban élő Borbás István és a francia Diane Baratier ítélte oda az Ave Maria operatőrének, Erik Mizrahinak. A fesztivált kilencedik alkalommal szervezték meg a Mokra Gora hegységben, a Montenegró, Szerbia és Koszovó határán felépített autentikus faluban.

Szerző
Frissítve: 2016.01.28. 09:13