A hatodik módosítás

Azt hangoztatják a kormánypárt politikusai, hogy a tervezett hatodik alkotmánymódosítással csak bennünket akarnak „megvédeni” a terroristáktól. Amikor legutóbb ezt a kifejezést hallottam tőlük, érdekes dolgok történtek hazánkban.

Állítólag „megvédték” befizetett nyugdíjjárulékainkat a magánnyugdíj-pénztárak spekulánsaitól. 3000 milliárd forintnyi magánvagyon tűnt el így követhetetlenül, az ígért egyéni nyugdíjszámlákról pedig egymásnak ellentmondó híresztelések röppennek fel időről-időre.

Arról is biztosítanak bennünket a Fidesz prominensei, hogy a kabinet véletlenül sem élne vissza a „terrorveszély” ürügyén kapott különleges jogosítványaival. Emlékszem, a társadalom többségének részéről mekkora szkepszis fogadta azoknak a közéleti személyiségeknek az intését, akik a 2010. évi törvényhozási választások előtt arra figyelmeztettek: Orbán Viktor csúnyán visszaélhet pártjának alkotmányozó többségével! A Kasszandrák szerepe hálátlan szerep, mindenesetre a kormányváltást követően bekövetkezett mindaz, amitől a pesszimisták tartottak. Konszenzus nélküli alkotmányozás, szemérmetlenül személyre szabott törvények, a független intézmények gátlástalan elfoglalása vagy kiüresítése és még sorolhatnám. A miniszterelnök bizony már akkor sem az ország felvirágoztatására fordította példátlan felhatalmazását, hanem az általa megálmodott autokrácia kiépítésére.

Most, hogy a kétharmad odalett, s emiatt Orbán Viktor az alaptörvény módosításához szeretne folyamodni a rendeleti kormányzás bevezetése érdekében, nem árt felidéznünk magunkban az előbb felsorolt fejleményeket. Az Orbán-kormány nem a szavahihetőségéről ismert. Viszont retorikai lelemények kiötlésében, valódi szándékainak leplezésében verhetetlen.

Az alkotmánymódosítás körüli hercehurca azt is világossá teszi, miért értelmezte sajátosan Orbán Viktor a Strauss-doktrínát, vagyis a Fidesz miért próbálta jobbról megelőzni Vona pártját. Abban egyetérthetünk, hogy a kormánypárt és a Jobbik egyazon tábor egymással rivalizáló frakciói, éles határvonal legfeljebb retorikájukat tekintve húzódik közöttük. Orbán azonban jól látta, hogy az általa egykor „bátorító szeretettel” figyelt szélsőjobboldaliak egyeduralmi törekvéseinek kerékkötőivé válhatnak. Most bizonyára pofonként érhette, hogy a Jobbik négyötödös konszenzushoz kötné a végrehajtó hatalom „terrorveszély” miatti különleges felhatalmazását. Nota bene: húsz éve a Horn-kormány példátlan önmérsékletről tett tanúságot, amikor az alkotmányozás feltételéül a parlamenti képviselők négyötödének egyetértését szabta. Ki más rúgta volna fel ezt a megállapodást hat éve, mint az önnön győzelmétől megmámorosodott Orbán Viktor?

A Jobbik okkal vonta meg támogatását a Fidesztől a „gránitszilárdságú” alaptörvény hatodik módosításának ügyében. A törvényhozás kikapcsolása esetén könnyen előfordulhatna, hogy Orbán elsőként a tőle jobbra állókkal számol le különleges jogosítványai révén. A miniszterelnök megegyezés híján minden bizonnyal az előrehozott választások opcióját fogja mérlegelni, hiszen népszerűsége az egekben. Erre a lehetőségre a demokratikus ellenzéknek is fel kell készülnie.

Olimpiai álom vidéki és Duna-parti helyszínekkel

Publikálás dátuma
2016.01.29. 07:00

Szerdai ülésén a Fővárosi Közgyűlés kijelölte a javasolt budapesti olimpiai helyszíneket. Az ellenzék továbbra is népszavazást szeretne az ügyben, ám az erről szóló előterjesztést leszavazták. Sajtóhírek szerint az Olimpiai Park kialakításával megszűnhet a csepeli hév, helyette villamos járna. Csepel különben is hangsúlyos szerepet kaphat, hiszen a tervek szerint a 2024-es nyári játékokra itt alakítanák ki az olimpiai falut. Összeállításunkban a budapesti (és a vidéki) helyszíneket gyűjtöttük össze.

A testület az ülés elején támogatta a 2024-es budapesti olimpiai pályázat alapját képező helyszínkiválasztási javaslatot, az úgynevezett mestertervet, valamint a Nemzetközi Olimpiai Bizottsághoz (NOB) benyújtandó garancialevelet. A tervezett olimpiai helyszín két térségből és ezeken belül hét, úgynevezett klaszterből áll. A Duna térség az Olimpiai park – ezen belül a Kvassay-zsilip térsége és Csepel szigetcsúcs –, a Margitsziget és az Óbudai-sziget klaszterből áll. Az úgynevezett városfejlesztési térséget pedig a Hősök tere, a Puskás, a Vásárközpont és a Népliget nevű klaszter alkotja.

Ahogy arról a Magyar Idők beszámolt, a vitában elhangzott, hogy a csepeli HÉV-et az olimpiai fejlesztés részeként korszerű villamoskapcsolat válthatja ki, illetve új híd épülhet a Dunán a sziget és a budai Galvani utca, illetve a pesti oldalon a Kén utca irányába. Csepel képviselője, Borbély Lénárd polgármester szerint minden híreszteléssel szemben az új villamossal javulni fog a sziget megközelíthetősége, átszállásmentes kapcsolat jön létre a kerület és a belváros között. A közgyűlés nem támogatta az MSZP, az LMP, a Demokratikus Koalíció és a Párbeszéd Magyarországért módosító javaslatát, amelyben ismét népszavazást kezdeményeztek az olimpiáról.

Mint azt Tarlós István főpolgármester tegnap a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában hangsúlyozta, a helyszínkiválasztási javaslat figyelembe veszi a Budapest 2030 elnevezésű hosszú távú fejlesztési koncepciót, a Budapest 2020 elnevezésű integrált településfejlesztési stratégiát, valamint Budapest valamennyi tematikus fejlesztési programpontját. „Budapest településszerkezete messzemenőkig alkalmas az olimpiai játékok megrendezésére” - tette hozzá Tarlós.

Az ellenzék szerint ugyanakkor Budapest nem lenne képes megrendezni az olimpiát. „Felkészültek vagyunk gazdaságilag? Ez a feltétel jelen pillanatban nem áll meg. Felkészültek vagyunk egyébként morálisan is? Sajnos azt kell mondanom, hogy a Fidesz elmúlt években tapasztalt kormányzása morálisan sem teszi lehetővé, hogy emelt fővel rendezhessünk olimpiát” – idézte a hirtv.hu az LMP fővárosi képviselőjét, Csárdi Antalt. A baloldali pártok nem tettek le róla, hogy népszavazást tartsanak a rendezésről, igaz egy kérdésük hitelesítését már megtagadta a Kúria.

„Van olyan ügy Budapesten, amely igenis méltó arra, hogy a budapestiek közvetlenül ítéljék meg, hasonlóan a nyugat-európai és más nagyvárosok polgáraihoz. Ezt a jogot szerintem meg kell adni a budapestieknek. Az, hogy a Kúria egy konkrét kérdés kapcsán kifejtett egy álláspontot – amivel nekem egyébként van vitám, de ez ilyen szempontból lényegtelen –, nem azt jelenti, hogy a Kúria azt mondta, hogy nem lehet népszavazás az olimpiáról” – jelentette ki a PM fővárosi képviselője, Karácsony Gergely.

A főpolgármester-helyettes viszont azon az állásponton van, hogy a közgyűlésnek nincs hatásköre a népszavazás ügyében. „A fejlesztések jelentős része az olimpiai döntéstől függetlenül megvalósul Budapesten a következő néhány évben, ez nagyon fontos tényező. Vannak fejlesztési elemek, például atlétikai stadion, amelyeknek csak és kizárólag akkor állunk neki, hogyha az olimpia rendezési jogáról szóló döntés pozitív 2017 szeptemberében; akkor majd nyilván nekiállunk ezeken gondolkodni” – fogalmazott Szeneczey Balázs.

Az ellenzéki képviselők kezdeményezését így a közgyűlés nem támogatta, az olimpiáról szóló kormánypárti javaslatot viszont megszavazta. A magyar főváros mellett hárman – Párizs, Róma, Los Angeles – kandidálnak, a NOB 2017 szeptemberében, limai kongresszusán jelöli ki a rendezőt.

Két térség, hét klaszter

DUNA TÉRSÉG

Olimpiai park (Kvassay-zsilip térsége és Csepel szigetcsúcs)

A tervek szerint a legfontosabb központ a IX., X. és XXI. kerületekben, a Kvassay-zsilip térségében lesz. Ahogy az a 444.hu cikkéből kiderül, a helyszínről ezt írja az előterjesztés: „Az Olimpiai park klaszter a Kvassay-zsilip térségében, az észak-csepeli szigetcsúcson, valamint Pesten a Soroksári út mentén elterülő alulhasznosított, részben használaton kívüli területeken, Budán pedig a Kopaszi-gát park területén és fejlesztési területén helyezkedik el. Az ingatlanok nagy része jelenleg beépítetlen, a meglévő épületállomány erősen amortizált, jellemzően használaton kívüli. Az egybefüggő barnamezős terület a városszerkezeti pozíciója és adottságai miatt már régóta szerepel a budapesti ingatlanfejlesztési tervek között.”

Itt kapna helyet
* a 60 ezer férőhelyes atlétikai stadion,- Budapest X-park (kajak-kenu szlalom, BMX), 5-8 ezres
* Budapesti Teniszközpont (tenisz, kézilabda döntők), 10 ezres- Triatlonközpont (ideiglenes), 2500 fős
* Kongresszusi Központ (súlyemelés), 4000 fős- a 17 ezer fős olimpiai falu,
* médiafalu- sajtó- és közvetítőközpont

Margitsziget

A Margitszigeten, az Iharos Sándor Atlétikai Centrumban lennének az íjászat selejtezői, a döntő viszont a Kossuth téren, a Parlamentnél, egy ideiglenes, 4000 fős lelátó előtt. A Hajós Alfréd Uszodába a vízilabda selejtezőket rendeznék.

Óbudai-sziget

A úszókopmlexum már 2017-re, a világbajnokságra felépül a Dagálynál. A III. kerületben a Gázgyár területére képzelték el a kerékpáros velodromot, ami állítólag az olimpiától független felépül.

VÁROSFEJLESZTÉSI TÉRSÉG

Hősök tere

A Hősök terén országúti kerékpár, gyaloglás és maraton lenne. A Városligeti Strandröplabdaközpontnál 12 ezres, ideiglenes lelátókat húznak fel.

Puskás-stadion és környéke

A 2019-re elkészülő új nemzeti stadionban, a Puskásban lesz a foci torna döntője. A Papp László Arénában kosaraznak majd, a Syma Csarnokban pedig tornáznak.

Vásárközpont

A vásárközpont sem maradna ki a jóból. A G csarnokban lenne tollaslabda és tekvando, a D1 csarnokban cselgáncs és birkózás, a D2 csarnokban boksz (vagyis a Papp László Aréna boksz nélkül marad).

Népliget

Fontos helyszín lesz, ami állítólag szintén megépül az olimpiától függetlenül. A Népliget Arénában lesz vívás, öttusa, vívás és úszás. A Népliget Gyeplabdaközpontban természetesen gyeplabdáznak. Az öttustaközpontban pedig az öttusa, a lovaglás, a futás és a lövészet számait tartanák. A Fradi-stadionban rögbi és foci lesz.

Irány a vidék!

A tervek szerint az Etele téren lenne a röplabda egy ideiglenes csarnokban, a Nagytétényi lőtéren a sportlövők versenyeznének, a Testvérhegyen a hegyikerékpárosok. Budapesten kívül is lennének helyszínek: a golfozók a balatonudvari Royal Golf Clubban, a vitorlázók és a hosszútávúszók Füreden versenyeznének. Foci lenne a debreceni, a jelenleg használaton kívüli győri és diósgyőri futballstadionban. A debreceni Főnix Csarnokban kosárlabda-selejtezőket, a győri Audi Arénában és a veszprémi arénában kézilabda-selejtezőket rendeznének, a fehérvári Alba Arénában asztaliteniszezők, Üllőn a lovasok, a szegedi Olimpiai Központban pedig az evezősök és a kajak-kenusok mérnék össze tudásukat.

A javaslatban emlékeztetnek rá, hogy a 2024-es olimpián 40 sportágban kell majd versenyeket rendezni. A hét klaszterben 27 sportág számára 23 helyszín kerülne kialakításra Budapest központjától számítva 10 kilométer sugarú körön belül. A fővárostól 50 km-en belül 33 sportág eseményei lennének elérhetőek a nézők számára.

Szerző

Olimpiai álom vidéki és Duna-parti helyszínekkel

Publikálás dátuma
2016.01.29. 07:00

Szerdai ülésén a Fővárosi Közgyűlés kijelölte a javasolt budapesti olimpiai helyszíneket. Az ellenzék továbbra is népszavazást szeretne az ügyben, ám az erről szóló előterjesztést leszavazták. Sajtóhírek szerint az Olimpiai Park kialakításával megszűnhet a csepeli hév, helyette villamos járna. Csepel különben is hangsúlyos szerepet kaphat, hiszen a tervek szerint a 2024-es nyári játékokra itt alakítanák ki az olimpiai falut. Összeállításunkban a budapesti (és a vidéki) helyszíneket gyűjtöttük össze.

A testület az ülés elején támogatta a 2024-es budapesti olimpiai pályázat alapját képező helyszínkiválasztási javaslatot, az úgynevezett mestertervet, valamint a Nemzetközi Olimpiai Bizottsághoz (NOB) benyújtandó garancialevelet. A tervezett olimpiai helyszín két térségből és ezeken belül hét, úgynevezett klaszterből áll. A Duna térség az Olimpiai park – ezen belül a Kvassay-zsilip térsége és Csepel szigetcsúcs –, a Margitsziget és az Óbudai-sziget klaszterből áll. Az úgynevezett városfejlesztési térséget pedig a Hősök tere, a Puskás, a Vásárközpont és a Népliget nevű klaszter alkotja.

Ahogy arról a Magyar Idők beszámolt, a vitában elhangzott, hogy a csepeli HÉV-et az olimpiai fejlesztés részeként korszerű villamoskapcsolat válthatja ki, illetve új híd épülhet a Dunán a sziget és a budai Galvani utca, illetve a pesti oldalon a Kén utca irányába. Csepel képviselője, Borbély Lénárd polgármester szerint minden híreszteléssel szemben az új villamossal javulni fog a sziget megközelíthetősége, átszállásmentes kapcsolat jön létre a kerület és a belváros között. A közgyűlés nem támogatta az MSZP, az LMP, a Demokratikus Koalíció és a Párbeszéd Magyarországért módosító javaslatát, amelyben ismét népszavazást kezdeményeztek az olimpiáról.

Mint azt Tarlós István főpolgármester tegnap a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában hangsúlyozta, a helyszínkiválasztási javaslat figyelembe veszi a Budapest 2030 elnevezésű hosszú távú fejlesztési koncepciót, a Budapest 2020 elnevezésű integrált településfejlesztési stratégiát, valamint Budapest valamennyi tematikus fejlesztési programpontját. „Budapest településszerkezete messzemenőkig alkalmas az olimpiai játékok megrendezésére” - tette hozzá Tarlós.

Az ellenzék szerint ugyanakkor Budapest nem lenne képes megrendezni az olimpiát. „Felkészültek vagyunk gazdaságilag? Ez a feltétel jelen pillanatban nem áll meg. Felkészültek vagyunk egyébként morálisan is? Sajnos azt kell mondanom, hogy a Fidesz elmúlt években tapasztalt kormányzása morálisan sem teszi lehetővé, hogy emelt fővel rendezhessünk olimpiát” – idézte a hirtv.hu az LMP fővárosi képviselőjét, Csárdi Antalt. A baloldali pártok nem tettek le róla, hogy népszavazást tartsanak a rendezésről, igaz egy kérdésük hitelesítését már megtagadta a Kúria.

„Van olyan ügy Budapesten, amely igenis méltó arra, hogy a budapestiek közvetlenül ítéljék meg, hasonlóan a nyugat-európai és más nagyvárosok polgáraihoz. Ezt a jogot szerintem meg kell adni a budapestieknek. Az, hogy a Kúria egy konkrét kérdés kapcsán kifejtett egy álláspontot – amivel nekem egyébként van vitám, de ez ilyen szempontból lényegtelen –, nem azt jelenti, hogy a Kúria azt mondta, hogy nem lehet népszavazás az olimpiáról” – jelentette ki a PM fővárosi képviselője, Karácsony Gergely.

A főpolgármester-helyettes viszont azon az állásponton van, hogy a közgyűlésnek nincs hatásköre a népszavazás ügyében. „A fejlesztések jelentős része az olimpiai döntéstől függetlenül megvalósul Budapesten a következő néhány évben, ez nagyon fontos tényező. Vannak fejlesztési elemek, például atlétikai stadion, amelyeknek csak és kizárólag akkor állunk neki, hogyha az olimpia rendezési jogáról szóló döntés pozitív 2017 szeptemberében; akkor majd nyilván nekiállunk ezeken gondolkodni” – fogalmazott Szeneczey Balázs.

Az ellenzéki képviselők kezdeményezését így a közgyűlés nem támogatta, az olimpiáról szóló kormánypárti javaslatot viszont megszavazta. A magyar főváros mellett hárman – Párizs, Róma, Los Angeles – kandidálnak, a NOB 2017 szeptemberében, limai kongresszusán jelöli ki a rendezőt.

Két térség, hét klaszter

DUNA TÉRSÉG

Olimpiai park (Kvassay-zsilip térsége és Csepel szigetcsúcs)

A tervek szerint a legfontosabb központ a IX., X. és XXI. kerületekben, a Kvassay-zsilip térségében lesz. Ahogy az a 444.hu cikkéből kiderül, a helyszínről ezt írja az előterjesztés: „Az Olimpiai park klaszter a Kvassay-zsilip térségében, az észak-csepeli szigetcsúcson, valamint Pesten a Soroksári út mentén elterülő alulhasznosított, részben használaton kívüli területeken, Budán pedig a Kopaszi-gát park területén és fejlesztési területén helyezkedik el. Az ingatlanok nagy része jelenleg beépítetlen, a meglévő épületállomány erősen amortizált, jellemzően használaton kívüli. Az egybefüggő barnamezős terület a városszerkezeti pozíciója és adottságai miatt már régóta szerepel a budapesti ingatlanfejlesztési tervek között.”

Itt kapna helyet
* a 60 ezer férőhelyes atlétikai stadion,- Budapest X-park (kajak-kenu szlalom, BMX), 5-8 ezres
* Budapesti Teniszközpont (tenisz, kézilabda döntők), 10 ezres- Triatlonközpont (ideiglenes), 2500 fős
* Kongresszusi Központ (súlyemelés), 4000 fős- a 17 ezer fős olimpiai falu,
* médiafalu- sajtó- és közvetítőközpont

Margitsziget

A Margitszigeten, az Iharos Sándor Atlétikai Centrumban lennének az íjászat selejtezői, a döntő viszont a Kossuth téren, a Parlamentnél, egy ideiglenes, 4000 fős lelátó előtt. A Hajós Alfréd Uszodába a vízilabda selejtezőket rendeznék.

Óbudai-sziget

A úszókopmlexum már 2017-re, a világbajnokságra felépül a Dagálynál. A III. kerületben a Gázgyár területére képzelték el a kerékpáros velodromot, ami állítólag az olimpiától független felépül.

VÁROSFEJLESZTÉSI TÉRSÉG

Hősök tere

A Hősök terén országúti kerékpár, gyaloglás és maraton lenne. A Városligeti Strandröplabdaközpontnál 12 ezres, ideiglenes lelátókat húznak fel.

Puskás-stadion és környéke

A 2019-re elkészülő új nemzeti stadionban, a Puskásban lesz a foci torna döntője. A Papp László Arénában kosaraznak majd, a Syma Csarnokban pedig tornáznak.

Vásárközpont

A vásárközpont sem maradna ki a jóból. A G csarnokban lenne tollaslabda és tekvando, a D1 csarnokban cselgáncs és birkózás, a D2 csarnokban boksz (vagyis a Papp László Aréna boksz nélkül marad).

Népliget

Fontos helyszín lesz, ami állítólag szintén megépül az olimpiától függetlenül. A Népliget Arénában lesz vívás, öttusa, vívás és úszás. A Népliget Gyeplabdaközpontban természetesen gyeplabdáznak. Az öttustaközpontban pedig az öttusa, a lovaglás, a futás és a lövészet számait tartanák. A Fradi-stadionban rögbi és foci lesz.

Irány a vidék!

A tervek szerint az Etele téren lenne a röplabda egy ideiglenes csarnokban, a Nagytétényi lőtéren a sportlövők versenyeznének, a Testvérhegyen a hegyikerékpárosok. Budapesten kívül is lennének helyszínek: a golfozók a balatonudvari Royal Golf Clubban, a vitorlázók és a hosszútávúszók Füreden versenyeznének. Foci lenne a debreceni, a jelenleg használaton kívüli győri és diósgyőri futballstadionban. A debreceni Főnix Csarnokban kosárlabda-selejtezőket, a győri Audi Arénában és a veszprémi arénában kézilabda-selejtezőket rendeznének, a fehérvári Alba Arénában asztaliteniszezők, Üllőn a lovasok, a szegedi Olimpiai Központban pedig az evezősök és a kajak-kenusok mérnék össze tudásukat.

A javaslatban emlékeztetnek rá, hogy a 2024-es olimpián 40 sportágban kell majd versenyeket rendezni. A hét klaszterben 27 sportág számára 23 helyszín kerülne kialakításra Budapest központjától számítva 10 kilométer sugarú körön belül. A fővárostól 50 km-en belül 33 sportág eseményei lennének elérhetőek a nézők számára.

Szerző