Tóbiás József pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón azt mondta, az oktatási reformot "nem túltolták, hanem eltolták", az oktatási rendszerben nem korrekcióra, hanem új alapok lefektetésére van szükség. Hozzátette: a Fidesz menekül a társadalom elől, álmegoldásokat kínál, a saját maga embereivel egyeztetne a problémákról és nem azokat kérdezi meg, akik tiltakoznak. Értékelése szerint a Fidesz oktatáspolitikájának középpontjában semmi más nem áll, mint a Klebersberg Intézményfenntartó Központ (Klik) megvédése. Az MSZP viszont a gyermeket nézi - hangoztatta. A pártelnök szerint meg kell szüntetni a Kliket és vissza kell adni az iskolákat a helyi közösségek működtetésébe.
Balog a napokban elismerte: a rendszer átalakításánál "kicsit túltolták a biciklit", ám beszédes, hogy ennek felismerése csak azután történt meg, hogy a miskolciak kiállása nyomán országos tiltakozás bontakozott ki. Czunyiné január elején még úgy nyilatkozott, a tanárok levelében megfogalmazottakkal kapcsolatban ő nem tartja magát illetékesnek. Lázár János eztán keményen megfeddte a pedagógusokat, szerinte, ha a gyerekek teljesítménye romlik, a tanárok munkája is "kérdéses"; jelezte azt is, nem a tanárok fogják megmondani, ki legyen az iskola fenntartója. S közben minden, az ügyben nyilatkozó kormányzati szereplő szájából hallhattuk: a tanárok bére nő, ne legyenek elégedetlenek. Nem vitás: mindez a megmozdulás hiteltelenítése érdekében történt.
A gyerek az első
Balog korábban úgy fogalmazott közleményében: a kormány minden felvetést megvizsgál, amely a gyerekek érdekét és az oktatás színvonalának javítását szolgálja. Örömmel olvasta a miskolci és a zuglói tantestület levelét, amelyben a helyi pedagógusok pozitívan fogadták a minisztérium által kezdeményezett Köznevelési Kerekasztalt. A kerekasztal elindításával az a tárca célja, hogy őszinte és nyitott fórumot teremtsen a közneveléssel kapcsolatos felvetések megtárgyalásának - mondta a miniszter. Kiemelte: a kormány számára első a gyermek, az ő érdekét tartja szem előtt a köznevelés céljainak meghatározásakor, a működtetés feltételeinek kialakításakor és a jövőbeni döntéseknél.
Nőtt a leszakadás az iskolákban
A párbeszéd elkezdődött, és ennek a gyermekek a legfőbb nyertesei - rögzítette Balog Zoltán, aki arra is kitért: a polgári kormányzást megelőző, de hatásaiban máig érezhető rossz iskolarendszer miatt a magyar gyerekek teljesítménye romlott, a területi és anyagi egyenlőtlenségek miatt egyre nőtt a leszakadás.
A rossz és felelőtlen finanszírozási rendszer miatt több száz kistelepülés maradt iskola, több ezer pedagógus pedig állás nélkül, és aki dolgozott, az is teljes létbizonytalanságban volt. E súlyos problémák miatt megkerülhetetlen volt, hogy megkezdődjön a köznevelési rendszer átalakítása - fejtette ki Balog Zoltán.
Az emberi erőforrások minisztere rámutatott: a közelmúltban végrehajtott reformok célja, hogy a gyerekek a lehető legjobb oktatásban és erkölcsi nevelésben részesüljenek, és ehhez a kormány minden szükséges eszközt igyekszik megteremteni.
Javítják a KLIK működését
Balog Zoltán hangsúlyozta: a köznevelés átalakításával járó feladatok nem értek véget, és jól tudják, van min javítani. A pedagógusok felvetéseit meghallgatva már döntöttek, hogy egyharmadára csökkentik adminisztrációs terheiket, csökkentik a tanfelügyeleti, az értékelési és minősítési terheket, javítják a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ működését. Minden más felvetést is megvizsgálnak, amely a gyermekek érdekét és az oktatás színvonalának javítását szolgálja - ígérte, hozzátéve: a pedagógusok számíthatnak a kormányra. Balogh Zoltán bízik abban, hogy a kormány is számíthat a pedagógusokra, mert a párbeszédnek és az együttműködésnek a gyermekek a legfőbb nyertesei.
Nem osztották azonban Balog véleményét a szerdai miskolci vitafórum résztvevői, akik szerint szinte semmi értékelhető nem hangzott el, a humánminiszter csak tűzoltással próbálkozik.
Balog úgy nyilatkozott, hogy kemény, de fair vita volt Miskolcon, a Népszabadság viszont azt írta a fórumról, Balog Zoltán elcsodálkozott, mik történnek az oktatásban. A lap szerint a miniszter például elmesélte a megjelenteknek, hogy a két ünnep között volt némi szabadideje, utánanézett a dolgoknak, és ekkor szembesült azzal, hogy egy tanár akár év közben is nyugdíjba mehet, ha eléri a korhatárt.
A miniszter a Mokkában erre úgy reagált, hogy a rácsodálkozás egyes problémákra, az a ˝saját szava volt arra˝, hogyan lehet, az hogy egy tanárt minősítenek, majd utána még tanfelügyelőt is küldenek rá. A közoktatási rendszert ért kritikákra, például a pedagógusok adminisztratív leterheltségére válaszul azt hangsúlyozta, hogy 2016-tól három évig "nem esnek tanfelügyelet hatálya alá" a minősített pedagógusok, ami 9 ezer tanárt érint.
A emberi erőforrások minisztere a műsorban fontosnak nevezte, hogy meghallgassák, milyen gondok merülnek fel és azokon miként lehetne javítani. Ennek érdekében arra fogja utasítani a munkatársait államtitkári, helyettes államtitkári, főosztályvezetői, Klik-vezetői szinten, hogy külön fórumokon találkozzanak igazgatókkal, igazgatóhelyettesekkel, tanárokkal, szülőkkel - mondta. Balog Zoltán szerint a megbeszélések eredményeként értelmes belső korrekciós javaslatok születhetnek, amelyek végrehajtására készen állnak.
Egy helyi tanár úgy nyilatkozott a fórumon történtekkel kapcsolatban, hogy szinte semmi konkrét, előremutató megjegyzés nem hangzott el Balog részéről. Csabalik Zsuzsanna, a PSZ Miskolc Városi Szervezetének titkára szerint a jelenlévők majdnem két órán át sorolták az oktatási rendszerrel kapcsolatos problémákat a miniszternek, leginkább a gyerekek leterheltségéről, az iskolák kettős fenntartásáról és a pedagógusminősítésről volt szó.
A fórumon több diák is felszólalt: egyikük megemlítette, hogy amióta elkezdte a gimit, már háromszor változott meg a tanrend, s így az érettségik tartalma, a felkészülés is bizonytalan, másikuk az elavult infrastruktúrák fejlesztésének szükségességét szorgalmazta. A jelenlévők beszámolói szerint a diákok felszólalásán Balog csak mosolygott, ám az MTI tudósításában azt írta, a miniszter megígérte: a következő hónapban 77 ezer informatikai eszközt juttatnak el az iskolákba.
A miniszter a Pesterzsébeti Polgári Esték csütörtöki rendezvényén is az oktatásról beszélt, és csupa jó hírrel szolgált: a magyar felsőoktatás mára anyagilag pluszba került, a tartozásoknál nagyobbak a megtakarítások, most jön a minőségi munka, a tartalmi munka. Az utóbbi három esztendőben pedagógusbér-emelésre fordított 234 milliárd forint egyik eredménye az, hogy vannak már olyanok, akik a felsőoktatásból középiskolai tanárnak mennek a magasabb jövedelem miatt.
És noha javában benne vagyunk a második Orbán-kormány regnálásában, és bármilyen komikus is már az elmúltnyolcévezés, azért, mint kötelező penzum, nem maradhatott ki: A szocialista kormányok idején több száz vidéki kisiskolát zártak be, és e pedagógusok bére késhetett, ma már csak azokban az intézményekben fejezik be az oktatást, amelyekre a helyiek nem tartanak igényt - mondta feddőleg a miniszter.
