Mocsai: hibázott Dujsebajev

Publikálás dátuma
2016.01.30. 06:51
Mocsai Lajos szerint nem igaz, hogy miatta nem jutott ki a csapat a riói olimpiára FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Öt tényező vezetett a magyar férfi kézilabda-válogatott leszerepeléséhez a lengyelországi Európa-bajnokságon – állítja Mocsai Lajos, a csapat korábbi szövetségi kapitánya, a Testnevelési Egyetem rektora. A szakember lapunknak adott interjújában válaszolt Laurencz László kijelentésére is, miszerint az „olimpiára való kijutás esélyét az előző éra játszotta el”.

- Kis túlzással akkora az érdeklődés ön iránt, mintha még maga lenne a kapitány. Sokan keresték?

- Rengetegen kíváncsiak a véleményemre, tévétársaságokon keresztül újságírókig. Folyamatosan égnek a vonalak. Úgy gondolom, a válogatott kudarca öt tényezőn múlott…

- Az első?

- Először is a negatív rekordokkal kezdeném. A legkevesebb pontot szereztük világversenyen. Arra sem volt példa, hogy 60 perc alatt mindössze tizennégy gólt szerezzen a magyar válogatott. Olyan sem volt még, hogy a szövetség célkitűzését ne teljesítette volna a férfi csapat.

- Ezekért a szövetségi kapitány, Talant Dujsebajev okolható?

- A csapat összeállításában mindenképpen. A kézilabdában az Európa-bajnokság a legerősebb. A kontinenstornára úgy kell összerakni az együttest, hogy a legtapasztaltabb és a legjobban felkészült játékosok alkossák a válogatottat. A szövetségi kapitány játékfilozófiája igazodik a csapathoz, vagy fordítva. Dujsebajev a stílusához keres játékosokat. Az itthon maradt kézilabdázók azért kerültek ki a válogatottból, mert nem feleltek meg az edző által megkövetelt rendszernek.

- Milyen a Dujsebajev-stílus?

- Egy nagyon kötött és világklasszisokra épülő szisztémát dolgozott ki a tréner. Két kiváló irányítóra helyezi a fő hangsúlyt. Ez remekül megvalósulhat egy klubnál, de nem egy válogatottnál, hiszen Magyarországnak nincs annyi játékosa, hogy ez a feltételrendszer rendelkezésre álljon.

- Nálunk milyen rendszer működik?

- Hazánkban általában hosszú távú építkezés folyik, s a „magyaros” kézilabda-stratégiára épül. Ennek a titka, a nagyon magas, sokszínű, kreatív kézilabdázás. Felkészül a különböző védekezési stílusok ellen, s nem utolsó sorban jelentős fizikai kondíciót követel meg a játékosoktól. Ezekből a kritériumokból szinte semmi nem valósult meg.

- Ennek oka a sok újonc a válogatottban?

- A hazai kézilabdázás, és a magyar sport ösztönző és értékelő ereje nem engedi meg magának a csapatépítést. Kvalifikációs versenyen pedig minden ország a legrutinosabb válogatottját küldi pályára. Dujsebajev részéről óriási felelőtlenség volt egy ilyen fiatal gárdával nekivágni a kontinenstornának. Ez a húzás a sportág támogatását, s a kézilabdában dolgozó szakemberek és játékosok jövőjét is veszélyezteti.

- Az sem segített a csapatnak, hogy a kapitány irreális célról, Eb-győzelemről beszélt…

- Pontosan. Azt nem lehet megtenni, hogy a kontinenstorna előtt Eb-éremről essen szó. A kapitány olyan magas elvárást táplált a játékosok felé, hogy Nagy Lászlóék az oroszok elleni vereség után elvesztették azt a belső motivációt, ami a céljuk eléréséhez szükséges volt. Alulról kellett volna építkezni, nem pedig felülről.

- Laurencz László, a női válogatott korábbi szövetségi kapitánya lapunknak elmondta: az olimpiára való kijutás esélyét az előző éra játszotta el azzal, hogy nem jutottak ki a katari világbajnokságra. Akkor ön vezette a magyar válogatottat.

- Úgy emlékszem, velem kijutott a csapat a londoni ötkarikás játékokra. Úgyhogy, ez így nem igaz. A 2011-es világbajnokságon legyőztünk egy erősebb német válogatottat is, s a hetedik helyért Lengyelország ellen diadalmaskodtunk. A Szlovénok elleni visszavágót négy nappal a Bajnokok Ligája négyes döntője után játszottuk, s a veszprémi játékosok kifacsartan, összetörten érkeztek. Akkor már tudni lehetett, hogy Dujsebajev lesz az utódom, s ez összezavarta a csapatot. Félreértés ne essék, nem magyarázkodni akarok. Mindenki azt mond, amit szeretne, de úgy gondolom, nem rajtam múlt az, hogy a válogatott nem jutott ki a riói olimpiára. Abban viszont igaza van Laurencz Lászlónak, hogy a szlovénok elleni mérkőzés volt a fordulópont a magyar kézilabdában. Akkor indult el egy arculatváltás. A csapatnak más harcmodort és játékstílust kellett kialakítania. Ehhez viszont időre van szükség.

- Ön szerint le kellene mondania Dujsebajevnek, vagy folytatni a megkezdet utat?

- Ez elnökségi döntés. Nekem ebben nincs szavazati jogom. Az viszont nyilvánvaló, hogy ezeket a következményeket viselnie kell a szövetségi kapitánynak. Dujsebajevet Vetési Ivánnal az előző elnökség szerződtette, abban a reményben, hogy a spanyol kézilabdához való kötődése miatt más irányú munkát hoz a magyar sportágba. Ez azonban nem működik. Talant játékosként kiváló volt, de az ő edzői elképzelései ott valósulhatnak meg, ahol a már említett feltételek adottak. Nem véletlen, hogy a másik csapatához, a lengyel Kielcéhez egyre több sztárjátékos érkezik. A magyar kézilabda sokkal értékesebb annál, hogy távirányítással működjön.

Eredmények

Elődöntő:

Norvégia-Németország 33-34 (h.u.)

Az 5. helyért:

Franciaország-Dánia 29-26

A 7. helyért:

Lengyelország-Svédország 26-24

Gyógyulnak a női kézisek
A Győri Audi ETO KC sérült kézilabdázói közül Tomori Zsuzsanna megkezdte a gyógytornát, Görbicz Anita pedig ismét csapattársaival együtt edzhet. Tomori már derékszögig képes behajlítani a lábát, és sétálni is tud. Görbicz az elmúlt hetekben elvégezte a kíméletes terhelést, illetve az erősítő gyakorlatokat és már nincsenek fájdalmai. Az egyesület egyelőre nem közölte, hogy az átlövő és az irányító mikor léphet ismét pályára. Mindkét játékos a decemberi dániai világbajnokságon, a lengyel válogatott elleni vesztes nyolcaddöntőben sérült meg: Tomori teljes, Görbicz részleges térdszalagszakadást szenvedett.

Szerző

Drágulnak a lakások

Már a Családok Otthonteremtési Kedvezményének (CSOK) meghirdetésére is jelentősen drágultak az ingatlanok. Januárban országos átlagban 6 százalékkal nőtt a 60-150 négyzetméteres új lakások ára, de a különböző városokban nagyon eltérően alakultak a kínálati árak. 

Budapesten a december végi átlagos árszinthez képest 5 százalékos volt a drágulás, így az új lakások átlagos négyzetméterára 542 ezer forintra emelkedett, egy-egy budapesti új lakás átlagára pedig 45 millió forintra nőtt - derül ki az ingatlan.com összeállításából. A szakportál több mint 85 ezer hirdetés alapján vetette össze az új lakások, a telkek és a használt lakások kínálati árait a december végi árszinttel. Ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy hasonló mértékű drágulás a közeljövőben nem várható.

Az új lakások átlagos négyzetméterárát tekintve Budapest után Székesfehérvár következik, ám Fejér megye székhelyén csökkentek az árak, egy négyzetméterért, átlagosan 1 százalékkal kevesebbet, 372 ezer forintot kérnek, mint egy hónappal korábban, így itt egy-egy új lakás átlagára pedig 34 millióról 30 millió forintra csökkent. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a székesfehérvári árváltozás feltehetően a Családok Otthonteremtési Kedvezményének (CSOK) köszönhető. Az elemző szerint az nem meglepő, hogy Székesfehérvár a második legdrágább város. “Egyrészt közel van a fővároshoz, ami a Budapesten munkát vállalóknak is megfelelő alternatívát jelenthet, arról nem beszélve, hogy a város gazdaságilag erősnek számít” - tette hozzá.

A gazdasági szempontból szintén jó helyzetben lévő Győrben a december végi szinthez képest 1,8 százalékkal 311 ezer forintra nőtt az új lakások átlagos négyzetméterára a hirdetések alapján, egy-egy lakás átlagára pedig 2,5 százalékkal 24 millióról 25 millió forintra ugrott.

Szerző

Drágulnak a lakások

Már a Családok Otthonteremtési Kedvezményének (CSOK) meghirdetésére is jelentősen drágultak az ingatlanok. Januárban országos átlagban 6 százalékkal nőtt a 60-150 négyzetméteres új lakások ára, de a különböző városokban nagyon eltérően alakultak a kínálati árak. 

Budapesten a december végi átlagos árszinthez képest 5 százalékos volt a drágulás, így az új lakások átlagos négyzetméterára 542 ezer forintra emelkedett, egy-egy budapesti új lakás átlagára pedig 45 millió forintra nőtt - derül ki az ingatlan.com összeállításából. A szakportál több mint 85 ezer hirdetés alapján vetette össze az új lakások, a telkek és a használt lakások kínálati árait a december végi árszinttel. Ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy hasonló mértékű drágulás a közeljövőben nem várható.

Az új lakások átlagos négyzetméterárát tekintve Budapest után Székesfehérvár következik, ám Fejér megye székhelyén csökkentek az árak, egy négyzetméterért, átlagosan 1 százalékkal kevesebbet, 372 ezer forintot kérnek, mint egy hónappal korábban, így itt egy-egy új lakás átlagára pedig 34 millióról 30 millió forintra csökkent. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a székesfehérvári árváltozás feltehetően a Családok Otthonteremtési Kedvezményének (CSOK) köszönhető. Az elemző szerint az nem meglepő, hogy Székesfehérvár a második legdrágább város. “Egyrészt közel van a fővároshoz, ami a Budapesten munkát vállalóknak is megfelelő alternatívát jelenthet, arról nem beszélve, hogy a város gazdaságilag erősnek számít” - tette hozzá.

A gazdasági szempontból szintén jó helyzetben lévő Győrben a december végi szinthez képest 1,8 százalékkal 311 ezer forintra nőtt az új lakások átlagos négyzetméterára a hirdetések alapján, egy-egy lakás átlagára pedig 2,5 százalékkal 24 millióról 25 millió forintra ugrott.

Szerző