Fölösleges hatóság születhet

Publikálás dátuma
2016.01.30. 06:24
Miközben több tucat hivatal megszűnik, új aktatologatók lépnek színre FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
A szakmai szervezetek megkérdezése nélkül határozhat a kormány egy új pénzügyi ellenőrzési hatóság létrehozásáról. A szakemberek szerint erre semmi szükség, ráadásul igaztalanul állítják be bűnbaknak a nagyarányú áfacsalások és brókerbotrányok miatt a könyvelőket, könyvvizsgálókat, adótanácsadókat.

Már 2012-ben is tervezte a kormány, akkor még elvetették, most azonban úgy tetszik mégis létrehozzák a a könyvelők, az adótanácsadók, az adószakértők és a könyvvizsgálók ellenőrzéséért felelős közpénzügyi hatóságot. Az indoklás szerint az új hivatal a brókerbotrányok és a nagy léptékű áfacsalások, a fekete gazdaság visszaszorítását szolgálná - szellőztették meg a Magyar Idők című kormánylapban.

Azóta kiderült, gazdája is van a területnek. Pankucsi Zoltán nemzetgazdasági tárca adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkára az ősszel egyeztetett az érintettekkel, és a könyvelőknek konkrétan ígérte, hogy megkérdezésük nélkül nem kerül napirendre az ellenőrzésük. A szakma képviselői csütörtökön meglepetten hallották, hogy a helyettes államtitkár tényként jelentette be, hogy júliustól már egy új hatóság ellenőrzi őket. Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke a 24.hu-nak nyilatkozva azt mondta, ezzel hátba szúrta a könyvelőket a minisztérium. Az alelnök a Népszavának elmondta, a tervezett Pénzügyi Ágazati Közfelügyeleti Hatóság (PÁKH) feladatait a Nemzetgazdasági Minisztérium számviteli osztálya jelenleg is ellátja, mind az akkreditációs feladatokat, illetve a kreditpontok megállapítását, végzi a könyvvizsgálók közfelügyeletét, valamint kiadja a mérlegképes könyvelői engedélyeket. Pankucsi szerint egy már most is a minisztériumon belül működő szervezetből jönne létre a hivatal, vélhetően annak felduzzasztásával. Az új hivatal létrehozásának terve különösen érdekes most, hogy a kormány éppen több mint 70 minisztériumi háttérintézmény megszüntetését és 50 ezer közszolga elbocsátását tervezi.

Ruszin szerint a hivatal felállításához hosszabb időre lenne szükség, mert ki kellene alakítani az etikai szabályzatot, a vizsgálati rendszert. Egy ilyen összetett feladaton például a könyvvizsgálói kamara legalább két évtizede dolgozik, de a nemzetközi gyakorlat is hasonló.

Az eddig megismertek szerint az új hatóság feladatai között lenne a képzési követelmények meghatározása, a működési engedélyek kiadása és a hiányosságok feltárása, könyvelési és más díjak figyelemmel kísérése, az irreális árverseny megfékezése. Ez utóbbi vélhetően a magukat túl olcsón kínáló szolgáltatók kiszűrését jelentené. Mindenesetre beszédes, hogy a szakmai és érdekvédelmi szervezetek egyöntetűen tiltakoznak az ellen, hogy a kormány gyakorlatilag egész szakmákat gyanúsít azzal, hogy bűntársként vesznek részt adócsalásokban.

Az sem kizárt, hogy például a könyvvizsgálókon is ütni akar még egyet a kormány, amiért tavaly tiltakoztak az ellen, hogy a brókerbotrányra hivatkozva törvénybe foglalták, nem csak cégük, de magánvagyonukkal felelnek olyasmiért, amiben szerintük nem bizonyított a felelősségük.

Egy 2015-ben elfogadott törvény alapján ugyanis a könyvvizsgáló vagyonát anélkül zárolhatják a hatóságok, hogy megalapozott bizonyítékokkal támasztanák alá érintettségüket valamilyen bűncselekményben. Már az is elég a vagyonelkobzáshoz, ha a könyvvizsgáló csak kapcsolatban állt egy 50 millió forintnál több kárt okozó, bűncselekménnyel gyanúsított céggel. Ráadásul nem csak azokat a javakat zárolhatják, amelyek az adott vállalkozástól származnak, hanem az is ami más tevékenységből való, sőt, a család közös vagyona is áldozatul eshet.

A kabinet egyebek mellett a jegybank mellett működő pénzügyi felügyelet felelősségét is el akarja maszatolni, amiért hosszú éveken át nem tűnt fel nekik a Quaestor brókercég 150 milliárdos engedély nélkül kibocsátott fiktív kötvénycsomagja, vagy hogy mi zajlik a Buda-Cashnél. A felelősséget már tavaly, a botrány kirobbanásakor a könyvvizsgáló cégekre igyekezett a kormány hárítani.

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara közleményben szögezte le, hogy a közpénzügyi hatóság létrehozását érintő törvényjavaslat tervezetét nem ismerik, így csak javasolják, hogy szélesebb körre terjesszék ki a könyvvizsgálati kötelezettséget, mert az pénzt hozhat a költségvetésnek. Az árversennyel kapcsolatban a kamara is a túlzóan alacsony árakat kifogásolja. A sorok között olvasva kritizálja az elkapkodott törvénykezést, ezért a hatóság felállításáról és a könyvvizsgálókat érintő részekről egyeztetést javasol a minisztériumnak.

Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnökét is meglepte, hogy a sajtóból kell értesülnie arról, hogy az új hatóság tervének kidolgozása a végéhez közeledik, és hamarosan működni kezd z új hivatal. Ugyan nyáron véleményezték a tervezet könyvelők ellenőrzésére vonatkozó részét, mellyel kapcsolatban számos kritikai észrevételt tettek, de azóta nem látták a továbbfejlesztett anyagot. Vagyis nem tudják, hogy észrevételeiket beépítették-e a javaslatba. A szakember szerint egyébként a könyvelőket az adott cég ellenőrzésekor az adóhatóság is vizsgálhatja. Ehhez nincs szükség egy mondvacsinált szervezetre - tette hozzá. A hivatal túlburjánzása reális félelem, hiszen 40 ezer mérlegképes könyvelőt, 15 ezer adótanácsadót és adószakértőt és a 4000 könyvvizsgálót kellene ellenőrizni, miközben ezek egymástól is igen eltérő szakterületek.

Angyal József okleveles adószakértő helyesnek tartja a hatóság felállítását, ha az kiszűri az engedély nélkül adótanácsadással, szakértéssel foglalkozókat. Ehhez azonban az adózásról szóló törvényt is módosítani kellene, mert ha nem lesznek szankciók, akkor "fogatlan oroszlán" lesz az új szervezet. Ahhoz, hogy el lehessen dönteni, hogy az új szervezet sóhivatal lesz, vagy egy ténylegesen működő hatóság, ahhoz tudni kellene, hogy a májusra ígért új adózásról rendelkező törvény (art) mit fog tartalmazni. Az okleveles adószakértő szerint szabadpiaci gazdaságban elfogadhatatlan a különféle díjak központi megállapítását, mert az beavatkozás a szerződéskötés szabadságába.

Nincs szükség új hivatalra

Az Együtt szerint nincs szükség újabb közpénzügyi hatóságra, mert azzal csak egy újabb vállalkozói kört tesznek függővé. A pártelnök, Szigetvári Viktor úgy fogalmazott: Magyarországon nem a könyvelők, hanem a fideszesek lopnak, az új hivatal pedig a nemzeti dohányboltok után a nemzeti adótanácsadók rendszerének előkészítését jelenti.
A könyvelői piac jelenleg is számos ponton ellenőrizhető, ha egy adótanácsadó adócsalásban segédkezik, az ellen az állam most is fel tud lépni - jelentette ki. Az adótanácsadói piacon jól működik a verseny, a kormánynak pedig sok más eszköze is lenne arra, hogy felvegye a harcot a korrupcióval szemben - közölte. Hangsúlyozta, hogy az Együtt szerint inkább erősebb bejelentő-védelemre, az "ügyészi klikk" felszámolására és a közérdekű adatok átláthatóságára van szükség.

Szerző

Ki ad munkát a kirúgott közszolgáknak? - Lázár titkolózik

Publikálás dátuma
2016.01.30. 06:07
Ki ad itt munkát a kirúgott közszolgáknak? FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Érdekegyeztetést sürgetnek a közszféra szakszervezetei, mert a drasztikus létszámleépítések terveiről vagy a háttérintézmények átszervezéséről eddig nem ült le velük tárgyalni a kormány. A terület két legnagyobb tömörülése egy hetet adott Lázár Jánosnak, hogy eldöntse, mikor hajlandó megvitatni a javaslatokat.

Fogy a türelem a közszférában. A terület szakszervezetei sorra hozzák nyilvánosságra azokat a tiltakozó leveleket, amelyeket Lázár János kancelláriaminiszternek és a kormány több tagjának címeztek, hogy érdekegyeztető fórumok összehívását sürgessék, mert semmilyen hivatalos tájékoztatást nem kaptak sem a háttérintézmények tervezett átszervezéséről, megszüntetéséről, sem a ciklus hátralévő éveiben a teljes közszférát érintő százezres „átterelésekről”.

A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) elnöke még a hónap elején megkereste Csepreghy Nándor és kérte az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT), vagy más fórum összehívását. Földiák András nem rejtette véka alá, mekkora megdöbbenést keltett a Miniszterelnökség miniszterhelyettesének évindító interjúja az ATV-ben, ahol bejelentette, hogy 100-200 ezer főt még ebben a választási ciklusban átirányítanának a piaci szférába, a szerinte egymillió állami alkalmazottból. Az elnök jelezte, hogy teljes tagságuk nemet mond a tervekre, mert sem indokoltnak, sem megvalósíthatónak nem látják azokat a magyarországi közszolgáltatások színvonalának és így a lakosság életminőségének romlása nélkül. Arról is tájékoztatta Csepreghyt, hogy a költségvetési intézményekben 694 700 fő áll alkalmazásban, legyen kedves nem ide sorolni a közmunkásokat, cserébe viszont jó lenne, ha megmondaná, mit takar az „átirányítás”, mert a dolgozók nem értik ezt a tisztázatlan fogalmat. Egyben biztosak a SZEF tagjai: az átlátható, tiszta koncepció nélkül a köztudatba bedobott fenyegetések nem a közszolgáltatások fejlődését szolgálják.

Mivel érdemi válasz nem érkezett a kérésre, ráadásul Lázár János január 21-én felengedte a következő hatalmas léggömböt a közszolgálat viharfelhői közé az eltörlésre vagy beolvadásra ítélt háttérintézményi lista bejelentésével, a héten újabb levelek születtek. A SZEF elnöke most már az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) vezetőjével, Kuti Lászlóval közösen figyelmeztette a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy megsérti a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt, amikor nem ül le tárgyalni a dolgozók képviselőivel. Lázár egy hetet kapott a szerdán elküldött levél megválaszolására.

Felháborodtak a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének (KSZSZ) tagjai is. Az ő tiltakozásuk a megkérdezésük nélkül született tervek ellen azért különösen érdekes, mert ide tartozik az összes minisztériumi szakszervezet, de a KSH, a NAV, a nemzetbiztonság és a társadalombiztosítás, országos hatóságok, sőt a meteorológusok érdekvédelmi szervezete is. Szövetségük közleményében tehát saját kormányuknak teszik fel a kérdést: „Ennyit ér egy kormány ígérete?” A szöveg emlékeztet rá, hogy egy 2014 év végén született kormányhatározat tavaly októberig adott időt az egyes minisztereknek a közigazgatásban dolgozók életpályáinak kidolgozására. 2015 végén aztán ugyanez a kormány hatályon kívül helyezte ezt, törölte a közszolgálati életpályamodell tervét, a helyette elfogadott szöveg már csak a járási hivatalokban dolgozók életpályamodelljének kidolgozásáról beszél. A központi hivatalokban dolgozók keserűen állapítják meg, a kormány másfél évig hitegette őket, de most már ezt sem teszi.

Ők is követelik a saját, Közszolgálati Érdekegyeztető Fórumuk összehívását, ahol arra is választ szeretnének kapni, vajon a január 14-én megtartott ülésen, ahol a téma „Az állami Tisztviselői Karral kapcsolatos koncepció megvitatása” volt, Lázár hogyan tudta megállni, hogy egyetlen szóval sem utalt az épp egy héttel később nyilvánosságra hozott drasztikus átszervezések terveire.

A kormány a tűréshatárokat feszegeti a közszolgálat szinte minden területén, bízva abban, hogy a mindennapi kenyerüket féltő köztisztviselők és közalkalmazottak kis háborgás után mindennel megbékélnek. Úgy vannak vele, ha „kicsit túltolják a biciklit”, majd engednek egy-két apróságban, nem 72-73 háttérintézményt radíroznak le a térképről, párnak meghagyják az önállóságát, majd csepegtetnek egy kis pénzt néhány orvoscsoportnak, a vidéki járási hivatalokban kicsit többet kapnak a dolgozók.

Közben azonban egyetlen szót sem hallani arról, hol és milyen feltételekkel kínálnak új munkahelyet a közszolgálatból kikerülő tízezreknek. Mert nyugdíjba biztosan nem tud elmenni 150 ezer ember a következő 1-2 évben, a piacon ráadásul bolti eladókat és betanított munkásokat keresnek, nem kirúgott hivatalnokokat. Őket is leginkább olyan helyeken, ahová nem mozdulnak a munkanélküliek sem, mert az alacsony bérek nem fedeznék az albérlet, az utazások költségeit, kevesebb maradna a zsebükben, mint ha közmunkában gereblyéznek tovább télen-nyáron. Hétfőtől ráadásul ezeket a közfoglalkoztatottakat is elkezdi a piac felé terelni a kormány, hiszen elindul a Nemzetgazdasági Minisztérium első foglalkoztatást segítő programja. Ebben a közmunkás minden hónapban megkapná a szerződéséből hátralévő időben a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét attól kezdve, hogy piaci munkát talált magának. Mielőtt irigykedve számolgatnánk a súlyos százezreket, ne feledjük, a havi 22 800 forintból talán egy fuvar fával többre futja, de aki eddig nem tudott bejárni a közeli városba, ahol amúgy sem kell több képzetlen segédmunkás, annak ettől a hihetetlen csábítástól sem lesz könnyebb munkát találnia. Pláne, ha majd a kétdiplomás levéltárosokkal, tb-ügyintézőkkel és lapátra tett minisztériumi alkalmazottakkal kell versenyeznie. Ki van ez találva.

Ki ad munkát a kirúgott közszolgáknak? - Lázár titkolózik

Publikálás dátuma
2016.01.30. 06:07
Ki ad itt munkát a kirúgott közszolgáknak? FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Érdekegyeztetést sürgetnek a közszféra szakszervezetei, mert a drasztikus létszámleépítések terveiről vagy a háttérintézmények átszervezéséről eddig nem ült le velük tárgyalni a kormány. A terület két legnagyobb tömörülése egy hetet adott Lázár Jánosnak, hogy eldöntse, mikor hajlandó megvitatni a javaslatokat.

Fogy a türelem a közszférában. A terület szakszervezetei sorra hozzák nyilvánosságra azokat a tiltakozó leveleket, amelyeket Lázár János kancelláriaminiszternek és a kormány több tagjának címeztek, hogy érdekegyeztető fórumok összehívását sürgessék, mert semmilyen hivatalos tájékoztatást nem kaptak sem a háttérintézmények tervezett átszervezéséről, megszüntetéséről, sem a ciklus hátralévő éveiben a teljes közszférát érintő százezres „átterelésekről”.

A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) elnöke még a hónap elején megkereste Csepreghy Nándor és kérte az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT), vagy más fórum összehívását. Földiák András nem rejtette véka alá, mekkora megdöbbenést keltett a Miniszterelnökség miniszterhelyettesének évindító interjúja az ATV-ben, ahol bejelentette, hogy 100-200 ezer főt még ebben a választási ciklusban átirányítanának a piaci szférába, a szerinte egymillió állami alkalmazottból. Az elnök jelezte, hogy teljes tagságuk nemet mond a tervekre, mert sem indokoltnak, sem megvalósíthatónak nem látják azokat a magyarországi közszolgáltatások színvonalának és így a lakosság életminőségének romlása nélkül. Arról is tájékoztatta Csepreghyt, hogy a költségvetési intézményekben 694 700 fő áll alkalmazásban, legyen kedves nem ide sorolni a közmunkásokat, cserébe viszont jó lenne, ha megmondaná, mit takar az „átirányítás”, mert a dolgozók nem értik ezt a tisztázatlan fogalmat. Egyben biztosak a SZEF tagjai: az átlátható, tiszta koncepció nélkül a köztudatba bedobott fenyegetések nem a közszolgáltatások fejlődését szolgálják.

Mivel érdemi válasz nem érkezett a kérésre, ráadásul Lázár János január 21-én felengedte a következő hatalmas léggömböt a közszolgálat viharfelhői közé az eltörlésre vagy beolvadásra ítélt háttérintézményi lista bejelentésével, a héten újabb levelek születtek. A SZEF elnöke most már az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) vezetőjével, Kuti Lászlóval közösen figyelmeztette a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy megsérti a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt, amikor nem ül le tárgyalni a dolgozók képviselőivel. Lázár egy hetet kapott a szerdán elküldött levél megválaszolására.

Felháborodtak a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének (KSZSZ) tagjai is. Az ő tiltakozásuk a megkérdezésük nélkül született tervek ellen azért különösen érdekes, mert ide tartozik az összes minisztériumi szakszervezet, de a KSH, a NAV, a nemzetbiztonság és a társadalombiztosítás, országos hatóságok, sőt a meteorológusok érdekvédelmi szervezete is. Szövetségük közleményében tehát saját kormányuknak teszik fel a kérdést: „Ennyit ér egy kormány ígérete?” A szöveg emlékeztet rá, hogy egy 2014 év végén született kormányhatározat tavaly októberig adott időt az egyes minisztereknek a közigazgatásban dolgozók életpályáinak kidolgozására. 2015 végén aztán ugyanez a kormány hatályon kívül helyezte ezt, törölte a közszolgálati életpályamodell tervét, a helyette elfogadott szöveg már csak a járási hivatalokban dolgozók életpályamodelljének kidolgozásáról beszél. A központi hivatalokban dolgozók keserűen állapítják meg, a kormány másfél évig hitegette őket, de most már ezt sem teszi.

Ők is követelik a saját, Közszolgálati Érdekegyeztető Fórumuk összehívását, ahol arra is választ szeretnének kapni, vajon a január 14-én megtartott ülésen, ahol a téma „Az állami Tisztviselői Karral kapcsolatos koncepció megvitatása” volt, Lázár hogyan tudta megállni, hogy egyetlen szóval sem utalt az épp egy héttel később nyilvánosságra hozott drasztikus átszervezések terveire.

A kormány a tűréshatárokat feszegeti a közszolgálat szinte minden területén, bízva abban, hogy a mindennapi kenyerüket féltő köztisztviselők és közalkalmazottak kis háborgás után mindennel megbékélnek. Úgy vannak vele, ha „kicsit túltolják a biciklit”, majd engednek egy-két apróságban, nem 72-73 háttérintézményt radíroznak le a térképről, párnak meghagyják az önállóságát, majd csepegtetnek egy kis pénzt néhány orvoscsoportnak, a vidéki járási hivatalokban kicsit többet kapnak a dolgozók.

Közben azonban egyetlen szót sem hallani arról, hol és milyen feltételekkel kínálnak új munkahelyet a közszolgálatból kikerülő tízezreknek. Mert nyugdíjba biztosan nem tud elmenni 150 ezer ember a következő 1-2 évben, a piacon ráadásul bolti eladókat és betanított munkásokat keresnek, nem kirúgott hivatalnokokat. Őket is leginkább olyan helyeken, ahová nem mozdulnak a munkanélküliek sem, mert az alacsony bérek nem fedeznék az albérlet, az utazások költségeit, kevesebb maradna a zsebükben, mint ha közmunkában gereblyéznek tovább télen-nyáron. Hétfőtől ráadásul ezeket a közfoglalkoztatottakat is elkezdi a piac felé terelni a kormány, hiszen elindul a Nemzetgazdasági Minisztérium első foglalkoztatást segítő programja. Ebben a közmunkás minden hónapban megkapná a szerződéséből hátralévő időben a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét attól kezdve, hogy piaci munkát talált magának. Mielőtt irigykedve számolgatnánk a súlyos százezreket, ne feledjük, a havi 22 800 forintból talán egy fuvar fával többre futja, de aki eddig nem tudott bejárni a közeli városba, ahol amúgy sem kell több képzetlen segédmunkás, annak ettől a hihetetlen csábítástól sem lesz könnyebb munkát találnia. Pláne, ha majd a kétdiplomás levéltárosokkal, tb-ügyintézőkkel és lapátra tett minisztériumi alkalmazottakkal kell versenyeznie. Ki van ez találva.